A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének eljárásjogi és tartalmi buktatói


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén is neves szakértőkkel és izgalmas témákkal várja a résztvevőket a Wolters Kluwer Visegrádon megrendezendő XIII. Magyar Munkajogi Konferenciája október 11–13. között. Számos, a mindennapi és a jogi közérdeklődést egyaránt átölelő téma megvitatására lesz lehetőség, kezdve például a rugalmasság és a munkavállalói jogállásvédelem új megközelítésétől a munkaügyi perek rendkívüli jogorvoslatain át a munkáltatói utasítás és annak korlátaiig bezárólag. Ebből az alkalomból interjúsorozatot indítunk, hogy néhány felkért előadó – saját szemszögéből – előzetesen is bepillantást adjon e témákba. Ezúttal dr. Tálné dr. Molnár Erikát, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezető-helyettesét kértük bemutatkozásra.


Ön a munkajogi konferencia második napján a Rendkívüli jogorvoslatok a munkaügyi perben című szeminárium részeként tart ugyancsak érdekesnek ígérkező előadást A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének eljárásjogi és tartalmi buktatói címmel. Mielőtt azonban belevágnánk ennek részletezésébe, megkerülhetetlen aktualitása is van a konferenciának: óriási visszhangot, sőt szakmai ellenérzést váltott ki, hogy az önálló közigazgatási felsőbb bíróság felállításával összefüggő törvénytervezetből – a korábbi ígértek és szakmai konszenzus ellenére – lényegében kikerült az önálló munkaügyi bíráskodás. Ön szerint, ha ez tényleg bekövetkezne, annak milyen következményei lehetnek?

Röviden szólva: súlyosak és beláthatatlanok. Bíróként természetesen nehezebb ebben állást foglalnom, viszont elmondhatom, tejesen osztom a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének szeptember 2-ai rendkívüli ülésén született állásfoglalását, mely alapos szakmai érveket sorakoztat fel az elkülönült, önálló munkaügyi szakbíráskodás megszüntetése ellen. Az erre vonatkozó koncepciót alapvetően elhibázottnak, az európai jogállamisági elvekkel és gyakorlattal ellentétesnek tartja. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületét – amely tagja az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének is – 1997-ben öten szerveztük és alapítottuk meg. Akkor akarták ugyanis először megszüntetni az önálló munkaügyi bíróságokat, melyek 1972-ben, tehát harminc évvel a rendszerváltozás előtt álltak fel. Nagyon sokat lobbiztunk, szinte naponta győzködtük az országgyűlési képviselőket, érveltünk az igazságügyi tárca illetékeseinél, különböző szakmai-döntéshozói fórumokon, és ennek eredményeképp a jogalkotó végül elállt a szándékától. Úgy látszik, ma vissza kell térnünk az alapítói szándékunkhoz, és a nyilvánosságot is bevonva meg kell próbálnunk minden eszközzel megvédeni a munkaügyi bíróságok önállóságát. Ezek az Európai Unió tagállamaiban szinte mindenütt hasonlóképpen működnek, ráadásul a munkaviszonyban érvényesülő munkavállalói jogokra számos uniós rendelet és irányelv vonatkozik, nem szólva az Európai Unió Bíróságának a munkaügyi vitákat érintő széleskörű bírói gyakorlatáról, amelyet a munkaügyi bírák jól ismernek és alkalmaznak.

Szerencsére egyelőre még teljes érvénnyel megoszthatja több évtizedes munkaügyi bírói tapasztalatait. Előadásnak egyik érdekes kérdése: megváltoztatható-e a felülvizsgálati kérelem? Mi erre a tényleges válasz?

