Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kihívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas magatartás sem minősíthető garázdaság bűncselekményének – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a terhelt és a sértett egy társasházban éltek. A terhelt már évek óta próbálkozott kapcsolatba kerülni a sértettel. Akárhányszor meglátta a társasház lépcsőházában, obszcén, szexuális kifejezéseket kiáltott neki, megpróbálta megsimogatni a felkarját, ezt azonban a sértett rendszerint megakadályozta. A terhelt többször meg is fenyegette a sértettet („egyszer még úgyis elkaplak”), 2010. augusztus 30-án pedig a lépcsőház kilencedik emeletén, a lépcsőn felfelé igyekvő sértett elé ugrott, majd ellökte őt, másnap a társasház földszintjén ragadta torkon a sértettet, és a bejárati ajtónak lökte (ennek következtében agyrázkódást, és 8 napon belül gyógyuló zúzódást szenvedett el).
Az első- és másodfokú eljárás
A kerületi bíróság bűnösnek találta a terheltet zaklatás, testi sértés és garázdaság vétségében, ezért őt 3 év próbára bocsátotta. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét zaklatást és testi sértést megállapító részében hatályon kívül helyezte, ezek tekintetében az eljárást megszüntette, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Indoklásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy mivel mind a zaklatás, mind a könnyű testi sértés magánindítványra üldözendő, és a magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett, ezért a sértetti magánindítvány elkésett.
Egyebekben a terhelt magatartását olyan kihívóan közösségellenes magatartásnak ítélte, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ezért megalapozottnak találta a garázdaság vétségét [Btk. 271. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A védő álláspontja szerint a terhelt magatartása nem volt „kihívóan közösségellenes”, ezért a garázdaság bűntette nem állapítható meg terhére. Kiemelte, hogy a kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító garázda elkövető tudatában van annak, hogy erőszakos cselekedete közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát, ám tettét e közösségi érdek semmibevételével hajtja végre. A védő úgy értékelte, hogy mivel a cselekmény elkövetésének helyszínén a lakásajtók külön ajtóval lezárt oldalfolyosókra nyílnak, nem közvetlenül a lépcsőházba, így a terheltnek nem kellett tartania attól, hogy a sértettel történő tettleges konfliktusának bárki tanúja lehet. Ezért nem lehet szerinte alappal következtetni arra, hogy ez a cselekmény közvetlenül és durván sérti, sértheti a lakóközösség nyugalmát.
A Kúria megállapításai
A Kúriának arra kellett választ adnia, hogy a terhelt a társasház kilencedik emeletének lépcsőházában, valamint másnap a társasház földszintjének bejárat előtt megvalósított magatartása megvalósította-e a garázdaság bűncselekményét. Hangsúlyozta, hogy a garázdaság törvényi tényállása szerint a bűncselekmény megvalósulásának három együttes (konjunktív) feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, erőszakos jellege, valamint, hogy az alkalmas legyen másokban megbotránkoztatást vagy riadalmat kelteni. Ha bármelyik hiányzik, a bűncselekmény nem állapítható meg.
Lépcsőházi testi sértés, mint garázdaság – avagy mely helyszín lehet alkalmas kihívó közösségellenességre?
A terhelt cselekményével kapcsolatban a Kúria nem vitatta, hogy erőszakos magatartása megbotránkozás, riadalom kiváltására alkalmas lehetett, de hangsúlyozta, hogy nem minden erőszakos és másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas cselekmény tekintendő kihívóan közösségellenes magatartásnak. A garázda cselekményében a közösségi érdekkel való szembefordulásnak legalább az eshetőleges szándék szintjén felismerhetőnek kell lennie.
A Kúria szerint a terhelt által külön-külön végrehajtott egy-egymozzanatú cselekmények nem tekinthetőek kihívóan közösségellenesnek. Jóllehet gátlástalanul, a közösségi együttélés szabályait is megsértve, durván lépett fel a sértettel szemben, ennek kiváltó oka azonban kifejezetten és kizárólag az volt, hogy a terhelt évek óta eredménytelenül igyekezett rendszeresen kapcsolatba kerülni a sértettel akarata ellenére, nem pedig a közösségi érdekkel való szembefordulás. Ennek következménye volt a két erőszakos magatartás.
A Kúria szerint önmagából a terhelt által megvalósított egymozzanatos testi sértésekből nem lehet következtetést levonni arra, a terhelt tudatában volt-e annak, hogy a lépcsőházban a sértettel szembeni erőszakos fellépése közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a lakóközösség nyugalmát. A terhelt cselekményében a közösségi érdekkel való szembefordulás még eshetőleges szándék szintjén sem volt felismerhető a Kúria szerint. Ezért a terhelt magatartását legfeljebb garázdajellegű magatartásnak, és nem garázda magatartásnak ítélte.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Mindezek alapján a Kúria leszögezte, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a garázdaság vétségében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, ezért őt bűncselekmény hiányában felmentette a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 34/2014.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 52. szám alatt jelent meg.
