A gyermek mint terhelt a nyomozás során

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Habár a Btk. differenciál a fiatalkorú terheltek között, eljárásjogi szempontból nincs különbség abban, hogy a terhelt tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennegyedik életévét még nem, vagy a tizennegyedik életévét betöltötte, de tizennyolcadikat még nem. 

Eljárásjogi szempontból tehát azonos szabályok vonatkoznak a tizenkettedik életévüket betöltött, de a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyekre. A tizennegyedik életév betöltése előtt – a Btk.-ban taxatíve felsorolt bűncselekmények esetén tizenkettedik életév betöltése előtt – elkövetett bűncselekmény nem von maga után büntetőjogi felelősségre vonást, tekintettel arra, hogy ezen életkor be nem töltése büntethetőségi akadály. 

A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi és eljárásjogi szabályok elkülönülten helyezkednek el a büntetőjogban, de mégis egy olyan szabályrendszert alkotnak, amelyek az általános szabályokhoz illeszkedve és azokat kiegészíti. A Be. pontosan meghatározza azokat az eltéréseket, amely a fiatalkorúak büntetőeljárását megkülönböztetik a felnőttkorúak eljárásától, a speciális rendelkezéseken túl viszont az általános szabályokat kell alkalmazni.

A fiatalkorúval szemben az eljárást mindig úgy kell lefolytatni, hogy az biztosítsa a fiatalkorú helyes irányú fejlődést, erősíteni kell benne a törvények iránti tiszteletet és elő kell segíteni a fiatalkorú társadalomba való visszailleszkedését. Ezen intézkedésekbe bele kell érteni minden olyan büntetőeljáráson kívüli intézkedés kezdeményezését – gyámhatósági intézkedés kezdeményezése, a fiatalkorú nevelését, gondozását, felügyeletét elmulasztó személlyel szemben intézkedés kezdeményezése – mely a büntetőjogi felelősségre vonás mellett biztosítja a fiatalkorú terhelt helyes irányú fejlődését, és legfőbb érdekét.

A fiatalkorú terheltek ügyeiben csak az az ügyész járhat el, akit a feladatra a felettes ügyész kijelölt. Az ügyész eljárása során szem előtt tartja a fiatalkorú mindenek felett álló érdekét és a jövőbeni helyes irányú fejlődését.

Hatáskörükbe tartoznak a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatti büntetőügyek, a fiatalkorúak és a felnőttkorúak összefüggő bűnügyei (vegyes büntetőügyek), és a gyermekkorúak ügyei, eltekintve azoktól, amelyek kizárólag felnőtt korú ügyével állnak összefüggésben. A fiatalkorúak járásbíróságai hatáskörébe tartozó ügyekben az utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelye szerinti járási ügyészség jár el. Így hiába szűnt meg a kizárólagos illetékesség, a székhelyi járási ügyészség jogosult a fiatalkorúak ügyeiben a nyomozás felügyeletére, a vádemelésre és adott esetben a vádképviseletre.

Az ügyész feladatait a fent említett utasítás részletesen tartalmazza, hiszen a fiatalkorúak büntetőügyében fontos azon körülmények vizsgálata, hogy a fiatalkorú terhelt miért követett el bűncselekményt, így az általános bizonyítási eszközök mellett, speciális bizonyítási eszközök beszerzésére is szükség van. Így körültekintően kell ellenőriznie az ügyésznek, hogy a nyomozó hatóság a környezettanulmányt, a nevelői (javítóintézeti, büntetés-végrehajtási intézeti) jellemzést, hatósági erkölcsi bizonyítványt beszerezte-e. Meg kell vizsgálni azt, hogy a beszerzett környezettanulmány tartalmazza-e az oktatási intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat vagy a munkahely által adott tájékoztatást. A fiatalkorú terhelt környezetének feltérképezése, valamint egyéniségszerkezetének és életkörülményeinek pontos ismerete lényeges információkat hordoz, a terhelt motivációjáról és az őt befolyásoló személyekről és környezetről. 

