A büntető tárgyalásra szóló idézés különleges személyes adat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Személyes adattal visszaélést valósít meg az, aki az önkormányzati képviselő ellen folyamatban levő büntetőügy tárgyalására szóló idézést sokszorosítja, majd példányait a választókhoz eljuttatja a képviselő lejáratása érdekében – a Kúria eseti döntése.

A sértett (az egyik városi önkormányzat képviselője) ellen – az egyik testületi ülésen a képviselőtársát érintő felszólalása miatt – büntetőeljárás indult. A büntetőügyben a városi bíróság 2005. április 11-én 9 órára tűzött ki tárgyalást, ahova tanúként idézte az I. r. terheltet, aki szintén az egyik helyi párt tagja volt. Az I. r. terhelt a részére megküldött idézést átadta a párt helyi szervénél hivatalvezetői és jogi asszisztensi munkakörben foglalkoztatott III. r. terheltnek, kérve azok kicsinyítését, majd a kicsinyített idézéseket az I. r. terhelt mintegy 700 példányban sokszorosította, és ezek felét átadta az irodában takarítóként dolgozó III. r. terheltnek, hogy szórja szét az eljárás alá vont önkormányzati képviselő választókerületében. A maradék idézést az I. r. terhelt maga osztotta szét a képviselő választókörzetében található postaládákba. A II. r. terhelt a rábízott idézések egy részét a város postaládáiba, másik részét pedig a kijelölt célterület felé haladva a vasútállomás közelében lévő szemétgyűjtő tartályba dobta.

Az első- és másodfokú eljárás

A városi bíróság a terhelteket bűnösnek találta társtettesként elkövetett, visszaélés személyes adattal bűntettében [régi Btk. 177/A. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés – mivel különleges személyes adatra követték el]. A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Álláspontja szerint az I. r. terhelt célja az érintett képviselőbe vetett bizalom megrendítése volt a jogosulatlan adatkezeléssel, azaz az idézés jogtalan felhasználásával, ez pedig jelentősen sértette az érdekeit.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Indítványában az I. r. terhelt a felmentését kérte. Álláspontja szerint ő csupán az önkormányzati képviselő tevékenységét érintő kritikát gyakorolt, ez a kritika pedig nem járhat büntetőjogi következményekkel, ráadásul vitatta a jelentős érdeksérelmet is.
Ezzel szemben az ügyészség álláspontja szerint a terhelt adatkezelőnek, a képviselővel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás pedig különleges adatnak minősül, melynek kezelése kizárólag hozzájárulás vagy törvényi felhatalmazás mellett lett volna jogszerű. Meglátása szerint, mivel az önkormányzati képviselő vonatkozásában a különleges adat megismerése nagyszámú választó által jelentős érdeksérelemmel jár, így a bűnösség megállapítására és a cselekmény minősítésére az anyagi jog szabályainak megfelelően került sor.

A Kúria megállapításai

A régi Btk. rendelkezése szerint a különleges személyes adattal visszaélés bűntettét az követi el, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul különleges személyes adatot kezel. A Kúria az első- és másodfokú bírósághoz hasonlóan e tényállás valamennyi elemének megvalósulását állapította meg, amikor is a terhelt különleges adatnak minősülő bűnügyi személyes adatot kezelt úgy, hogy erre nem volt feljogosítva.

Bár az önkormányzati képviselő a tevékenységét érő kritikát szélesebb körben köteles elviselni, és tevékenységének ilyen kifogásolása nem büntethető, de a Kúria szerint ebben az ügyben nem a terhelt általi kritika gyakorlása, hanem a különleges személyes adat jogosulatlan kezelése volt a vád, így kritika nem jöhet szóba. Az adatkezelés ugyanis nem kritika, még abban az esetben sem, ha egyébként kritizálási célzattal történik. A Kúria szerint ez a célzat az adatkezelést önmagában sohasem teheti jogszerűvé.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

A Kúria vitathatatlannak tartotta azt is, hogy ha az önkormányzati képviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra vonatkozó adat a választók széles körében jogosulatlanul ismertté válik, az jelentős érdeksérelmet okoz.

Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 670/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában 119. szám alatt jelent meg.

---