Újdonságok az idei összbírói értekezleteken

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az összbírói értekezletek sora az elmúlt hetekben kezdődött meg és május végéig tart. A tanácskozásokon a húsz megyei, illetve fővárosi törvényszék, valamint az öt ítélőtábla és a Kúria 2900 bírája vehet részt.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kabinetfőnöke, Tóth Áron az Ügyvédvilág-nak úgy fogalmazott: az összbírói értekezlet intézménye több szempontból is rendkívül hasznos: a bírói kar tagjai képet kapnak az adott bírósági szervezet működéséről. Ezen túl az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) információt szerezhet, mi történt az egyes bíróságokon.

A kabinetfőnök szerint hasonlóképpen fontos, hogy az összbírói értekezlet kapcsán a jogászi hivatásrendek helyi képviselői – például a főügyészek és az ügyvédi kamarák elnökei – találkozhatnak a bírságok vezetőivel s tájékozódhatnak az ítélkezők munkájáról.

Tóth Áron emlékeztetett rá: az évente esedékes bírói összejöveteleken az elnökök beszámolnak az előző esztendő eseményeiről és a tervekről. A bírák kérdéseket tehetnek fel nem csak a bíróság vezetőjének, hanem az OBH és az OBT képviselőjének is.

Az összbírói értekezletek ezen túlmenően is fontos szerepet játszanak a bírósági szervezet életében: egyebek mellett véleményezhetik a vezetői pályázatokat, megválasztják a bírói tanács tagjait, de akár a bíróság elnökének felmentését is kezdeményezhetik.

Pályázhatnak a bíróságok

A kabinetfőnök elmondta: az országos és a helyi bírósági programok, fejlesztési elképzelések mindenkor szerepelnek a megbeszélés témái között. Hozzá tartozik, hogy az idén 87 milliárdos költségvetésből gazdálkodó bírósági szervezet folytatja a megkezdett informatikai beszerzéseket, épület-felújításokat. Újdonság egyébként, hogy tavaly óta többletforráshoz is hozzájuthatnak az ítélkező fórumok, mégpedig olyan formában, hogy bizonyos tennivalók fedezetére az OBH-hoz pályázatot nyújthatnak be. Több helyütt – önrész felhasználásával – ilyen módon oldják meg a székház renoválását, vagy a gyermekbarát meghallgató-szobák kialakítását.

Tóth Áron közlése szerint január elsejétől elindult az az elektronikai szisztéma, amelynek segítségével az ügyfelek – regisztrációt követően – sms-ben vagy e-mailben tájékoztatást kaphatnak, milyen fejlemény történt az ügyükben. Megtudhatják például, mikor lesz a következő tárgyalás és milyen új beadvány érkezett.

Különváró a tanúknak

Várhatóan minden értekezleten szóba kerül, hogy országszerte beindult a közvetítői eljárás, immár mind a húsz törvényszéken van kijelölt mediátor. Tavaly 656 ilyen eljárást bonyolítottak le; többségük sikerrel zárult: a felek megegyeztek.

További hangsúlyos része a munkának a tanúgondozás elterjesztése. Jelenleg 18 törvényszéken működik kijelölt tanúgondozó, és több bíróságon már kialakítottak olyan helyiséget, ahol a tanúk zavartalanul várakozhatnak. Korábban különösen a fővárosban fordult elő, hogy a megidézett tanúk nem mertek elmenni a tárgyalásra, mert féltek, hogy a folyóson hosszabb időt kell eltölteniük az elkövetőkkel. A kabinetfőnök hozzátette: a tanúvédelem egyben az áldozatok védelme is, hiszen a tanúk sokszor sértettek is egyben, ők voltak a bűncselekmény elszenvedői.

---