A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a gyermek az igazságszolgáltatás látókörébe kerül, az elsődleges cél a gyermek helyes irányú fejlődésének biztosítása. Ennek egyik alapköve, hogy lehetőség szerint a bírósági eljárást elkerülve a fiatalkorú terhelttel szemben nevelő jellegű intézkedést alkalmazzunk.
A megrovás alkalmazása és a vádemelés elhalasztása fiatalkorú terhelt esetén
A Be. 190. § (1) bekezdés j) pontja értelmében az ügyész a nyomozást megszünteti és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már nem veszélyes a társadalomra, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy intézkedés alkalmazása is szükségtelen. Fiatalkorú gyanúsított estén megrovást csak a fiatalkorúak ügyésze hirdethet ki, a kihirdetés végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú lakik, vagy tartózkodik. Megfelelő időben értesíteni kell a kihirdetés időpontjáról a fiatalkorú gyanúsított védőjét, a törvényes képviselőt (eseti gyám), vagy a gondozót. Amennyiben a fiatalkorú gyanúsított a kihirdetésre előírt időpontban nem jelenik meg, részére, a védő, a törvényes képviselő (eseti gyám) vagy a gondozó részére a határozatot kézbesíteni kell. A megrovás alkalmazása egy lehetőség a fiatalkorú számára, hogy a helyes útra visszatérve a társadalom hasznos tagjává váljon. Ezzel a lehetőséggel elkerülheti egy büntető eljárás stigmatizáló következményeit.
Ha a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a személyi körülményeire és bűncselekmény jellegére tekintettel a bírósági eljárás mellőzésével is elérhető, amennyiben a törvényi feltételek is fennállnak, az ügyészség a Be. 222. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vádemelést elhalasztja. A vádemelés elhalasztásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell egy rövid tényállást az elkövetett cselekmény(ek)ről, azok Btk. szerinti minősítéséről. A vádemelés elhalasztásának tényén és időtartamán túl a vádemelés elhalasztásárólról szóló határozatnak tartalmaznia kell továbbá azt a megállapítást, hogy a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll, a vádemelés elhalasztásának idejére szóló magatartási szabályokat vagy más kötelezettségek teljesítésére szóló kötelezést. Természetesen nem írható elő kötelezettségként a meghatározott célra teljesítendő anyagi juttatás vagy a köz javára teljesítendő jóvátétel fiatalkorúak esetén, ezt az eljárásjogi törvény kizárja. Tájékoztatni kell a határozatban a fiatalkorút arról, hogy panasszal élhet a határozattal szemben, továbbá a panasz benyújtásának következményeiről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy ha a fiatalkorú az előírt viselkedési szabályokat megszegi, a határozat ellen panasszal él – és a nyomozás megszüntetésének nincs helye –, a vádemelés elhalasztásának időtartama alatt szándékos bűncselekményt követ el, vagy a hat hónap időtartamú elterelésen való részvételét nem igazolja, akkor az ügyész vádat emel. A vádemelés elhalasztása előtt a büntetőügyben eljáró ügyész beszerzi a pártfogó felügyelő véleményét, a beszerzést követően a fiatalkorú gyanúsítottat meghallgatja. A pártfogó felügyelő meghallgatása nem kötelező, azonban erre is lehetőség van, és némely esetekben indokolt is. A vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a büntetőügyekben eljáró ügyész szóban közli a fiatalkorú gyanúsítottal. A közlés helyéről és időpontjáról a védőt, a törvényes képviselőt (eseti gyámot) vagy a gondozót értesíti. Indokolt esetben – például a terhelt betegsége vagy egyéb méltányolható körülmény esetén – a határozatot kézbesítéssel is lehet közölni. A vádemelés elhalasztása tartamának leteltekor dönteni kell az eljárás megszüntetéséről, vagy a vádemelésről. A döntés meghozatala előtt be kell szerezni a pártfogó felügyelet egészére kiterjedő véleményt, valamint a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából beszerezhető és rendelkezésre álló egyéb adatokat, szükség esetén az ügyész a fiatalkorút is meghallgatja. Az eredményesen eltelt vádemelés elhalasztása esetén a büntetőügyben eljáró ügyész az eljárást megszünteti. A megszüntetés tényéről tájékoztatni kell a sértettet és a magánindítvány előterjesztőjét, a feljelentőt, a fiatalkorút, a védőjét, a törvényes képviselőt (esti gyámot), vagy a gondozót.
