Téves gyakorlat a védők kirendelésénél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Téves az a jogértelmezés, hogy a védő kirendelő határozat megküldéséről a területileg illetékes ügyvédi kamara gondoskodik.

A Budapesti Ügyvédi Kamaráhnál egy ügyvéd élt bejelentéssel, akit bírósági átirat szerint az eljáró másodfokú tanács elnöke arról tájékoztatta őt, hogy „A védő kirendelő határozat megküldéséről a területileg illetékes ügyvédi kamara gondoskodik, figyelemmel arra, hogy a védőt nem a törvényszék rendelte ki, csupán a kirendelés érdekében kereste meg (sic!) az ügyvédi kamarát”.

Ez az elgondolás nemcsak a konkrét ügyben eljáró védő, hanem a Kamara álláspontja szerint is téves, contra legem gyakorlatot jelenít meg. A Be. 449. § (3) a) alapján a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz a védő kirendelése tárgyában. A 454. § (1) bekezdése szerint a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése – in concreto a védő – vonatkozik. A 455. § (1) bekezdés szerint a határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni. Ezen felül a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 4. §-a alapján a bíróság a védő kirendelésének tényét a kirendelésről szóló határozat és a kijelölésről szóló tájékoztatás kézbesítésével a védő kijelölésétől számított huszonnégy órán belül közli a védővel, a terhelttel vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel.

Ezt máshogy értelmezni, mint hogy ezen iratokat a bíróságnak kell a kirendelt védő részére megküldeni, nem lehet. Ezt megerősíti az Üttv. 37. § (5) bekezdése is, amikor kimondja, hogy a kirendelt védő részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata és a kijelölés pótolja. A közjogi aktus tehát így jön létre. A BÜK elnöke levélben kérte a Budapest Környéki Törvényszék elnökét, hogy szíveskedjék a helyes gyakorlat alkalmazására a bírákat felhívni, hogy a jövőben elkerülhető legyen az ehhez hasonló téves gyakorlat.

A Budapest Környéki Törvényszék elnöke egyetértett a BÜK álláspontjával és levelében arról tájékoztatta a BÜK elnökét, hogy a Büntető Kollégium kollégiumvezető-helyettesen felhívta a büntetőügyszakos bírák figyelmét a helyes védőkirendelési gyakorlatra.

(a BÜK 639. számú hírlevele)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.