Igen is meg nem is. A polgári perrendtartás (Pp.) felülvizsgálatra vonatkozó szabályai 2012-ben jelentősen szigorodtak, amit a bírói gyakorlatnak is követnie kellett. Csakhogy a Kúriára benyújtott felülvizsgálati kérelmek egy része – noha a jogi képviselet kötelező – mintha nem „reagálna” a változásokra, azaz olyan formai-tartalmi hibákat, hiányosságokat tartalmaz, ami eleve kizárja az érdemi elbírálást. Ez a munkaügyi perekben is létező probléma A felülvizsgálati eljárás tárgya a megelőző eljárásokban felmerült jogkérdések elbírálása, ugyanakkor mint rendkívüli jogorvoslat nem szolgálhat a felek korábbi, a bizonyítási eljárás során elkövetett mulasztásai pótlására. Felülvizsgálat tekintetében általánosságban két alapelvnek kell érvényesülnie. Az egyik a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló hatvannapos határidő, a másik – amint már említettem –, hogy kizárólag jogi képviselő nyújthatja be, azaz e tekintetben a felek egyike sem járhat el önállóan a bíróság előtt. A hatvannapos határidőn belül van lehetőség a felülvizsgálati kérelem módosítására, megváltoztatására, kiegészítésére, ahhoz indokolást is lehet fűzni. Ám hatvan napon túl erre már nincs lehetőség, az elkésett módosítást a Kúriának el kell utasítania. Csak érdekességképp jegyezem meg, hogy e hibát „kivédendő”, a jogi képviselők a felülvizsgálati eljárásban gyakran kérnek tárgyalást, ahol nem egyszer mást adnak elő szóban, mint amit a felülvizsgálati kérelem tartalmaz. De a szigorú formai-tartalmi követelmények miatt mi ezzel sem foglalkozhatunk, a tárgyalás egy felülvizsgálati kérelem esetében már eléggé formális. Ennek ellenére a Kúrán gyakorta találkozunk ezzel a jogi képviselők által alkalmazott „próbálkozással”, aminek nincs más kihatása, minthogy a tárgyaláson a megbízója jelenlétében színesebben, hosszasabban tudja kifejteni álláspontját. Természetesen egy ügyvédnek ez a dolga, a bírónak pedig a már említett jogi követelmények alapján kell eljárnia.

Mit kell tehát pontosan tartalmaznia a felülvizsgálati kérelemnek? Esetleg bemutatna néhány hibát?

A hiányos felülvizsgálati kérelem jogkövetkezménye, hogy azt a Kúriának egyértelműen hivatalból el kell utasítania. Ez esetben – az általános szabályoktól eltérően – a hiánypótlásra való felhívásra sincs lehetőség, kivéve az ügyvédi meghatalmazás pótlását. Ezek a szabályok a munkaügyi tárgyú felülvizsgálati ügyekben is irányadóak. A kúriai tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként a jogi képviselő által írt felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp.-ben előírt kötelező tartalmi kellékeknek, holott ezek a szabályok már 2012. október 1-jétől hatályosak. Ebben a témában fontos tételeket rögzít a Kúria Polgári Kollégiumának nemrég napvilágot látott 1/2016. (III.15.) PK-véleménye, amely értelemszerűen a munkaügyi felülvizsgálati ügyekben is iránymutató, és a Kúria munkaügyi szakága következetesen alkalmazza is. Nos, a törvény kötelezően előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a jogszabálysértést a megsértett jogszabályhely megjelölésével párhuzamosan, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát szeretné, emellett elő kell adnia ennek indokait is. Semmiképpen sem elegendő a korábbi beadványokra történő utalás. Gyakori hiba ugyanis, hogy a jogi képviselő csak utal a korábbi, az első- és másodfokú eljárásban tett beadványaira, de ez önmagában kevés. A tartalmi követelmények sokszor nem jelennek meg a munkaügyi tárgyú felülvizsgálati kérelmekben sem, holott annak is pontosan rögzítenie kell e korábbi beadványok tartalmát, hivatkozásait, ha ezeken alapul a felülvizsgálati kérelem. A felsoroltak bármelyikének hiánya tehát a hivatalból történő elutasítást eredményezi, kivéve azt az ugyancsak a Pp.-ben szabályozott esetet, mely szerint, ha a jogszabályhely megjelölése téves ugyan, de a kérelem tartalmilag helyesen hivatkozik a jogszabálysértésre. Rámutatott a PK-vélemény, hogy a jogerős határozat több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén valamennyi, felülvizsgálatot kívánó ok meglétét, illetve hiányát, továbbá adott esetben az értékhatár-korlát alóli kivétel fennálltát a Kúria rendelkezésenként külön-külön hivatalból vizsgálja. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyinek rendelkeznie kell a Pp.-ben kötelezően előírt tartalmi kellékkel.

A munkaügyi felülvizsgálati kérelem egy speciális korlátja az értékhatár. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban, ebben sincs semmilyen eltérési lehetőség az általános szabályoktól, vagy ez esetben is akadhat rendkívüli kivétel?

