A bírósági távmeghallgatásé a jövő

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2016. január 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A távmeghallgatásról, valamint a tárgyalások kép- és hangfelvétel útján történő rögzítéséről beszélgettünk dr. Fazekas Sándorral, a Fővárosi Törvényszék elnökével


Két hónappal ezelőtt jelent meg a Távközlési hálózat útján lefolytatott távmeghallgatásról és tolmácsolásról a civilisztikai eljárásokban c. 6/2015. (X.5.) OBH-elnöki ajánlás, mely szerint a távmeghallgatás a bíróság székhelyéről vagy egyéb, távmeghallgató berendezéssel felszerelt helyiségből folytatható. Az ajánlás értelmében a távmeghallgatás folyamán az eljárás szereplői két vagy három, de akár több különböző helyiségben is tartózkodhatnak, amennyiben jogszabály ezt lehetővé teszi. Így az is elképzelhető, hogy a bíró, a résztvevők és a tolmács egyidejűleg más-más helyiségben tartózkodjanak, feltéve, hogy ezek egyidejű, közvetlen összeköttetése biztosítható. Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon címmel november 30. és december 1. között pedig éppen azért rendeztek kétnapos nemzetközi konferenciát a Magyar Igazságügyi Akadémián, mert Magyarországon is szeretnék bevezetni az országos szintű távmeghallgatást, továbbá a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést. Ezekről a témákról beszélgettünk dr. Fazekas Sándorral, a Fővárosi Törvényszék elnökével.

Milyen előnyei vannak a távmeghallgatás alkalmazásának?

A távmeghallgatás iránti igény évről-évre nő a magyar bírósági szervezetrendszerben. Számos előnnyel rendelkezik. A költséghatékonyság mindenképpen itt említhető, hiszen e lehetőséggel csökkenthető a költségvetési teher. A vádlottakat nem kell a büntetés-végrehajtási intézetekből előállítani, a tanúknak sem kell más városból a tárgyalás helyszínére utazniuk, sőt a külföldön élők is meghallgathatóak ennek segítségével. A bírósági tárgyalótermeket össze lehet kötni nemcsak más bíróságokkal, illetve belföldi társintézményekkel, hanem távmeghallgatásra alkalmas külföldi bíróságokkal is. Nemcsak a bíróság előtti megjelenéssel járó idő és költség megtakarítására alkalmas, hanem a nagyobb biztonság garantálására is.

A bírósági eljárások időszerűségének javítása, a bírósági eljárások átláthatóságának növelése ugyanakkor a társadalom részéről is alapvető elvárás, nem?

Igen, pontosan így van.

A távmeghallgatás nem sérti a közvetlenség elvét?

Semmiképpen sem, ha biztosítják a megfelelő technikai hátteret. A zárt rendszerben működő távmeghallgatás nem manipulálható.

Milyen követelmények vannak a távmeghallgató helyiségekkel szemben?

Az említett OBH-elnöki ajánlás szerint a távmeghallgatásban részt vevő személyeknek az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezkedniük, és a meghallgatás ideje alatt jelen kell lenniük. A meghallgatás nyilvánossága abban a helyiségben valósul meg, ahol a bíró vagy a bírósági titkár a meghallgatás foganatosítása során jelen van.

Hol és hogyan helyezik el a kamerát?

Fazekas Sándor: A távmeghallgatás nem sérti a közvetlenség elvét, ha biztosítják a megfelelő technikai hátteret

A távmeghallgató helyiségben a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a felvételen egyidejűleg látható legyen az erre kialakított, elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamera látószögét pedig úgy kell beállítani, hogy a helyiségnek ne lehessen olyan pontja, amely azon kívül esik. A többi helyiségben egy-egy további kamera helyezhető el, ezt pedig a tárgyalóteremből lehet irányítani. Ezek a kamerák biztosítják, hogy a távmeghallgatási eljárási cselekményen felszólalókat és a tolmácsot közvetlenül figyelemmel kísérjék. Ezen túlmenően az eljárási cselekményen felszólalók számára mikrofont is biztosítanak. A távmeghallgatás anyagát jegyzőkönyv helyett hangfelvételen is lehet rögzíteni.

Ezzel el is jutottunk a másik témánkhoz, a hatékonyabb elektronikus bírósági ügyintézés megvalósításához, ezen belül is az országos szintű kép- és hangfelvétel rögzítéséhez.

