„A börtön ablakába…”

Cikkünkben áttekintjük az enyhébb és a szigorúbb végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódó szabályokat és a speciális részlegeket.

Cikkünkben áttekintjük az enyhébb és a szigorúbb végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódó szabályokat.

A Bv. tv. 83. §-ában deklarált cél szerint a szabadságvesztés végrehajtásának célja az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát – fegyház, fogház vagy börtön – a büntetést kiszabó bíróság állapítja meg.

A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának rendjét az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével – személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés fokozatára és tartamára tekintettel alakítják ki.

Az enyhébb végrehajtási szabályok

Az enyhébb végrehajtási szabályok lehetővé teszik, hogy az elítélt havi négy napon, huszonnégy órára, illetve kivételesen maximum negyvennyolc órára eltávozzon a bv. intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát, azaz körülbelül hetente hazamehet a családjához.

Az így fogvatartott elítéltek a munkájukért kapott pénzt készpénzben is megkaphatják és a bv. intézeten kívül is elkölthetik, látogatókat is fogadhatnak a bv. intézeten kívül, illetve a kecskeméti esethez hasonlóan mellőzhető a felügyeletük, ha az intézeten kívül dolgoznak.

Az elítélteket az a kedvezmény is megilleti, hogy az eltávozásuk időtartama is beszámít a szabadságvesztés letöltésébe.

Az enyhébb végrehajtási szabályok megszegése esetén a Bv. tv. szankciókat ír elő, a bv. intézet parancsnok felfüggesztheti a szabályok alkalmazását, végső soron pedig kezdeményezik az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetését.

A jogalkotói indokolás szerint az enyhébb végrehajtási szabályok  alkalmazásának célja a családi kapcsolatok megőrzése. A kutatások szerint a reintegrációs szabályok önmagukban nem segítik elő az elítélt társadalomba való visszailleszkedését. Ha a szabaduló rabokat nem várja kint senki, akkor a visszaesés esélye is nagyobb.

Ide többségében, a kisebb tárgyi súlyú bűncselekményt elkövető, rövid idejű szabadságvesztésre ítélt rabok kerülnek.

Ugyanakkor nyugat-európai kutatások azt mutatják, hogy a rövid időtartamú szabadságvesztések több kárt okoznak, mint amennyi társadalmi hasznot eredményeznek.

Az elítéltnek rövid időn belül vissza kell illeszkednie a társadalomba, amelyben azonban a büntetett előélethez fűződő joghátrányok akadályozzák, ezért nagyobb lehet a visszaesés veszélye, a reintegráció sikeressége jelentősen csökkenhet.

Ezenkívül a rövid idejű szabadságvesztések végrehajtása jelentős anyagi terhet jelent az államnak, – a rabot el kell szállásolni, étkezését, tisztálkodását biztosítani kell, ezért Nyugat-Európában már egyre többen hangoztatják, hogy a rövid idejű szabadságvesztést el kellene törölni és helyette házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat lehetne alkalmazni, ahol az elítélt saját magát tartja el.

A hosszúidős speciális részleg

A Bv tv. sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek keretében szabályozza a hosszúidős speciális részleget (HSR). Ezekbe a részlegekbe helyezhető az életfogytig tartó-, vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés büntetését töltő elítélt, akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított együttműködési készsége, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése indokolt abból a célból, hogy a közösségbe helyezésre felkészítést, illetve a közösségbe visszahelyezést nyerjen.

Ezeken a részlegeken tehát a súlyosabb bűncselekményt elkövető, veszélyesebb elítélteket tartják fogva, akik közül kiemelkednek a TÉSZ-re ítélt rabok. Többségük a szegedi csillag börtönben került elhelyezésre, olyan cellákban, ahol nem tudnak kárt tenni magukban. A hosszú idejű szabadságvesztésre tekintettel gyakran áthelyezik őket az országon belül más büntetés-végrehajtási intézetekbe, hogy a személyiségük ne szenvedjen még nagyobb károsodást attól, hogy sok éven át ugyanazon cella falait bámulják.

A HSR alkalmazása esetén az elítélt állandó őrzés és felügyelet alatt áll, kizárólag a bv. intézet területén és csak engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, zárkájában indokolt esetben belső biztonsági rács is alkalmazható, munkáját a hosszúidős speciális részlegen belül, illetve a parancsnok által kijelölt helyen végezheti, önképzést folytathat, az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit csak a hosszúidős speciális részlegen belül, illetve a parancsnok külön engedélyével veheti igénybe, lelkészi gondozásban egyénileg, közösségi lelki gondozásban a parancsnok engedélye szerint részesülhet, a magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége pedig korlátozható.