Tálné Molnár Erika: A pályám során végigjártam a legkülönbözőbb jogterületeket, s ennek során mindig is kapcsolódtam a munka világához (Fotó: Kúria)

A felülvizsgálati kérelemre is érvényesek a Pp.-nek a beadványok általános kellékeire előírt szabályai, erre a beadványra azonban a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegének megfelelő speciális követelmények vonatkoznak. A Pp. 271. § (1)-(4) bekezdései tartalmazzák azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a Kúria a jogegységet célzó, a jogkérdés súlyát, jelentőségét tekintve kivételes ügyekben hozzon felülvizsgálati határozatot. A Pp. 271. § (2) bekezdése vagyonjogi ügyekben felülvizsgálati értékhatártól függő kizárási szabályt tartalmaz, mely szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a kérelemben vitatott érték a 3 millió forintot nem haladja meg. A Pp. jelenlegi szabályai szerint nincs olyan munkaügyi ügykategória, amelyben az ügy tárgyánál fogva eleve kizárt a felülvizsgálat. A munkaügyi perekre vonatkozó különleges szabályok azonban a felülvizsgálatra is tartalmaznak eltéréseket és ezek egyike a munkaügyi perek sajátosságaihoz igazodó, az általánostól eltérő felülvizsgálati értékhatár-szabály. Persze eme értékhatár-szabály alól is vannak kivételek, amikor a munkaügyi per tárgya – kiemelt társadalmi érdeke – miatt nem érvényesül a felülvizsgálati értékhatár. Általános szabályként munkaügyi felülvizsgálati ügyekben az értékhatár a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér, azaz a minimálbér ötszöröse, ami 2016-ban 111 ezer forinttal számolva 555 ezer forint. Az általános hárommillió forintos felülvizsgálati értékhatár a munkaügyi perekben nagyon magas, nem szokványos pertárgyérték, ezért olyan értékhatárt kellett meghatározni, amely figyelembe veszi a munkajogi jogviszonyra jellemző életviszonyokat és társadalmilag is elfogadható. A munkaügyi perben irányadó felülvizsgálati értékhatárt a keresetlevél előterjesztése időpontjában érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. Ha a felülvizsgálati eljárásban a vitatott érték nem éri el a kötelező legkisebb havi munkabér ötszörösét, a felülvizsgálati kérelmet hivatalból el kell utasítani. A törvény az alacsonyabb felülvizsgálati értékhatár mellett is felsorol olyan munkaügyi pereket, amelyekben értékhatár megkötése nélkül lehet felülvizsgálattal élni. Ide tartoznak a munkajogviszony keletkezésével, módosulásával, megszüntetésével kapcsolatos ügyek, a kártérítési és sérelemdíj iránti igény, a fegyelmi és méltatlansági ügyek, melyekben a pertárgy értékétől függetlenül helye van a Kúria előtti felülvizsgálatnak. A Kúria az 1/2014. (II.10.) KMK véleményben értelmezte az ide tartozó rendelkezéseket. Hadd hozzak egy közismert példát a nem is olyan távoli múltból. Sok tíz-, de akár százezer közszolgát érintő kérdés volt annak eldöntése: a munkaadónak meg kell-e térítenie a munkavállaló fizetésének banki átutalási költségét? Jóllehet ez esetben – önmagában és személyenként – alig néhány ezer forintos tételről volt szó, a felülvizsgálati értékhatár-szabályt mégsem érvényesítette a Kúria és foglalkozott a kérdéssel. Miután a felülvizsgálati eljárásban kimondtuk, hogy a munkaadó köteles a banki átutalás költségét megfizetni, sok tízezer közszolgát érintő kérdésre sikerült pontot tenni. Hasonlóan nagy társadalmi súlyú ügy volt a Kúrán, amikor arról kellett dönteni: a Volán-buszsofőrök két járat közötti állásideje munkaidőnek vagy pihenőidőnek minősül-e, és jár-e erre az időre valamilyen juttatás? Hosszan sorolhatnám a nagy port felvert ügyeinket. Összességében és országszerte a hasonló ügyek ez is sok ezer munkavállalót érintettek.