A tárgyalások kép- és hangfelvétel útján történő rögzítése kiválthatja a klasszikus jegyzőkönyv-vezetési munkát. Ez nagymértékben meggyorsítja a határozatok megszületését, ugyanakkor garantálja a tárgyalások anyagának pontos dokumentálását.

Az elektronikus jegyzőkönyv esetén a tárgyaláson meghozott és jegyzőkönyvbe foglalt bírósági határozatokat sem kell ebben az esetben írásba foglalni?

De igen, minden esetben külön-külön írásba kell foglalni az elektronikus felvétellel rögzített jegyzőkönyvbe foglalt bírósági határozatokat.

Hogyan alakul az elektronikus jegyzőkönyv esetén az iratbetekintés és a másolatkészítés joga?

A bíró vagy a bírósági titkár által hitelesített elektronikus jegyzőkönyv elektronikus úton is megtekinthető, azokról másolat készíthető, ha az iratbetekintés és a másolatkészítés jogszabályi feltételei fennállnak. A bíróság ezt az iratbetekintésre jogosultak által megadott e-mail címre – nem hiteles másolatként, ingyenesen – továbbítja.

Az említett OBH-elnöki ajánlás a civilisztikai eljárásokra vonatkozik. A büntetőeljárásokban is alkalmazható a távmeghallgatás?

Igen, hiszen a hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) ismeri. A Be. 244/A. paragrafusa értelmében a tanúnak, vagy kivételes esetben a vádlottnak zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el a bíróság. A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás során a tárgyalás helyszíne és a kihallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

Ennek ellenére alig hallunk arról, hogy távmeghallgatás segítségével folyna a büntetőeljárás.

A nyomozási bíró eljárásánál válhatott volna jelentőssé, de a hétköznapok jogalkalmazásában nem élnek ezzel a lehetőséggel. 2015 májusában létrejött az az OBH-munkacsoport, amelynek éppen az a feladata, hogy normatív javaslatokat tegyen. Ez mára megtörtént, és azt reméljük, hogy javaslataink segítségével a távmeghallgatás hazánkban is ugyanolyan hatékonyan működik majd, mint más európai országokban. Tallinban láttam, hogy ez jól működik, ott fel sem merült aggály arra vonatkozóan, hogy sértené a közvetlenség elvét.

Milyen területeken látnak arra lehetőséget, hogy a távmeghallgatás Magyarországon is alkalmazhatóvá váljon?

Ahogy már említettem, a nyomozási bírói, a büntetés-végrehajtási, valamint a megkeresett bírósági eljárásánál is, továbbá a menekültügyeknél, illetve az idegenrendészeti eljárásoknál.

Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban

Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát.

További információ és megrendelés >>

Mi szükséges ahhoz, hogy a hétköznapok igazságszolgáltatásában a távmeghallgatás rendszere működjön?

Valamennyi törvényszéken, illetve a székhelyen működő járásbíróságokon ki kell alakítani a távmeghallgatási végpontokat, melyek egymással, a büntetés-végrehajtási intézetekkel és egyéb fogvatartó-helyiségekkel biztosítanának összeköttetést.

Fotó: Kőrösi Tamás

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét
2019. március 25.

Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről ész új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére
2019. március 25.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására
2019. március 22.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a jogszerűen intézkedő rendőrök gyalázására

A véleménynyilvánítás szabadsága nem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása, vagy a közügyekkel össze nem függő öncélú támadása, megsértése. Ezért a becsületsértés vétségét követi el, mert nem a közéleti véleménynyilvánítás szabadságával él, aki a szabálysértés miatt vele szemben jogszerűen intézkedő rendőröket a miniszterelnök kutyáinak nevezi és anyjukat szidja – a Kúria eseti döntése.

„A börtön ablakába…”
2019. március 20.

„A börtön ablakába…”

A minap megjelent kecskeméti „luxusbörtönnel” kapcsolatban, cikkünkben áttekintjük a Bvtv. végrehajtási fokozatokra és kedvezményekre vonatkozó szabályrendszerét, illetve reintegrációs szempontból is megvizsgáljuk a büntetés-végrehajtás rendszerét.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme
2019. március 19.

AB: az indokolás a jogszerűség garanciális eleme

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Kormányrendelet 9. § (4) bekezdését.