A vádemelés
A büntetőügyben eljáró ügyész az iratok hozzáérkezését követően a vádemelés előtt ellenőrzi, hogy a fiatalkorúak vonatkozásában előírt speciális garanciák érvényesültek-e. A vádiratban a Be. 217. § (1) bekezdés h) pontja alapján a fiatalkorúak ügyészének indítványoznia kell a fiatalkorú törvényes képviselőjének (eseti gyámnak) és pártfogó felügyelőjének értesítését is. A vádemelésről – a fogva lévő fiatalkorú terhelt esetén – a fogva tartó intézetet is értesíteni kell.
A vádiratban lehet indítványozni a tárgyalás mellőzését is, amennyiben a fiatalkorú személyi körülményeire és az elkövetett bűncselekmény jellegére tekintettel a nevelő hatás tárgyalás megtartása nélkül is megvalósul. Törekedni kell arra, hogy a fiatalkorú terhelt a büntetőeljárásban – amennyiben az lehetséges – minél kevesebb negatív hatással szembesüljön. A tárgyaláson való jelenlét – habár, ha nincs lehetőség tárgyalás mellőzésére a tárgyaláson való jelenléte kötelező – negatívan hathat a fiatalkorú személyiségfejlődésére. A gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva, ha a törvényi feltételek fennállnak, indokolt a tárgyalás mellőzését indítványozni. Az általános szabályokon túl a tárgyalás mellőzésével hozott végzéssel szemben a törvényes képviselő is kérheti tárgyalás tartását, a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is.
Bíróság elé állítás esetén az ügyész megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek a területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik, annak érdekében, hogy közölje a fiatalkorú gyanúsítottal, hogy mely bizonyítékok alapján, milyen bűncselekmény miatt kívánja bíróság elé állítani.
Specialitás mutatkozik a fiatalkorúak ellen indított magánvádas ügyekben, hiszen Be. 449. § (2) bekezdésben foglaltak szerint fiatalkorúval szemben büntetőeljárásnak csak közvádra van helye, a magánvádra üldözendő bűncselekmények esetében az ügyész jár el. Ez a jogszabályi tiltás – hasonlóképpen ahhoz a tiltáshoz, hogy a fiatalkorúval szemben nincs helye pótmagánvádnak – a fiatalkorú védelmét szolgálja, hiszen nem várható el egy sértettől a speciális szabályok ismerete, és az a szakszerűség, ami szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárás keretében a fiatalkorú számára a helyes irányú fejlődést biztosítsa. Ha csak a tárgyaláson válik ismerté az a tény, hogy a feljelentett személy fiatalkorú, nincs helye az eljárás megszüntetésének, hanem az iratokat az ügyésznek kell megküldeni [BH 1995.389]. Azonban ha a fiatalkorú terhelt a felnőttkorú terhelttel együtt követ el magánvádra üldözendő bűncselekményt, az ügyész csak abban az esetben veszi át a vád képviseletét a felnőttkorú elkövető vonatkozásában is, ha azt közérdek és az esetben mutatkozó szoros összefüggés indokolja.
Mivel a székhelyi járási ügyészség emel vádat a fiatalkorú elkövetővel szemben, a bíróságot tájékoztatni kell a vádiratban arról, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban melyik ügyészség jár el, ha a vádirat kiadmányozója nem a vádképviseletet ellátó ügyészség ügyésze.
Public Governance, Administration and Finances Law Review |
---|
A lap angol nyelvű nemzetközi közigazgatási és közpénzügyi folyóiratként került megalapításra. Tematikáját, tartalmát tekintve alapvetően tudományos jellegű, de a kiadványban helyet kap a joggyakorlat- és jogesetelemzés, szakmai fórumok is. Megrendelés >> |
A gyermekvédelmi intézkedések
Az eljárása során a büntetőügyben eljáró ügyész észlelhet kiskorú veszélyeztetésére utaló jeleket. Ha a körülmények indokolják az ügyész a Be. 447. § (2) bekezdése alapján kezdeményezni köteles a fiatalkorú érdekében gyámhatósági intézkedés elrendelését, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeltét elmulasztó személlyel szembeni intézkedést. A büntetőügyben eljáró ügyész intézkedés kezdeményezési kötelezettségének azzal tesz eleget, hogy megkeresi a közérdekvédelmi szakág ügyészét és az intézkedés eredményéről tájékoztatást kér. A vádelőkészítés során az ügyész ellenőrzi, hogy a nyomozó hatóság eleget tett-e a gyermekvédelmi intézkedést kezdeményező értesítési kötelezettségének, amennyiben azt észleli, hogy a nyomozó hatóság ezt elmulasztotta, orvosolja a mulasztást. Vádelőkészítő eljárás után a büntetőügyben eljáró ügyész a megkereséséhez csatolja a vádiratot, a feljelentés elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot, és a gyermek veszélyeztetettségét bizonyító egyéb adatokat. A szülői felügyelet megszüntetését tartalmazó jogerős ítéletet a büntetőügyben eljáró ügyész megküldi a közérdekvédelmi szakág ügyészének a gyermekvédelmi intézkedések megtétele végett.
