A bizalmi vagyonkezelés mint harmadik személy javára szóló szerződés


A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, Dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. A részlet szerzője Dr. Menyhárd Attila.


A bizalmi vagyonkezelés háromszereplős jogviszony, amely a harmadik személyek javára szóló szerződés modelljét és struktúráját követi. A szerkezetét tekintve a harmadik személyek javára szóló szerződés egy speciális formája. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő forgalomképes javakat (vagyontárgyakat) ruház át a vagyonkezelőre, akit az a kötelezettség terhel, hogy a vagyontárgyak felett az átruházással megszerzett rendelkezési, használati és hasznosítási jogosultságait más személy(ek), a kedvezményezett(ek) javára gyakorolja. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony ezáltal harmadik személy javára szóló megbízási jogviszonyként írható le leginkább, amelynek a jogosultja nem a megbízó, hanem a kedvezményezett, azzal azonban, hogy nincs akadálya a megbízó kedvezményezetté nevezésének. Ilyen esetben a hárompólusú jogviszony ténylegesen két szereplővel jön létre, ami azonban nem változtat azon, hogy az adott személy kettős szerepében külön-külön tudjuk értelmezni a jogi szerepeket.

Ebben a jogviszonyszerkezetben a gazdasági értelemben vett vagyontranszfer a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti viszonyban történik meg, azzal a juttatással, amelyet a vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kedvezményezettnek nyújtani köteles. Az értékeltolódás a vagyonokban valójában ezzel a juttatással következik be, ezért ez a bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerkezetében az értékviszony. A vagyonkezelőnek a szerepe ebben a képletben csupán annyi, hogy – a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján őt terhelő kötelezettségnél fogva – közvetíti ezt a juttatást. A juttatás nem feltétlenül jelent ajándékozást. Az, hogy ez a vagyontranszfer ingyenes vagy visszterhes, attól függ, hogy a vagyonrendelő ezt a juttatást mire tekintettel nyújtja a kedvezményezettnek. Ha a vagyonrendelő ezt a juttatást a kedvezményezettnek azért nyújtja, hogy őt a saját vagyona terhére ingyenes előnyben részesítse, akkor ez a jogcím ajándékozás, amelyben a vagyonrendelő az ajándékozó és a kedvezményezett a megajándékozott (causa donandi). Ha a juttatás célja az, hogy a vagyonrendelő valamely másik jogviszony alapján keletkezett kötelezettségét teljesítse (causa solvendi), akkor a juttatást ennek a jogviszonynak az elemeként kell kezelni. Lehet ugyanis, hogy a juttatás célja valamely visszterhes szerződésből fakadó tartozás kiegyenlítése, vételár megfizetése, kölcsön visszafizetése vagy más kötelezettség, például jogalap nélküli gazdagodás megtérítése vagy kártérítés fizetése iránti kötelezettség teljesítése. Amennyiben a cél valamely dolog tulajdonjogának az átruházása vagy más jognak az átruházása, illetőleg alapítása a kedvezményezett jogszerzésének a biztosítása érdekében, akkor ez a jogcím lehet a tulajdon vagy más jog megszerzése (causa acquirendi) is, bár ez a bizalmi vagyonkezelés esetén nem tipikus.

A vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti értékviszony minősítésének elsősorban abból a szempontból van jelentősége, hogy a juttatásra irányadó szabályok megállapíthatók legyenek. Mivel a vagyoni értéktranszfer ebben a viszonyban történik meg, ebben a viszonyban kell vizsgálni azt, hogy a juttatás fedezetelvonást valósít-e meg (Ptk. 6:120. §), vagy az ajándék a Ptk.-ban, illetőleg a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti szerződésben meghatározott feltételek megvalósulása esetén visszakövetelhető-e (Ptk. 6:237. §). Amennyiben a vagyonkezelő feladata valamely ingó dolognak vagy ingatlannak a kedvezményezett részére való kiadása, ennek az értékviszonynak az alapján kell megítélni a vagyonrendelő szerződésszegését, ideértve a kellékszavatosságot és a késedelmet is. Ennek az értékviszonynak a szempontjából ugyanis a vagyonkezelő a vagyonrendelő teljesítési segédjének (Ptk. 6:129. §) minősül, mert a vagyonkezelő feladata a teljesítésnek a kedvezményezetthez való eljuttatása. A bizalmi vagyonkezelés értékviszonya jellemzően nem egy korábban már fennállt szerződéses jogviszonyból fakadó kötelezettség teljesítését célozza, hanem az értékviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keletkezésével egyidejűleg vagy azt követően jön létre, akár a kedvezményezett részére való juttatással. Ez nem változtat azon, hogy a vagyontranszferrel a vagyonrendelő és a kedvezményezett között is létrejön jogviszony, amelyet annak tartalma szerint lehet – és kell – ingyenes vagy visszterhes jogviszonynak minősíteni. Ennek alapján állapíthatók meg a jogviszonyból fakadó további jogi hatások, illetőleg következmények is – mind polgári jogi, mind közigazgatási jogi / közjogi szempontból.