 

Mi alapján dől el, hogy a Kúria – az értékhatár-szabálytól függetlenül – befogadja-e a felülvizsgálati kérelmet? Egyáltalán: e tekintetben biztosra mehet-e egy ügyvéd, amikor a beadványt megfogalmazza?

Egy felkészült jogi képviselő ezt meg tudja ítélni, hiszen széles körben tájékozódhat: a Kúria honlapján számos dokumentum fellelhető, így a vonatkozó kollégiumi vélemény is, de ma már könnyen hozzáférhetőek a kapcsolódó anyagok és a vonatkozó szakirodalom is.

Az ügyvédek milyen tipikus hiba miatt szoktak kicsúszni a hatvannapos határidőből?

A Pp.-ben kötelező előírás, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben elsőfokú határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani, ami munkaügyi per esetében az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság. Ennek ellenére előfordul, hogy a felülvizsgálati kérelmet közvetlenül a Kúriára nyújtják be. Már a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában kialakult, amit a Kúria is folytat, hogy ilyen esetben a felülvizsgálati kérelmet – a szükséges tájékoztatás mellett – visszaküldi a félnek, illetve jogi képviselőjének. Mindez idő, és bizony előfordul, hogy mire az elsőfokú bíróságra történt benyújtástól beérkezik a Kúrára, már le is telt a hatvan nap. A jogi képviselőnek ezt a „tévedését” sem veheti figyelembe a Kúria, azaz ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania a felülvizsgálati kérelmet. A Kúria gyakorlata szigorú a hatvannapos határidő vonatkozásában. Eszerint nemcsak a nem megfelelő helyre történő előterjesztés, hanem a jogi képviselő orvosi igazolással alátámasztott rövidebb időtartamú betegsége sem fogadható el igazolásként. A törvény rendelkezése alapján ugyanis a jogi képviselőtől alapvetően elvárható, hogy megbetegedése esetére haladéktalanul gondoskodjon helyettesről, ezzel elkerülve a bírósági eljárásokban előírt határidők elmulasztását. Az ügyvédi mulasztást a Kúria tehát szigorúan ítéli meg annál is inkább, mivel a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje jóval hosszabb a fellebbezési határidőnél és az ügyet jellemzően ugyanaz a jogi képviselő képviseli végig az eljárás során. Természetesen a hatvannapos határidő betartása alól nem jelenthet kivételt és általában nem szolgálhat igazolási kérelem alapjául, ha a fél a felülvizsgálati kérelem és az eljárás tekintetében új jogi képviselő részére ad meghatalmazást. Ilyenkor azonban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyításnak, új tényekre, bizonyítékokra nem lehet hivatkozni és olyan jogkérdések sem hozhatók fel – bármennyire is másként ítélné meg az új jogi képviselő a már jogerősen lezárt ügyet –, amelyek nem képezték az első- és a másodfokú eljárás tárgyát.

Ön rendkívüli átéléssel beszél a munkajogról, s úgy tűnik, minden ágát-bogát kiválóan ismeri. Miért ezt a szakterületet választotta?

A pályám során végigjártam a legkülönbözőbb jogterületeket, s ennek során mindig is kapcsolódtam a munka világához. Jogi képviselőként voltam alperes és felperes, dolgoztam állami vállalatnál, jogsegélyszolgálatnál és ügyészként is. Mivel azonban mindig is bíró akartam lenni, erre 1989-ben adatott meg a lehetőség. Egy barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságra keresnek elnököt. Nos, némi gondolkodás után elvállaltam a megbízatást, bár igaz, tartottam attól, hogy a bírák nehezen fogadnak majd be egy kívülről jött embert. Szerencsére néhány hónap elteltével már sikerült kivívnom a kollektíva bizalmát. A Legfelsőbb Bíróságra 1998-ban kerültem bíróként, ahol – 2009 óta tanácselnökként – azóta is munkaügyi szakágban ítélkezem. 2012. október 1-jétől a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese vagyok. A már említett Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének megalakulás óta vagyok a titkára. Emellett a Jogi Szakvizsgabizottságnak is tagja vagyok, ahogy a bírák másodfokú szolgálati bíróságának is, és elnöke a Kúria mellett működő Végrehajtói Fegyelmi Bíróságnak. Korábban oktattam és vizsgáztattam az ELTE ÁJK Munkajogi Tanszékén, szerkesztője és részben szerzője vagyok a Magyar Munkajog című kommentárnak, s több más munkajogi szakkönyvnek. És persze rendszeresen tartok előadásokat különböző munkajogi témákból, az ítélkezési gyakorlatról, ahogy teszem ezt majd Visegrádon is.

