A csonka kampánycsend

A választást megelőzően régen is és most is van egy olyan időszak, amikor törvény zárja ki a kampány folytatásának lehetőségét. Úgy ítélte meg a jogalkotó, hogy a választópolgároknak szüksége van egy olyan időszakra, amiben a kampány alatt áramló intenzív politikai hatások visszaszorulnak, és a választópolgárnak lehetősége nyílik a korábbi ismereteket nyugalomban átgondolni, le tudnak benne tisztulni a választást megelőző hetek információi, és további befolyásoktól mentesen tudja meghozni azt a döntést, hogy kire fogja leadni szavazatát. Erre szolgál a kampánycsend. 

Ahogy az Alkotmánybíróság fogalmazott: „A választási rendszer egyik lehetséges eleme a kampánycsend intézménye. A kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. A választói akarat zavartalan kinyilvánítása a legfelsőbb államhatalmi szerv szabad akaraton alapuló létrehozását, illetve azon keresztül a Magyar Köztársaság demokratikus jogállamiságát garantálja. A választójog védelme és a demokratikus jogállamiság követelménye szükségessé teheti a kampánycsend intézményét, illetve a véleménynyilvánítás- és sajtószabadságnak a kampánycsend által megvalósuló korlátozását.” [6/2007. (II. 27.) AB határozat.] 

A kampánycsend persze nem feltétlenül szükséges eszköz, alkalmazása jogalkotói döntésen nyugszik, jelentősége és szigora pedig jelentősen csökkent az elmúlt évek során. Abban a vitában, hogy szükség van-e egyáltalán a kampánycsend intézményére vagy annyira elavult már, hogy a jogrendszerből történő kivezetése vált már szükségessé, az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a „kampánycsend megszüntetése nem vezet alkotmányellenes helyzethez, amennyiben a törvényhozó a választások zavartalanságát más eszközökkel biztosítja. A kampánycsend intézménye nem következik közvetlenül az Alkotmányból. A törvényhozó mérlegelheti, hogy a választások zavartalansága, a választói akaratok szabad érvényesülése és kifejezésre juttatása céljából a kampánycsend intézményét létrehozza-e, vagy a kampánycsend intézménye nélkül az egyéb választási garanciák összetett eszközrendszerével segíti elő a választások zavartalanságát.” [39/2002. (IX. 15.) AB határozat.] 

Amikor még a zenében is jogsértést láttak  

A korábbi választási eljárási törvény 2010-ig még meglehetősen szélesen határozta meg a kampánycsendet. A törvény szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos volt [40. § (2) bekezdés]. Ebben az időszakban a pártok nem tehettek kísérletet a választók akaratának befolyásolására. Ilyennek minősítette a törvény a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatást (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatását, választási plakát elhelyezését, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatását elektronikus vagy más úton. Vagyis egy meglehetősen széles kört foglalt magában a törvény. Mindez persze nem vonatkozott azokra a kampányeszközökre, így plakátokra, internetes bejegyzésekre, amelyek a kampánycsend beállta előtt kerültek kihelyezésre vagy íródtak, ezek a kampánycsend beálltát követően ugyanúgy a helyükön maradtak, a tilalom értelmében újakat nem lehetett kitenni, illetve a közszereplők, jelöltek vagy jelölő szervezetek listáin szereplő személyek által írt internetes napló, a jelöltek vagy jelölő szervezetek honlapjai kampánycsend alatt nem voltak frissíthetőek, azok adattartalma nem volt megváltoztatható [14/2006. (IV. 18.) OVB állásfoglalás]. 

A tilalmak azonban a gyakorlatban odáig vezettek, hogy a választók már a leglehetetlenebb dologban is a kampánycsend megsértését vélték felfedezni (a sok valóban sértő cselekmények mellett), és fordultak kifogással az Országos Választási Bizottsághoz. 2006. április 9-én például két olyan kifogást is nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz, amelyben azt sérelmezték, hogy a TV2 adó 2006. április 8-án sugárzott, Activity Show műsorszáma megsértette a kampánycsendre vonatkozó tilalmat, amikor a műsorszámban, az egyik feladvány megfejtése Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve miniszterelnök-jelölt, az MSZP országos listájának listavezetője volt. [169/2006. (IV. 9.) határozat, 170/2006. (IV. 9.) határozat] Egy 2006. április 8-án benyújtott kifogásban pedig azt sérelmezték, hogy 2006. április 8-án a Petőfi Rádió „Szív küldi szívnek szívesen” c. műsorában 15 óra előtt „lejátszották a Roxette: Listen To Your Heart számát”, amiről megítélése szerint mindenkinek a Fidesz jut az eszébe. [174/2006. (IV. 9.) határozat] Egyik esetben sem ítélte meg a Országos Választási Bizottság a kampánycsend megsértését. 

Szűkül a kampánycsend 

Már a régi választási eljárási törvény 2010-es országgyűlési választást követő módosítása is szakít a kampánycsend korábbi szabályozásával és leszűkíti annak időkeretét úgy, hogy a tilalom már csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig terjedt. 

A relatív kampánytilalom 

Az új választási eljárásról szóló törvény [2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] még ennél is tovább ment és főszabályként megszüntette a kampánycsend intézményét. A kampányolás teljes tilalmát jelentő kampánycsend csak a szavazóhelyiségek közvetlen környezetében érvényesül: tilos bármilyen választási kampánytevékenységet folytatni a szavazás napján a szavazóhelyiség épületének bejáratától számított 150 méteres távolságon belül (relatív területi kampánytilalom). [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. Hasonlóan a korábbi szabályokhoz, ez a relatív területi kampánytilalom is csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, így a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani. Magyarán azokat, amiket a szavazás napjáig (előző nap éjfélig) kihelyeztek a szavazókörök 150 méteres körzetén belülre, az jogszerűen van fenn a szavazás napján is. A relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) meghatározta, hogy pontosan mit is jelent ez a 150 méter, és arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés ténye akkor is megvalósul, ha valamely jelölt vagy jelölő szervezet népszerűsítése érdekében bárki olyan tevékenységet folytat, mely miatt a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül, illetve magában a szavazóhelyiségben a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom hallható vagy látható. A hallhatóság tehát azt jelenti, hogy tilos például a szavazókör bejáratától számított 150 méteren kívül felállított színpadon vagy hangtechnikával a jelölt támogatására buzdítani. Ez nem csak azt jelenti, hogy hangszórókon keresztül nem szabad harsogva a jelölt támogatására felhívni úgy, hogy azt még a szavazófülkében is hallani lehessen, de tilos és ezért jogsértő lehet az is, ha 151 méterről valaki bekiabál a szavazni szándékozóknak, hogy kire is kéne a voksukat adni. A láthatóság pedig azt jelenti, hogy jogsértés valósul meg, ha a berendezés vagy jármű, melyből a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalmat sugározzák vagy vetítik, a szavazóhelyiséget magába foglaló épület bejáratától számított 150 méteren kívül helyezkedik el. Vagyis az is tilalmazott magatartás, ha a szavazóhelyiség bejáratától számítva mondjuk 165 méterre elhelyeznek egy autót, amiből egy kivetítő segítségével a 150 méteren belül található épület falára sugároznak például egy pártszimbólumot vagy szlogent. 

Kampányautók 150 méteren belül 

Az NVB álláspontja szerint nem jelenti önmagában a relatív területi kampánytilalom sérelmét, ha az a jármű, melyre a kampányidőszakban jogszerűen jelölt vagy jelölő szervezet népszerűsítésére szolgáló plakátot helyeztek el, a szavazás napján keresztülhalad a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres területen. Ennek az autónak azonban nem szabad ezen a területen várakoznia, parkolnia, még annyi időre sem, amíg a járművet vezetők leadják szavazatukat. Természetesen nem valósul meg jogsértés, ha a jármű már előző nap óta folyamatosan ott parkol. Míg az egyszeri áthaladás nem valósít meg jogsértést, a relatív kampánytilalomba ütközik azonban, ha a jármű áthaladása folyamatos vagy rendszeres. Ez természetesen nem vonatkozik a menetrend szerinti szállítást végző járművekre, különös tekintettel a kötött pályás eszközökre, tehát nem jelenti a kampánycsend megsértését, ha az adott párt például egy villamos oldalán vásárol magának hirdetőfelületet és ez a villamos a szavazás napján többször áthalad ezen a 150 méteres körön. 

Pártjelvények a szavazóhelyiségben 

Mivel a relatív kampánytilalom a szavazóhelyiségre is kiterjed, joggal merül fel a kérdés, hogy vajon jogsértést valósít-e meg az a választópolgár, aki a szavazás napján pártjelvénnyel a ruháján érkezik vagy aláíráskor párttollat használ? Önmagában ez még nem jelenthet jogsértést. Az NVB hivatkozott iránymutatása kifejezetten a választási szervek tagjaival szemben támaszt követelményeket, amikor kiemeli, hogy a pártatlanság követelményének érvényesítése megköveteli, hogy a választási szervek tagjai a relatív területi kampánytilalom időbeli és területi szabályaira is figyelemmel, a szavazás napján jelöltet, jelölő szervezetet népszerűsítő, ahhoz köthető szimbólumokat ne használjanak, ilyeneket ne osztogassanak, ruházatukon ne viseljenek. Sérti továbbá az említett követelményt, ha a választási szervek tagjai a jelölt, jelölő szervezet szimbólumát a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben használják, illetve jelölő szervezethez köthető ruházatot (egyenruhát) viselnek ott. Mivel a kampánycsendsértést bárki elkövetheti, azonban ezzel kapcsolatos rendelkezés csak a választási szervek tagjaival szemben van nevesítve, a választópolgárok által hordott kitűző vagy toll még megengedhető. Persze egy behurcolt hatalmas pártzászló már egyértelműen jogsértésnek tekinthető. 

Kampánycsend külföldön 

Mivel a külföldi állam közterülete nem tartozik a magyar joghatóság alá, a relatív területi kampánytilalom a külképviseleti szavazás tekintetében kizárólag a külképviseletre, vagy a külképviselet által biztosított egyéb helyiségre és az azokban elhelyezett szavazóhelyiségre vonatkozik.  

Politikai reklám és választási gyűlés 

Míg a kampányeszközök nagy részénél a relatív kampánytilalom csak a 150 méteres körben érvényesül, addig a Ve. a választás napján meghatározott kampányeszközök vonatkozásában általános tilalmat vezet be: a szavazás napján tilos politikai reklámot közzétenni, illetve választási gyűlést tartani. 

A kampánycsendsértés jogkövetkezményei 

A kampánycsend megsértése esetén, hasonlóan a választási eljárás során tapasztalt bármilyen jogsértéshez, kifogás nyújtható be, melynek szabályai részletesen az alábbi cikkben kerültek bemutatásra. A választási bizottság amennyiben helyt ad a kifogásnak  

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,  

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,  

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,  

d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve az ajánlóív visszaadási kötelezettség és az adatszolgáltatási korlátozások megszegése esetén bírságot is kiszabhat. 

Legutóbb a pusztahencsei időközi polgármesterválasztás során döntött úgy az ügyben eljáró Pécsi Ítélőtábla [Pk.VI.50.001/2018/4.], hogy az egyik polgármesterjelölt azon magatartása, hogy közvetlenül a szavazóhelyiség közelében tartózkodott és több választópolgárral is beszédbe elegyedett, kampánycsendsértést valósított meg, ezért a bíróság megismételtette az időközi választást.