A mentális zavarokban szenvedők

A mentális zavarokban, betegségekben szenvedők elhelyezésére gyógyító terápiás részlegeket, illetve, ha az ide helyezés körülményei nem állnak fenn, pszichoszociális részlegeket alakítottak ki.

A gyógyító-terápiás részlegre azok az elítéltek kerülnek, akiknek korlátozott beszámítási képességét állapították meg, akiket a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapotuk miatt – az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapotuk olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés folytatását nem akadályozza, valamint akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezése indokolt.

A gyógyító-terápiás részlegen elhelyezett elítéltek speciális igényeire a reintegráció során is tekintettel vannak, azt komplex – munkaterápia, oktatás, pszichológiai foglalkozás – alkalmazásával kell végrehajtani.

Drogprevenció

A bv. intézetekben drogprevenciós részleget is kialakítottak. Itt az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kábítószer-mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot szolgáltat.

A jogalkotói indokolás szerint a részleg kialakítására azért volt szükség, mert a káros szenvedélyek alapvetően határozzák meg a reintegráció sikerességét.

Alacsony biztonsági kockázatot jelentő rabok

Ha a szigorú napirend és szabályok alkalmazása a biztonsági kockázatra tekintettel nem indokolt,  a rabokat alacsony biztonsági kockázatú részlegen helyezik el.

Itt csökkenthető az életrend meghatározottsága, az elítélt a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel és a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat.

Vallási részleg

A bv. intézetekben az egyházakkal való együttműködés alapján vallási részleg is létrehozható. Ide azok az elítéltek helyezhetők el, akiknek a várható szabadulásuk időpontjáig legfeljebb három évük van hátra, írásban vállalják, hogy a részleg működésére vonatkozó szabályokat betartják, és a reintegrációs tiszt – a börtönlelkész véleményének kikérésével – arra javaslatot tesz.

A vallási részlegen az elítélt folyamatos lelki gondozásban részesül, és a bv. intézet által rendszeres időközönként biztosított vallási alkalmakon a hozzátartozóival vagy engedélyezett kapcsolattartójával közösen vehet részt, ami nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó látogatófogadásként.

Ha kíváncsiak a bv. intézetek és a bv. munkatársak életére, számos információt szerezhetnek a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnokságának Prison Hungary Youtube csatornájáról.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét
2019. szeptember 16.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/151–153. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai döntések és tanácsadó testületi vélemények közül válogattunk.

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban
2019. szeptember 13.

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban

Egyszerűsített ítélet akkor hozható, ha a fellebbezés és az ellenkérelem újdonságot nem tartalmaz, azokban kizárólag az elsőfokú eljárásban előadott, a bíróság által elbírált és helyesen megindokolt tényekre, jogértelmezésre vonatkozó érvelés található. Ha a fellebbezési eljárásban új hivatkozás merült fel, akkor arra az indokolásnak ki kell térnie – a Kúria eseti döntése.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 2. rész
2019. szeptember 12.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 2. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Minden pénzünket elviheti a végrehajtó?
2019. szeptember 11.

Minden pénzünket elviheti a végrehajtó?

Cikkünkből megtudhatja, hogy a munkabér letiltást követően a bankszámlára utalt munkabérrészt a végrehajtó beszedheti-e hatósági átutalás útján.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 11.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszéknek a GVH kartelltilalom megsértését megállapító határozatát jogerősen felülvizsgáló ítélete azt a kérdés veti fel, vajon mikor minősülhet a versenyjogba, illetve a közbeszerzési jogba ütközőnek, ha a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás megvalósításában ténylegesen részt nem vevő, arra nem képes fővállalkozók többen ugyanazon szolgáltatást ténylegesen és döntő részében megvalósító alvállalkozó igénybevételével és az ő erőforrásaira, referenciájára támaszkodva vesznek részt ajánlattevőként az eljárásban. Ennek kapcsán pedig felmerül, hogy egy magatartás versenyjogi megfelelőségének, illetve a közbeszerzési jog verseny tisztaságára vonatkozó alapelvével való összhangjának megítélése nem feltétlenül vezet minden esetben azonos eredményre, és hogy bizonyos kérdésekben a két jogterület között nyugtalanító (mert a magatartás objektív körülményei alapján nem egyértelműen feloldható) feszültség áll fenn.