Ön a munkajogi konferencia második napján a Rendkívüli jogorvoslatok a munkaügyi perben című szeminárium részeként tart ugyancsak érdekesnek ígérkező előadást A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének eljárásjogi és tartalmi buktatói címmel. Mielőtt azonban belevágnánk ennek részletezésébe, megkerülhetetlen aktualitása is van a konferenciának: óriási visszhangot, sőt szakmai ellenérzést váltott ki, hogy az önálló közigazgatási felsőbb bíróság felállításával összefüggő törvénytervezetből – a korábbi ígértek és szakmai konszenzus ellenére – lényegében kikerült az önálló munkaügyi bíráskodás. Ön szerint, ha ez tényleg bekövetkezne, annak milyen következményei lehetnek?

Röviden szólva: súlyosak és beláthatatlanok. Bíróként természetesen nehezebb ebben állást foglalnom, viszont elmondhatom, tejesen osztom a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének szeptember 2-ai rendkívüli ülésén született állásfoglalását, mely alapos szakmai érveket sorakoztat fel az elkülönült, önálló munkaügyi szakbíráskodás megszüntetése ellen. Az erre vonatkozó koncepciót alapvetően elhibázottnak, az európai jogállamisági elvekkel és gyakorlattal ellentétesnek tartja. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületét – amely tagja az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének is – 1997-ben öten szerveztük és alapítottuk meg. Akkor akarták ugyanis először megszüntetni az önálló munkaügyi bíróságokat, melyek 1972-ben, tehát harminc évvel a rendszerváltozás előtt álltak fel. Nagyon sokat lobbiztunk, szinte naponta győzködtük az országgyűlési képviselőket, érveltünk az igazságügyi tárca illetékeseinél, különböző szakmai-döntéshozói fórumokon, és ennek eredményeképp a jogalkotó végül elállt a szándékától. Úgy látszik, ma vissza kell térnünk az alapítói szándékunkhoz, és a nyilvánosságot is bevonva meg kell próbálnunk minden eszközzel megvédeni a munkaügyi bíróságok önállóságát. Ezek az Európai Unió tagállamaiban szinte mindenütt hasonlóképpen működnek, ráadásul a munkaviszonyban érvényesülő munkavállalói jogokra számos uniós rendelet és irányelv vonatkozik, nem szólva az Európai Unió Bíróságának a munkaügyi vitákat érintő széleskörű bírói gyakorlatáról, amelyet a munkaügyi bírák jól ismernek és alkalmaznak.

Szerencsére egyelőre még teljes érvénnyel megoszthatja több évtizedes munkaügyi bírói tapasztalatait. Előadásnak egyik érdekes kérdése: megváltoztatható-e a felülvizsgálati kérelem? Mi erre a tényleges válasz?

Igen is meg nem is. A polgári perrendtartás (Pp.) felülvizsgálatra vonatkozó szabályai 2012-ben jelentősen szigorodtak, amit a bírói gyakorlatnak is követnie kellett. Csakhogy a Kúriára benyújtott felülvizsgálati kérelmek egy része – noha a jogi képviselet kötelező – mintha nem „reagálna” a változásokra, azaz olyan formai-tartalmi hibákat, hiányosságokat tartalmaz, ami eleve kizárja az érdemi elbírálást. Ez a munkaügyi perekben is létező probléma A felülvizsgálati eljárás tárgya a megelőző eljárásokban felmerült jogkérdések elbírálása, ugyanakkor mint rendkívüli jogorvoslat nem szolgálhat a felek korábbi, a bizonyítási eljárás során elkövetett mulasztásai pótlására. Felülvizsgálat tekintetében általánosságban két alapelvnek kell érvényesülnie. Az egyik a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló hatvannapos határidő, a másik – amint már említettem –, hogy kizárólag jogi képviselő nyújthatja be, azaz e tekintetben a felek egyike sem járhat el önállóan a bíróság előtt. A hatvannapos határidőn belül van lehetőség a felülvizsgálati kérelem módosítására, megváltoztatására, kiegészítésére, ahhoz indokolást is lehet fűzni. Ám hatvan napon túl erre már nincs lehetőség, az elkésett módosítást a Kúriának el kell utasítania. Csak érdekességképp jegyezem meg, hogy e hibát „kivédendő”, a jogi képviselők a felülvizsgálati eljárásban gyakran kérnek tárgyalást, ahol nem egyszer mást adnak elő szóban, mint amit a felülvizsgálati kérelem tartalmaz. De a szigorú formai-tartalmi követelmények miatt mi ezzel sem foglalkozhatunk, a tárgyalás egy felülvizsgálati kérelem esetében már eléggé formális. Ennek ellenére a Kúrán gyakorta találkozunk ezzel a jogi képviselők által alkalmazott „próbálkozással”, aminek nincs más kihatása, minthogy a tárgyaláson a megbízója jelenlétében színesebben, hosszasabban tudja kifejteni álláspontját. Természetesen egy ügyvédnek ez a dolga, a bírónak pedig a már említett jogi követelmények alapján kell eljárnia.

