Az operatív és a pénzügyi lízing


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk soron következő részében a nagykommentár pénzügyi lízingszerződésről szóló magyarázata bevezető szövegének egy részletet olvashatják el az operatív és a pénzügyi lízing elhatárolásáról.

A Koncepció {az új Polgári Törvénykönyv koncepciója [a Kormány 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozatával elfogadott szöveg, amely e határozat mellékleteként megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi 8. számában], a Szerk.} célként jelölte meg, hogy a Ptk. szabályozza a lízingszerződést. Ezt gazdasági oldalról a lízing széles körű elterjedése és a finanszírozott összeg magas értéke, míg kodifikációs oldalról az a körülmény indokolta, hogy a lízingszerződés tartalma kellően rögzült ahhoz, hogy a Ptk.-ba illeszthető legyen.

A felek által a lízing folytán megvalósítani kívánt gazdasági cél alapján a gyakorlatban a lízingszerződéseknek több változatuk alakult ki. Ha csupán az alaptípusokat, az operatív és a pénzügyi lízinget vizsgáljuk, akkor az alábbi lényeges eltérések láthatóak a kétféle ügylet mögött meghúzódó gazdasági cél között. Tipikus esetben az operatív lízing esetén a lízingbe vevőnek nem a dolog tulajdonjogának a megszerzése, hanem – a bérlethez hasonlóan – a határozott időre szóló használati jog megszerzése a célja, amelynek lejártát követően a lízingtárgy használatának a joga visszaszáll a lízingbe adóra. A lízingtárgy jellegétől függően a lízingbe adó rendszerint több alkalommal adja operatív lízingbe ugyanazt a lízingtárgyat annak az amortizációja során. Ebből következően az egyetlen lízingbe vevő által fizetett lízingdíjakból még nem térül meg a lízingbe adó beruházása.

Az operatív lízinget a bíróságok rendszerint olyan atipikus szerződésnek minősítik, amelyben a bérleti és haszonbérleti elemek a dominánsak. A Fővárosi Bíróság egy eseti döntésében azt hangsúlyozta, hogy az operatív lízing „a tartós, határozott időre kötött haszonbérleti szerződéshez áll legközelebb. A szerződési cél működési lízing esetén rendszerint nem a tulajdonszerzés, hanem a tartós használat, a bérleti díj azonban a dolog beszerzési árához igazodik.” (BDT2006. 1487.) A Csongrád Megyei Bíróság ítéletében az operatív lízinget a tartós, határozott időre kötött haszonbérleti szerződéshez hasonlónak tekintette. „A szerződési cél működési lízing esetén tipikusan nem a tulajdonszerzés, hanem a tartós használat, az amortizálódott dolgot a határozott idő után a bérbeadó birtokába kell visszaadni, a bérlő tulajdont nem szerez. Az operatív lízing az ún. pénzügyi lízingtől alapvetően éppen abban tér el, hogy operatív lízingszerződés esetében a szerződési cél nem a tulajdonszerzés, hanem a használat biztosítása.” (BDT2000. 207.) Téves ezért a Legfelsőbb Bíróságnak az a korábbi ítélete, amely az operatív és a pénzügyi lízing elhatárolása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy „az operatív lízing a lízingbe adó részéről a lízingelt termék átadását jelenti olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi” (BH1997. 85.).

Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adó jellemzően a lízingbe vevő által megszerezni kívánt dolog beszerzéséhez nyújt finanszírozást. Helytállóan mutat rá a Szegedi Ítélőtábla, hogy „pénzügyi lízing során ténylegesen hitelnyújtás történik” (EBD2013. G.9., azonosan BDT2011. 2553.). A szerződés határozott időre jön létre, amelynek a végén a lízingbe vevő automatikusan tulajdonjogot szerez a lízingtárgyon (zárt végű pénzügyi lízing), vagy lehetőséget szerez a lízingtárgy maradványértéken történő megszerzésére (nyílt végű pénzügyi lízing). Az operatív lízingtől eltérően a lízing futamideje alatt a lízingtárgy amortizálódik, a lízingbe adó beruházása azonban a futamidő végére megtérül. [….]

Az operatív és a pénzügyi lízing a Ptk.-ban

Ahhoz, hogy a Ptk. egy szerződéstípust szabályozhasson, szükséges, hogy meghatározható legyen egy olyan gazdasági tartalom, amely lehetővé teszi az adott szerződésnek a Ptk. által szabályozott összes többi szerződéstípustól való elhatárolását. Ahhoz tehát, hogy a Ptk. az operatív és a pénzügyi lízinget együtt szabályozza, az szükséges, hogy a kétféle lízingnek legyen ugyanakkor valamiféle közös gazdasági tartalma is, e két szerződés azonban, azon túl, hogy idegen dolog időleges használatának a jogát biztosítja, semmilyen közös jellemzővel nem bír.

Ez jól látszik, ha csupán néhány alapvető eltérést vizsgálunk.

Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevő célja, hogy a lízingtárgynak gazdasági értelemben a tulajdonosává váljon, azaz jogot szerezzen arra, hogy a lízingtárgyat annak teljes gazdasági élettartama alatt használhassa, vagy arra, hogy a lízingtárgy tulajdonjogát a jogviszony lejártakor maradványértéken megszerezhesse. Operatív lízing esetén a lízingbe vevő nem kíván ilyen pozícióba kerülni, csupán a lízingtárgy gazdasági élettartamánál rövidebb időre kívánja a lízingtárgy használatának a jogát megszerezni. Ebből következően operatív lízing esetén a lízingbe vevőt a tulajdonszerzés lehetősége sem illeti meg.

Abból, hogy pénzügyi és operatív lízing esetén eltér a lízingbe vevők igénye, az következik, hogy a lízingbe adók oldaláról nézve is jelentősen eltérő a két ügylet megközelítése. Míg pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat úgy határozza meg a lízingbe adó, hogy a szerződés futamideje alatt a beruházása megtérüljön (és jellemzően amortizálódjon a lízingtárgy), addig operatív lízing esetén a lízingbe adó beruházása csak többszöri lízingbe adás vagy a lízingbe adást követő értékesítés esetén térül meg.

A Ptk. ezért különválasztja a pénzügyi és az operatív lízinget. Polgári jogi szempontból az operatív lízing nem határolható el a bérlettől, hiszen a Ptk. – az 1959-es Ptk.-val azonos módon – a bérlet fogalmát tágan határozta meg, így eltérő szabályozás hiányában a dolgok vagy jogok ideiglenes használatát biztosító jogviszonyok is bérletnek minősülnek, így a bérlet szabályai alapvetően operatív lízing esetén is megfelelőek. Minderre tekintettel az operatív lízinget a Ptk. nem szabályozza, arra – a bérleti szerződés meghatározása alapján – külön utaló szabály hiányában is a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A visszlízing a dolog tulajdonjogával biztosított finanszírozási célú ügylet, amelynek sajátossága, hogy az ügylet tárgyát alkotó vagyontárgy eredetileg a lízingbe vevő tulajdonát képezte, és csupán biztosítéknyújtási célból ruházza át ideiglenesen a lízingbe adó javára, aki azt lízing formájában bocsátja ismételten a lízingbe vevő rendelkezésére. Ennek az ügyletnek sem szükséges a külön szabályozása, mert beletartozik a pénzügyi lízing fogalmába. Alapvetően nem változtatja meg az ügylet jellegét az, hogy a lízingelt vagyontárgy eredeti tulajdonosa nem harmadik személy ebben az esetben, hanem maga a lízingbe vevő. Igaz, hogy a visszlízing nagyon erősen magán viseli a fiduciárius biztosítéki ügyletek jellegzetességeit, a Ptk. azonban a pénzügyi lízinget mentesíti a fidúciatilalom alól, ezért a visszlízingre irányuló szerződés nem minősül semmisnek. A Ptk. 2016-os módosítása eredményeként már csak a fogyasztóval kötött fiduciárius biztosítéki ügyletek tilosak, ezért a lízing mentesítése a fidúciatilalom alól az e körön kívüli körre korlátozódik.

[A Ptk. 6:409. §-ához fűzött kommentár ismerteti továbbá a hatályba nem lépett kódex lízingszerződéssel kapcsolatos szabályozását, foglalkozik továbbá a pénzügyi lízingszerződés fogalmával és a lízing megítélésével a lízingbe vevő felszámolása esetén. A Szerk.]

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Önkormányzati határozatok más jogszabályba ütközésének vizsgálata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti – a Kúria eseti döntése.