A szolgáltatási viszony a vagyonkezelő és a kedvezményezett között jön létre. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő a kedvezményezett részére a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglalt rendelkezések szerint köteles szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatás a vagyonkezelő és a kedvezményezett viszonyában akkor szerződésszerű, ha megfelel a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglalt, kifejezett vagy implikált elvárásoknak (Ptk. 6:123. §). Ennek alapján érvényesíthet például szavatossági vagy más szerződésszegési igényeket a kedvezményezett a vagyonkezelővel szemben. Ebben a szolgáltatási viszonyban a visszterhes vagy ingyenes, illetőleg fedezetelvonó jelleget azért nem lehet értelmezni, mert a vagyonkezelő jogi értelemben tulajdont ruház át, azonban az átruházás nem a saját vagyona, hanem a kezelt vagyon terhére történik. Ez akkor is igaz, ha a vagyonkezelő a kezelt vagyont – a törvényben foglalt kötelezettségének (Ptk. 6:312. §) a megszegésével – nem különíti el. Az értékviszony és a szolgáltatási viszony kapcsán elmondottak alapján nem zárható ki a párhuzamos igények kialakulásának a lehetősége, amennyiben a kedvezményezettnek a vagyonrendelővel szemben az értékviszony alapját és jogi kereteit képező jogviszony, a vagyonkezelővel szemben pedig a vagyonrendelés szerint keletkező szolgáltatási viszony alapján keletkezik szerződésszegésből eredő követelése. Önmagában mindegyik követelés lehet az irányadó jogviszonyból fakadó kötelezettség szerint megalapozott, azonban ezek a jogviszonyok jellemzően egymást kizárják. A szolgáltatási viszonyból és az értékviszonyból fakadó, azonos tartalmú követelések között nincsen szükségszerű sorrendiség, a kedvezményezett eldöntheti, hogy melyiket érvényesíti. Bár a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti értékviszony szempontjából a vagyonkezelő teljesítési segédnek minősülhet, a vagyonkezelőt a kedvezményezett felé a vagyonrendelés alapján önálló, személyes kötelezettség terheli, amelyért helytállni tartozik. Ha a vagyonkezelő teljesítése megfelelt a vagyonrendelésben foglaltaknak, de nem felelt meg a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti értékviszonyból fakadó elvárásoknak (kötelezettségeknek), akkor a vagyonkezelő szerződésszerűen teljesített. Ezért vele szemben a vagyonrendelés alapján a kedvezményezettnek nincs szerződésszegésen alapuló követelése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kedvezményezett a vagyonrendelővel fennálló értékviszony tartalma szerint ne támaszthatna követelést a vagyonrendelővel szemben.

Bizalmi vagyonkezelés - webinárium és könyv

A bizalmi vagyonkezelési szerződés (a vagyonrendelés) és az annak alapján megvalósuló vagyonátruházás biztosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezettel szemben terhelő kötelezettség teljesítésének a fedezetét. Ezért a bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelő és a kedvezményezett között keletkező szolgáltatási viszony fedezeti viszonya. A vagyonrendelésnek ugyanis az a célja, hogy a kedvezményezett részére a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján nyújtandó szolgáltatás jogi alapját és – a vagyonátruházással – a tényleges fedezetét is nyújtsa, hiszen a vagyonkezelő a szolgáltatást a kezelt vagyon terhére és nem a saját vagyona terhére nyújtja. A fedezeti viszony (a vagyonrendelés) alapján keletkezik az a kötelezettség, amelynek a teljesítését a kedvezményezett a vagyonkezelőtől követelheti, és az ennek alapján kezelésbe adott vagyon az, amelynek a terhére a vagyonkezelő ezt a kötelezettséget teljesíti. Így ez a fedezete a vagyonkezelő kedvezményezett felé keletkező kötelezettsége teljesítésének. A vagyonrendelés a fedezeti viszonya egyúttal a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti értékviszonynak is. A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés alapján két viszonyban terhelik kötelezettségek: egyrészt a vagyonrendelő felé, másrészt pedig a kedvezményezett felé. A bizalmi vagyonkezelési szerződésből fakadó kötelezettségek jogosultja a kedvezményezett, a szerződés létrejöttével, tartalmával és megszűnésével kapcsolatos jogok azonban a vagyonrendelőt illetik meg.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.




Kapcsolódó cikkek

2021. március 4.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban

A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. Cikksorozatunk következő részében a bizalmi vagyonkezelés és a házassági vagyonjog összefüggéseit mutatjuk be a könyv vonatkozó részletének a segítségével. A részlet szerzője dr. Menyhárd Attila.
2021. március 9.

A bizalmi vagyonkezelés szerepe a hazai vállalkozások körében

A Wolters Kluwer Kiadó gondozásában, Dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait.