A féltékenységről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Ügyvédvilág olvasói talán emlékeznek arra a pár évvel ezelőtti büntetőeljárásra, amelynek a hátterében álló dráma főszereplője a féltékenység, sértettje pedig egy híres sportolónő volt. Az első fokon eljáró bíróság szerint a férj féltékenysége viszont nem alapozta meg az enyhébb megítélésű, 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő „méltányolható okból” erős felindulásban elkövetett emberölés esetének megállapítását. A bíróság az indokolásban kifejtette, hogy önmagában a hűtlenség ténye és a féltékenység érzése nem elegendő. Az akkori bírói gyakorlatban ez az enyhébb minősítés olyan ügyekben fordul elő, ahol például váratlanul rajtakapja az elkövető a házastársát annak szeretőjével, és a hűtlen fél becsmérlő, gyalázkodó kifejezéseket vág házastársa fejéhez, aki a cselekményét ebben az erős felindulás kiváltására alkalmas szituációban nyomban el is követi.


Vajon a féltékenység a férfi haragja? Tudjuk, hogy nem csak az övé. Számos jogesetben és irodalmi műben látjuk, hogy a zöld szemű szörny nem válogat a nemek között (Médeia, Prokné).

Vajon a féltékenység erős felindulás?

A korábban hatályban lévő 15. számú Irányelv alapján az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításának a feltételei az alábbiak voltak:

Az elkövető olyan feldúlt állapotban valósítsa meg a cselekményt, amelyben tudata elhomályosodik, belső egyensúlya megbomlik, és ennek eredményeként a meggondolás, megfontolás szokásos megtartása lehetetlenné válik. Az erős felindulásban elkövetett emberölés esetében ún. éplélektani indulatról van szó, amely nem kóros alapra vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy olyan indulat keletkezik, amely bizonyos tények, körülmények hatására bármely ép értelmű emberben kialakulhat. Az indulat hatása alatti elkövetés tehát egymagában még nem alapozza meg a privilegizált bűncselekmény megállapítását. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik. Ha viszont az indulat kóros, akkor a Btk.-ban lévő büntethetőséget kizáró okoknak megfelelően kell eljárni.

A felindulás oka emberi és társadalmi megítélés szerint méltányolható legyen. Az erős indulat méltányolható okból fakad, ha azt külső – tehát nem az elkövető előző magatartásából eredő – okra vezethető vissza és erkölcsileg bizonyos fokig méltányolható. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak, és ezzel összefüggésben kell vizsgálni a cselekmény elkövetését, a korábbi és a közvetlenül megelőző eseményeket.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A korábbi ítélkezési gyakorlat az indulatot méltányolható okból keletkezettnek tekintette olyan esetben például, amikor az elkövető a házasságtörésen tettenért felet vagy annak szeretőjét bántalmazta vagy megölte. A szerelemféltésből elkövetett jogsértések enyhébb megítélése általában akkor volt indokolt, ha a szándék kialakulásában az ésszerű meggondolásokkal szemben megnőtt a tudatos gondolkodással nehezebben befolyásolható ösztönös késztetések szerepe; és az ezeket a késztetéseket kiváltó érzelem a közgondolkodásban elfogadott volt. A motívumnak ilyen alakulása általában indulat által vezérelt cselekményekben nyilvánul meg; az enyhébb megítélés ezekben az esetekben volt indokolt.

Az irányelv szerint szükséges, hogy a cselekményt még az indulat hatása alatt hajtsák végre, azaz legyen rögtönös, vagyis a cselekmény elkövetésére irányuló akaratelhatározást nyomban követnie kell a kivitelezésnek, vagyis az emberölésre irányuló szándék kifejlődése és a cselekmény között viszonylag rövidebb idő kell, hogy elteljen.

A Kúria 3/2013. BJE jogegységi határozata a Legfelsőbb Bíróságnak az élet és testi épség büntetőjogi védelméről szóló 15. számú Irányelvét, annak irányelvkénti fenntartását megszüntette, és részben új válaszokat adott a korábbi kérdésekre.

A jogegységi határozat szerint az indulat hatása alatt elkövetés egymagában még nem alapozza meg az emberölés privilegizált alakzatát. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat olyan – fiziológiai eredetű – magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik. Ha viszont az indulat kóros alapon fejlődött ki, akkor a Btk. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A törvényi előfeltételek megléte esetén azonban a kóros elmeállapot folytán korlátozott beszámítási képességű elkövető ölési cselekménye is minősülhet erős felindulásban elkövetettnek, és ez esetben a Btk. 17. § (2) bekezdése is alkalmazható. Az erős felindulás fennállta és foka nem elmeorvos-szakértői, hanem a bíróság által eldöntendő tény- és jogkérdés, amelyet az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. A felindulást kiváltó ok megítélése nem szűkíthető le a cselekmény elkövetését közvetlenül megelőző eseményekre, hanem a történések egész folyamatát, az eset összes körülményeit kölcsönhatásukban és folyamatosságukban kell vizsgálat alá vonni. Az erős felindulást kiváltó  külső okok közül az egyik leggyakoribb a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását, haragját idézi elő, vagy benne félelmet okoz. Önmagában azonban nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását pl. az elkeseredettség, a bánat, a szomorúság, a magárahagyatottság érzete, a sértődöttség, a puszta személyi ellenszenv vagy kizárólagosan az idegfeszült állapot, és ugyancsak nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető a sértett fellépésére maga szolgáltatott okot.

Az erős felindulásnak méltányolható okból való származása akkor állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben kell vizsgálni, hogy az elkövetést kiváltó ok súlyossága, valamint az arra reagáló magatartás objektíve is arányban áll-e. Így a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés – méltányolható ok hiányában – nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. Ettől eltér azonban az az eset, amikor a hosszan tartó, folyamatos gyötrésből, megaláztatásból egy viszonylag kisebb jelentőségű sérelem hatására tör ki a fékezhetetlen indulat. Szükséges továbbá, hogy az ölési cselekmény az erős felindulás állapotában menjen végbe, valamint hogy a cselekmény elkövetésére irányuló akaratelhatározást nyomban kövesse a kivitelezés, vagyis az emberölésre irányuló szándék kifejlődése és a cselekmény között viszonylag rövidebb idő teljen el.

Nagyon fontos megállapítása a jogegységi határozatnak, miszerint „az erős felindulás fennállta és foka nem elmeorvos-szakértői, hanem a bíróság által eldöntendő tény- és jogkérdés, amelyet az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni.”

Tehát ennél a kérdésnél a bíró nem rendel ki szakértőt. Ennek ellenére talán nem lehet érdektelen, ha az Ügyvédvilág olvasóinak beszámolunk arról a rendezvényről, ahol Haraszti László pszichiáter tartott előadást a féltékenységről (Workshop – dr. Haraszti László „Zöldszemű konfliktusok” – Fókuszban a féltékenység/dr. Moretti Magdolna: Párkapcsolati konfliktusok és patológia; 2015. január 15.).

Az egyik legfontosabb kérdés, amit a szakembernek fel kell tennie, hogy mi is az a féltékenység, pontosabban, a szerelmi féltékenység.

Az előadó szerint a szerelmi féltékenység olyan negatív érzelmi reakció, amely valakinek a partnere (korábbi partnere) és egy harmadik személy (aki lehet reális, feltételezett, képzelt vagy akár múltbeli) kapcsolata által keletkezik.

A szerelmi féltékenység nem irigység és nem is rivalizálás. Sokkal inkább szenvedély. Olyan szenvedély, amelynek hatására az ember kikerül nemcsak a belső, de a külső irányítás alól is. Fékevesztett viselkedésében minden értéket felrúgva döbbenetes cselekedetekre képes. Ezért a kultúra igyekszik határok közé szorítani, ezt látjuk az érzelem fejlődéstörténetében.

Mead szerint a féltékenység mögött állhat önértékelés-csökkenés is. Az önértékelés-csökkenés magát az Ént fenyegeti, erre védekezés a féltékenység. Jones a hűség oldaláról közelít: Az Énszeretet és önértékelés védelmét szolgálja a szeretett tárgy hűsége, ez biztosít ugyanis biztonságot, bizonyosságot és mentális nyugalmat. Freud különbséget tesz versengő féltékenység, mely ödipális komplexusból ered, projiciált féltékenység, mely saját hűtlenségi vágyát vetíti ki és pszichotikus szintű, azaz homoerotikus gyökerű féltékenység között.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. Lapozzon bele kiadványunkba.

További információ és megrendelés >>

Haraszti László előadása közben eszembe jutott Othello és Desdemona, akinek gyermeki tisztasága sem volt elég ahhoz, hogy a látszat köde felszálljon a Jago által szült szörny-valóság színpadáról. És eszembe jut a családon belüli erőszak, melynek igazi súlya nemcsak abban van, hogy az összbűnözésen belül az ide tartotó bűncselekmények számaránya évről évre nő, hanem, hogy a sértettek legtöbbször függőségi viszonyban élnek a vádlottakkal, és kiszolgáltatottak nekik. A családon belüli erőszak számos formája közül (fizikai, érzelmi és verbális bántalmazás, a személyes szabadságban való korlátozás, a szükséges javaktól való megfosztás) a legsúlyosabb az emberölés.

Az Ügyvédvilág következő számában Haraszti László pszichiátert arról kérdezzük, vajon melyek a féltékenység gyökerei, betegség-e, és ha igen, akkor milyen kezeléssel orvosolható.

(Grafika: Sándor Viktória)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.

2024. június 6.

EP választás 2024: ki, hol és mire szavazhat?

Vasárnap az önkormányzati választásokkal egy időben került sor az európai parlamenti választásra is. Cikkünkben bemutatjuk, kik, hol és mire is szavazhatnak az EP választáson.