Mit kell tehát pontosan tartalmaznia a felülvizsgálati kérelemnek? Esetleg bemutatna néhány hibát?

A hiányos felülvizsgálati kérelem jogkövetkezménye, hogy azt a Kúriának egyértelműen hivatalból el kell utasítania. Ez esetben – az általános szabályoktól eltérően – a hiánypótlásra való felhívásra sincs lehetőség, kivéve az ügyvédi meghatalmazás pótlását. Ezek a szabályok a munkaügyi tárgyú felülvizsgálati ügyekben is irányadóak. A kúriai tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként a jogi képviselő által írt felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp.-ben előírt kötelező tartalmi kellékeknek, holott ezek a szabályok már 2012. október 1-jétől hatályosak. Ebben a témában fontos tételeket rögzít a Kúria Polgári Kollégiumának nemrég napvilágot látott 1/2016. (III.15.) PK-véleménye, amely értelemszerűen a munkaügyi felülvizsgálati ügyekben is iránymutató, és a Kúria munkaügyi szakága következetesen alkalmazza is. Nos, a törvény kötelezően előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni a jogszabálysértést a megsértett jogszabályhely megjelölésével párhuzamosan, továbbá azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát szeretné, emellett elő kell adnia ennek indokait is. Semmiképpen sem elegendő a korábbi beadványokra történő utalás. Gyakori hiba ugyanis, hogy a jogi képviselő csak utal a korábbi, az első- és másodfokú eljárásban tett beadványaira, de ez önmagában kevés. A tartalmi követelmények sokszor nem jelennek meg a munkaügyi tárgyú felülvizsgálati kérelmekben sem, holott annak is pontosan rögzítenie kell e korábbi beadványok tartalmát, hivatkozásait, ha ezeken alapul a felülvizsgálati kérelem. A felsoroltak bármelyikének hiánya tehát a hivatalból történő elutasítást eredményezi, kivéve azt az ugyancsak a Pp.-ben szabályozott esetet, mely szerint, ha a jogszabályhely megjelölése téves ugyan, de a kérelem tartalmilag helyesen hivatkozik a jogszabálysértésre. Rámutatott a PK-vélemény, hogy a jogerős határozat több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén valamennyi, felülvizsgálatot kívánó ok meglétét, illetve hiányát, továbbá adott esetben az értékhatár-korlát alóli kivétel fennálltát a Kúria rendelkezésenként külön-külön hivatalból vizsgálja. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyinek rendelkeznie kell a Pp.-ben kötelezően előírt tartalmi kellékkel.

A munkaügyi felülvizsgálati kérelem egy speciális korlátja az értékhatár. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban, ebben sincs semmilyen eltérési lehetőség az általános szabályoktól, vagy ez esetben is akadhat rendkívüli kivétel?

