Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
A cselekvőképesség korlátozása nélkül segít a támogató személy
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a cselekvőképesség korlátozásán túl egyéb jogintézményekről is rendelkezik, így utal a támogatott döntéshozatal lehetőségére is.
A Skandináviából átkerülő támogatott döntéshozatal jogintézményét a 2014. március 15-étől hatályos Ptk. vezette be. A Polgári Törvénykönyv mellett a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény szabályozza a támogató kirendeléséről, a támogató feladatairól a hivatásos támogatóról, valamint a nyilvántartás vezetéséről szóló rendelkezéseket.
A támogatott döntéshozatal lényege
A támogatott döntéshozatal során egy vagy több személy segítséggel látja el az ítélőképességében korlátozott személyt döntései meghozatalában, méghozzá úgy, hogy az nem érinti a támogatott személy cselekvőképességét, ahogy erre a Ptk. IX. címe is utal. A támogatott döntéshozatal tekintetben azonban fontos, hogy a segítő a támogatott személlyel bizalmi viszonyban álljon.
Két esetben lehet lényeges ez a jogintézmény. Egyrészt ha valaki úgy érzi, hogy nem alkalmas teljes mértékben egyedül elintézni bizonyos bonyolultabb ügyeit, akkor a gyámhatósághoz fordulhat, és igénybe veheti egy támogató segítségét a számára kockázatosnak ítélt ügyekben. A másik lehetőség, ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. Mivel a támogatott döntéshozatal jellegével nem áll összhangban az, hogy a gyámhatóság egy teljesen cselekvőképes személy számára hivatalból, az érintett akarata ellenére rendeljen ki támogatót, ezért ezt a Ptk. úgy rendezi, hogy a 2:38. § (2) bekezdésében megszabja, hogy kizárólag az érintettel egyetértésben rendelhető ki a támogató. Ezért fontos szempont, hogy a támogatott személy a támogatójával bizalmi viszonyban álljon, benne lehetőség szerint megbízzon.
Segít, de nem korlátoz
A támogatott döntéshozatal tekintetben azonban fontos, hogy a segítő a támogatott személlyel bizalmi viszonyban álljon
Az új jogintézmény által bizonyos döntési helyzetekben nyújtott segítség a támogatott személy egyéni szükségletein alapul, fontos kérdésekben nyújt támogatást, és akár jognyilatkozatok tételénél is jelenlétet biztosít, mégis mindezt a nélkül teszi, hogy ez az érintett személy cselekvőképességének korlátozásával járna. Tehát a nagykorú támogatott a segítséget úgy kapja meg, hogy ezzel a cselekvőképessége sem sérül. Erre utal a Ptk. 2:38.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés is. Ebből következik az is, hogy a támogató jognyilatkozata vagy annak elmaradása a támogatott jognyilatkozatának érvényességét nem érinti. Abból kiindulva azonban, hogy a támogató kirendelése nem érinti a támogatott személy cselekvőképességét, vagyis továbbra is tehet érvényes jognyilatkozatot és teljesen cselekvőképes marad, a támogatott döntéshozatal részletszabályait a Ptk. nem tartalmazza.
A támogatót a gyámhatóság határozatlan időre rendeli ki, természetesen a támogatott személy egyetértésével és beleegyezésével. A kirendelés határozatlan időre szól és ügycsoportokra is történhet, azonban nem rendelhető ki a támogató arra az ügycsoportra, amely tekintetében az érintett személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll.
A támogató feladata
A támogató, ha a támogatott döntéshozatal általános jelleggel vagy az adott ügycsoportra tekintettel fennáll, a támogatott személy kérésére segítséget nyújt az alábbi kérdésekben:
a) jelen van azoknál a közigazgatási, polgári és büntetőeljárási cselekményeknél, amelyekben a támogatott személy érintett;
b) az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a támogatott személlyel egyeztet;
c) a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen van;
d) tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíti, és
e) a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget nyújt, valamint a döntése meghozatalában személyes jelenlétével közreműködik.
A fentiek szerint tehát a támogató legfontosabb feladata, hogy jelen legyen azoknál a cselekményeknél, amelyben a támogatott személynek döntést kell hoznia, vagy jognyilatkozatot kell tennie. A puszta jelenléten kívül azonban lényeges, hogy bizonyos kérdésekben a támogató – ha szükséges – tanáccsal lássa el a támogatott személyt, valamint segítséget nyújtson számára a jó döntések meghozatalában. Tehát a támogató, mint egy jó szülő látja el feladatát, azzal a lényeges különbséggel, hogy a támogatott döntéshozatal esetén nem sérül a támogatott személy cselekvőképessége.
Ha a gyámhatóság, vagy a támogatott személy kérelmezi, abban az esetben a támogató írásba foglalja, hogy miben segítette a támogatott személyt és milyen tanáccsal látta el.
Hivatásos támogató
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Támogató személyként alapesetben a gyámhivatal azt rendeli ki, akit a támogatott megjelöl, hiszen ezáltal biztosítható leginkább a bizalmi viszony megléte. Ám ha a támogatott nem tud megjelölni ilyen személyt, akkor a gyámhivatal hivatásos támogatót rendel ki. Ehhez azonban fontos feltétel az is, hogy a támogatott személy ehhez hozzájáruljon.
Hivatásos támogató az a cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a hivatásos támogatókra vonatkozó képesítési előírásoknak megfelel és vele szemben nem állnak fenn bizonyos kizáró okok, vagyis nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt és ő maga nem támogatott személy.
A támogató feladatait és kötelességeit nézve azonban nincs különbség a választott és a hivatásos támogató között, ugyanis bármely esetben, amikor a támogató nem látja el feladatát, vagy a támogatott érdekeit sértő módon teszi azt, illetve ha a támogatott személy külön kérelmezi, akkor a támogató felmenthető, vagy elmozdítható tisztségéből.