A családból kiemelt és átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú esetén a nyomozást megszüntető vagy feljelentést elutasító határozatot, valamint a vádiratot a gyermekvédelmi szakszolgálat és a gondozó intézmény igazgatójának, javítóintézeti növendék esetén pedig a javítóintézetnek is meg kell küldeni.
A rendőri intézkedések megalapozottságát és törvényességét mindig vizsgálni kell, különös tekintettel akkor, ha a fiatalkorúval szemben indult ügyben a feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének van helye. Az előzetes letartóztatásról szóló végzés másolatát meg kell küldeni az illetékes javítóintézet törvényességi ellenőrzését végző ügyészségnek, amennyiben a terhelt a tizenkettedik életévét már betöltött, de a tizennegyedik életévét még nem. Fokozott figyelemmel kell kísérni az előzetes letartóztatott fiatalkorú jogainak az érvényesülését. A nemzetközi szabályozás egyértelműen fogalmaz atekintetben, hogy a fiatalkorú elkövető személyi szabadságát csak a legvégső esetben, és a lehető legrövidebb időtartamban lehet elvonni. Amennyiben a fiatalkorú terhelt személyi szabadságát korlátozni kell, fokozottan figyelni kell arra, hogy a személyiségének egészséges fejlődése biztosítva legyen. További garanciális szabályként jelenik meg az eljárásjogi törvényben, hogy a fiatalkorú terhelt vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható.
A büntetőügyben eljáró ügyész segítséget nyújt a bíróságnak abban, hogy a tényállást a fiatalkorú egyéniségének, környezetének szempontjából lényeges körülmények tekintetében is felderítse. A tárgyaláson felmerült újabb információkat is mérlegelni kell a végindítvány előterjesztése előtt, ha utóbb felmerülnek, korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. A vádirattól való eltérésre a tárgyalás megkezdése előtt, vagy a tárgyalás során csak a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. Előzetes engedély hiányában a vádképviseletet ellátó ügyész a vádtól való eltérésről a felettes ügyésznek és a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést.
2011. szeptember hó 01. napjától hatályos szabályozás megszüntette a törvényszékek székhelyén működő járásbíróságok kizárólagos illetékességét a fiatalkorúak büntetőügyeiben, így jelenleg az általános szabályok szerint alakul a bíróságok illetékessége. Ehhez kapcsolódóan azonban Be. 30. § (3) bekezdése lehetővé tette a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész számára, hogy a rendelkezése alapján az ügyész olyan ügyben is eljárjon, amelyre a hatásköre vagy illetékessége nem terjed ki. Az ügyészségek illetékességi területéről szóló 21/2011. (XII.20.) LÜ utasítás 5. § (2) bekezdése értelmében a legfőbb ügyész egyedi vagy normatív döntése alapján az ügyész, az alügyész, a katonai ügyész és a katonai alügyész az illetékességi területén kívül is eljárhat. Az illetékességi kérdéseket a 21/2013. (X.31.) LÜ utasítás 17. §-a is részletesen rendezi.
A járási ügyészségeken a kizárólagos illetékesség megszüntetését megelőzően kialakult fiatalkorúak büntetőügyeinek csoportját olyan ügyészek alkották, akik a fiatalkorúak büntetőeljárására vonatkozó speciális szabályokat ismerték és szakértelmüket nem csak az elméleti tudás, de a gyakorlat is alakította. Így az illetékességi változásokat követően indokolt volt, hogy a fiatalkorúak büntetőügyeinek csoportjában tevékenykedő ügyészek felügyeljék a nyomozást és kiadmányozzák a vádiratokat, hiszen az évek során megszerzett tapasztalatuk sok esetben nehezen pótolható.
Jogforrás:
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2013. (X.31.) LÜ utasítás
A belátási képesség megítélésről a legfőbb ügyész helyettes 5/2013. (VII.31.) LÜ h. körlevele
Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez |
---|
Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól. Rendelje meg kiadványunkat július 31-ig kedvezményesen! Megrendelés >> |
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!