Tálné Molnár Erika: A pályám során végigjártam a legkülönbözőbb jogterületeket, s ennek során mindig is kapcsolódtam a munka világához (Fotó: Kúria)

A felülvizsgálati kérelemre is érvényesek a Pp.-nek a beadványok általános kellékeire előírt szabályai, erre a beadványra azonban a felülvizsgálati eljárás rendkívüli jogorvoslati jellegének megfelelő speciális követelmények vonatkoznak. A Pp. 271. § (1)-(4) bekezdései tartalmazzák azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a Kúria a jogegységet célzó, a jogkérdés súlyát, jelentőségét tekintve kivételes ügyekben hozzon felülvizsgálati határozatot. A Pp. 271. § (2) bekezdése vagyonjogi ügyekben felülvizsgálati értékhatártól függő kizárási szabályt tartalmaz, mely szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a kérelemben vitatott érték a 3 millió forintot nem haladja meg. A Pp. jelenlegi szabályai szerint nincs olyan munkaügyi ügykategória, amelyben az ügy tárgyánál fogva eleve kizárt a felülvizsgálat. A munkaügyi perekre vonatkozó különleges szabályok azonban a felülvizsgálatra is tartalmaznak eltéréseket és ezek egyike a munkaügyi perek sajátosságaihoz igazodó, az általánostól eltérő felülvizsgálati értékhatár-szabály. Persze eme értékhatár-szabály alól is vannak kivételek, amikor a munkaügyi per tárgya – kiemelt társadalmi érdeke – miatt nem érvényesül a felülvizsgálati értékhatár. Általános szabályként munkaügyi felülvizsgálati ügyekben az értékhatár a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér, azaz a minimálbér ötszöröse, ami 2016-ban 111 ezer forinttal számolva 555 ezer forint. Az általános hárommillió forintos felülvizsgálati értékhatár a munkaügyi perekben nagyon magas, nem szokványos pertárgyérték, ezért olyan értékhatárt kellett meghatározni, amely figyelembe veszi a munkajogi jogviszonyra jellemző életviszonyokat és társadalmilag is elfogadható. A munkaügyi perben irányadó felülvizsgálati értékhatárt a keresetlevél előterjesztése időpontjában érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. Ha a felülvizsgálati eljárásban a vitatott érték nem éri el a kötelező legkisebb havi munkabér ötszörösét, a felülvizsgálati kérelmet hivatalból el kell utasítani. A törvény az alacsonyabb felülvizsgálati értékhatár mellett is felsorol olyan munkaügyi pereket, amelyekben értékhatár megkötése nélkül lehet felülvizsgálattal élni. Ide tartoznak a munkajogviszony keletkezésével, módosulásával, megszüntetésével kapcsolatos ügyek, a kártérítési és sérelemdíj iránti igény, a fegyelmi és méltatlansági ügyek, melyekben a pertárgy értékétől függetlenül helye van a Kúria előtti felülvizsgálatnak. A Kúria az 1/2014. (II.10.) KMK véleményben értelmezte az ide tartozó rendelkezéseket. Hadd hozzak egy közismert példát a nem is olyan távoli múltból. Sok tíz-, de akár százezer közszolgát érintő kérdés volt annak eldöntése: a munkaadónak meg kell-e térítenie a munkavállaló fizetésének banki átutalási költségét? Jóllehet ez esetben – önmagában és személyenként – alig néhány ezer forintos tételről volt szó, a felülvizsgálati értékhatár-szabályt mégsem érvényesítette a Kúria és foglalkozott a kérdéssel. Miután a felülvizsgálati eljárásban kimondtuk, hogy a munkaadó köteles a banki átutalás költségét megfizetni, sok tízezer közszolgát érintő kérdésre sikerült pontot tenni. Hasonlóan nagy társadalmi súlyú ügy volt a Kúrán, amikor arról kellett dönteni: a Volán-buszsofőrök két járat közötti állásideje munkaidőnek vagy pihenőidőnek minősül-e, és jár-e erre az időre valamilyen juttatás? Hosszan sorolhatnám a nagy port felvert ügyeinket. Összességében és országszerte a hasonló ügyek ez is sok ezer munkavállalót érintettek.

Mi alapján dől el, hogy a Kúria – az értékhatár-szabálytól függetlenül – befogadja-e a felülvizsgálati kérelmet? Egyáltalán: e tekintetben biztosra mehet-e egy ügyvéd, amikor a beadványt megfogalmazza?

Egy felkészült jogi képviselő ezt meg tudja ítélni, hiszen széles körben tájékozódhat: a Kúria honlapján számos dokumentum fellelhető, így a vonatkozó kollégiumi vélemény is, de ma már könnyen hozzáférhetőek a kapcsolódó anyagok és a vonatkozó szakirodalom is.

