A bíróság intézkedési lehetőségei a keresetlevél kapcsán

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-jétől a polgári perek szabályait új törvény határozza meg. E törvény a korábbi polgári perrendtartást váltotta fel, a hatályba lépés után indult polgári perekben már az új kódex rendelkezései alkalmazandók. Az új rendtartás számos olyan új jogintézményt vezet be, melyek alkalmazására korábban a bíróságnak nem volt lehetősége. Ide sorolható többek közt a munkajogi jognyilatkozatok és határozatok végrehajtásának felfüggesztése, valamint az ideiglenes intézkedések megtételének lehetősége is.

Az újonnan hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 515. § (1) bekezdése szerint bíróság a keresettel megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását az általa indokoltnak vélt esetben a fél kérelmére felfüggesztheti. A bíróság e kérdésben szabadon mérlegelhet, a törvény nem nyújt számára szempontokat, melyeket a döntés meghozatalakor kötelező lenne figyelembe vennie. A bíróság ugyanakkor a fél ilyen irányú kérelmének hiányában, saját hatáskörben is jogosult elrendelni a felfüggesztést. Ha az eljáró bíró úgy ítéli meg, hogy a jogvitával összefüggésben ezt valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke indokolja, lehetősége van, hogy a megtámadott jognyilatkozatot vagy határozatot hivatalból felfüggessze [új Pp. 515. § (2) bek.]

Míg bizonyos jognyilatkozatok esetében a végrehajtás felfüggesztésének elrendelése kétségkívül lefolytatható, addig egy munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztése számos gyakorlati problémát felvet. A végrehajtás felfüggesztése ebben az esetben azt jelenti, hogy az időközben ténylegesen már lezárt munkaviszonyt helyre kell állítani, a munkavállalónak újra munkába kell állnia. Ha a felek a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésekor megfelelően elszámoltak egymással és a munkavállaló munkakörét is átadták, könnyen előfordulhat, hogy a munkavállaló munkakörét időközben már más látja el, számára a munkáltató szervezetében már nincs hely.

Az új Pp. az ideiglenes intézkedés körében is mérlegelést enged a bíróságnak, jóllehet a munkaügyi perekben ez a jogköre valamivel szűkebb

Feltéve, hogy a munkáltató a bíróság rendelkezése szerint mégis tovább tudja foglalkoztatni a munkavállalót, és ezzel a bíróság rendelkezése teljesül, a gyakorlati nehézségek sora még nem zárult le. Ha ugyanis a bíróság a végrehajtás felfüggesztését követően mégis úgy ítéli meg, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat nem volt jogellenes, és azt hatályában fenntartja, a munkaviszony megszűnése végleges. Kérdéses azonban, hogy a munkavállaló által a végrehajtás felfüggesztése és az ítélet meghozatala közti időben végzett munka kapcsán hogyan járjanak el a felek. Mivel a bíróság később úgy ítélte meg, hogy a munkaviszony megszüntetése jogszerű volt, a felek közt nem állt fenn munkaszerződés, mely alapján a munkavállaló munkát végezhetett volna, elméletileg tehát a feketefoglalkoztatás jogkövetkezményei alkalmazhatóak a munkavégzésre nézve. Ezen felül a munkáltató elviekben jogosult a munkavállalónak az újbóli munkába lépés után tanúsított magatartása, illetve a változatlanul fennálló képességbeli hiányosságai miatt is felmondani, ezzel azonban a bíróság akarata aligha érvényesül. A fentiekben leírtak miatt a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztése – még ha annak lehetőségét a törvény nem is zárja ki – a gyakorlatban nehezen alkalmazható.

Az ügyben eljáró bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, illetve ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása, vagy a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében. A törvény ezen felül biztosítja a bíróság számára ideiglenes intézkedés elrendelését egyéb, különös méltánylást érdemlő ok fennállása esetén is [új Pp. 103. § (1) bek.]. A bíróság ideiglenes intézkedése a perben résztvevőket csupán olyan magatartás tanúsítására kötelezheti, mely magatartás követelésére a kérelmező a perben érvényesített jog alapján egyébként is jogosult lenne [Pp. 103. § (2) bek.].

[htmlbox pp_termekek]

Az új Pp. tehát az ideiglenes intézkedés körében is mérlegelést enged a bíróságnak, mely jogosult saját belátása szerint megítélni, hogy a fenti körülmények fennállnak-e. Munkaügyi perekben azonban a bíróság mérlegelési jogköre egy kicsivel szűkebb, hiszen ezekben az ügyekben a munkavállaló vagyoni és egyéb körülményeitől függetlenül különös méltánylást érdemlő egyéb oknak, azaz különös jogvédelmi igénynek minősül a munkabér kifizetése és a munkáltató által kiadandó igazolás iránti kérelem is [új Pp. 519. §]. A hatályos rendelkezések szerint tehát a munkavállaló – a számára folyósítani elmulasztott munkabér kifizetése iránt pert indító – kérelme esetén a bíróságnak lehetősége van a munkáltatót arra kötelezni, hogy a munkavállaló munkabérét még a per jogerős befejezése előtt fizesse meg. Ha utóbb a munkavállaló keresetét a bíróság elutasítja, a munkavállaló az ideiglenes intézkedés keretében kapott összeget köteles a munkáltatónak visszafizetni.

Tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozás szerint hasonló intézkedés megtételére nem volt lehetőség, a jelenlegi gyakorlat alapján nem állapítható meg, hogy a fenti jogintézmények gyakorlati megvalósulása pontosan miképp zajlik majd, mennyire lesz elterjedt az intézmények alkalmazása stb. A munkajogviszony felfüggesztett végrehajtás keretében történő ideiglenes helyreállítása különösen sok olyan gyakorlati és elméleti problémát vet fel, melyek feloldása pontos jogszabályi rendelkezés hiányában a bíróságokra marad. Az új törvény alkalmazása egyébként jelentős kihívás elé állítja a bíróságokat, ezért az új intézmények gyakorlati bevezetése várhatóan fokozatosan történik majd, a bírák folyamatosan csiszolják, tökéletesítik, továbbfejlesztik majd az egyelőre csak elméleti síkon bevezetett új jogi megoldásokat.

---