Az ügyvédek milyen tipikus hiba miatt szoktak kicsúszni a hatvannapos határidőből?

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére

 Válogasson kiadványaink, szolgáltatásaink közül és vegyen részt szakmai rendezvényeinken!

Polgári Perrendtartás 1952- 2015. – jogszabálytükör

Pp. és Ptk. Expo egy csomagban

Megrendelés >>

A Pp.-ben kötelező előírás, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben elsőfokú határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani, ami munkaügyi per esetében az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság. Ennek ellenére előfordul, hogy a felülvizsgálati kérelmet közvetlenül a Kúriára nyújtják be. Már a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában kialakult, amit a Kúria is folytat, hogy ilyen esetben a felülvizsgálati kérelmet – a szükséges tájékoztatás mellett – visszaküldi a félnek, illetve jogi képviselőjének. Mindez idő, és bizony előfordul, hogy mire az elsőfokú bíróságra történt benyújtástól beérkezik a Kúrára, már le is telt a hatvan nap. A jogi képviselőnek ezt a „tévedését” sem veheti figyelembe a Kúria, azaz ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania a felülvizsgálati kérelmet. A Kúria gyakorlata szigorú a hatvannapos határidő vonatkozásában. Eszerint nemcsak a nem megfelelő helyre történő előterjesztés, hanem a jogi képviselő orvosi igazolással alátámasztott rövidebb időtartamú betegsége sem fogadható el igazolásként. A törvény rendelkezése alapján ugyanis a jogi képviselőtől alapvetően elvárható, hogy megbetegedése esetére haladéktalanul gondoskodjon helyettesről, ezzel elkerülve a bírósági eljárásokban előírt határidők elmulasztását. Az ügyvédi mulasztást a Kúria tehát szigorúan ítéli meg annál is inkább, mivel a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje jóval hosszabb a fellebbezési határidőnél és az ügyet jellemzően ugyanaz a jogi képviselő képviseli végig az eljárás során. Természetesen a hatvannapos határidő betartása alól nem jelenthet kivételt és általában nem szolgálhat igazolási kérelem alapjául, ha a fél a felülvizsgálati kérelem és az eljárás tekintetében új jogi képviselő részére ad meghatalmazást. Ilyenkor azonban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyításnak, új tényekre, bizonyítékokra nem lehet hivatkozni és olyan jogkérdések sem hozhatók fel – bármennyire is másként ítélné meg az új jogi képviselő a már jogerősen lezárt ügyet –, amelyek nem képezték az első- és a másodfokú eljárás tárgyát.

Ön rendkívüli átéléssel beszél a munkajogról, s úgy tűnik, minden ágát-bogát kiválóan ismeri. Miért ezt a szakterületet választotta?

A pályám során végigjártam a legkülönbözőbb jogterületeket, s ennek során mindig is kapcsolódtam a munka világához. Jogi képviselőként voltam alperes és felperes, dolgoztam állami vállalatnál, jogsegélyszolgálatnál és ügyészként is. Mivel azonban mindig is bíró akartam lenni, erre 1989-ben adatott meg a lehetőség. Egy barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságra keresnek elnököt. Nos, némi gondolkodás után elvállaltam a megbízatást, bár igaz, tartottam attól, hogy a bírák nehezen fogadnak majd be egy kívülről jött embert. Szerencsére néhány hónap elteltével már sikerült kivívnom a kollektíva bizalmát. A Legfelsőbb Bíróságra 1998-ban kerültem bíróként, ahol – 2009 óta tanácselnökként – azóta is munkaügyi szakágban ítélkezem. 2012. október 1-jétől a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese vagyok. A már említett Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének megalakulás óta vagyok a titkára. Emellett a Jogi Szakvizsgabizottságnak is tagja vagyok, ahogy a bírák másodfokú szolgálati bíróságának is, és elnöke a Kúria mellett működő Végrehajtói Fegyelmi Bíróságnak. Korábban oktattam és vizsgáztattam az ELTE ÁJK Munkajogi Tanszékén, szerkesztője és részben szerzője vagyok a Magyar Munkajog című kommentárnak, s több más munkajogi szakkönyvnek. És persze rendszeresen tartok előadásokat különböző munkajogi témákból, az ítélkezési gyakorlatról, ahogy teszem ezt majd Visegrádon is.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]