Mindenképpen a nyomozás során kell beszerezni az esetleges korábbi gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedésre, pártfogó felügyeletre vonatkozó adatokat, az előző elítéléssel összefüggő iratokat, valamint a bírósági határozatokat. Be kell szerezni a szülői felügyeletre vonatkozó adatokat, amennyiben a szülői felügyelet megszüntetése indokolt. Ha a fiatalkorú nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, úti okmánnyal, és nem merült fel az azokba bejegyzett adatok hitelességét megkérdőjelező körülmény, vagy a fiatalkorú terhelt előzetes fogvatartásban van, be kell szerezni az életkort bizonyító közokiratot. Ha a fiatalkorú terhelt nem magyar állampolgár, magát fiatalkorúnak vallja, azonban az életkorát bizonyító közokirat valóságtartalma kétséges, orvosszakértőt kell kirendelni az életkor meghatározására.

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Az ügyész a nyomozóhatóság munkájában vizsgálja, hogy kirendelték-e a védőt a megalapozott gyanú közlésével egyidejűleg, amennyiben a fiatalkorú terheltnek nincs meghatalmazott védője. Komoly eljárásjogi szabálysértésnek minősül, ha a fiatalkorú terheltnek nincs védője. Be kell szerezni a nyomozás alatt a gyámrendelésről szóló határozatot, amennyiben a gyermek gyermekvédelmi gondozás alatt áll, továbbá a fiatalkorú elhelyezéséről rendelkező ítéletet, amennyiben a fiatalkorú szülei elváltak. Ha a szakértői vélemény szerint a fiatalkorú gyengeelméjű, be kell szerezni a gyógypedagógus és pszichológus szakértő véleményét is. A fentiekben leírtak jól mutatják, hogy milyen speciális iratbeszerzési kötelezettség terheli a nyomozó hatóságokat a fiatalkorúak büntetőügyeiben. 

A tizenkettedik életévüket betöltött, de tizennegyedik életévüket még be nem töltött fiatalkorú terheltek esetén az ügyésznek kell vizsgálni, hogy a fiatalkorú rendelkezik-e belátási képességgel. A belátási képesség megítéléséről a legfőbb ügyész helyettes 5/2013. (VII.31.) LÜ h. körlevele ad iránymutatást. Természetesen a belátási képesség kérdésében, mint jogkérdésben a bíróság döntése lesz az irányadó.

Az ügyésznek mindig vizsgálni kell az előzetes letartóztatás indítványozása előtt, hogy az általános törvényi okokon túl megállapítható-e a bűncselekmény különös tárgyi súlya mint külön feltétel. 
Az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására vagy fenntartására irányuló indítványnak tartalmaznia kell, hogy a bűncselekmény különös tárgyi súlya milyen tények alapján állapítható meg, valamint azt, hogy az előzetes letartóztatást javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben indokolt végrehajtani. Amennyiben az ügyész az előzetes letartóztatást javítóintézetben kéri végrehajtani, az indítványának tartalmaznia kell az ideiglenes elhelyezés iránti kérelmet. Ha az előzetes letartóztatás alatt a fiatalkorú körülményei változnak, valamint a megalapozott gyanú módosulásának körülményeire tekintettel, az ügyész indítványozhatja az előzetes letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását. Az ügyész a fiatalkorú személyi szabadságát elvonó vagy korlátozó nyomozási bírói ülésre a védőt az ülés helyének és idejének megjelölésével idézi, a törvényes képviselőt (eseti gyámot) vagy a gondozót értesíti. Az előzetes letartóztatás foganatosításánál is szem előtt kell tartani, hogy a cél a fiatalkorú nevelése, és a helyes irányba terelése, természetesen a társadalom büntetőjogi igénye mellett.

Az őrizet vagy az előzetes letartóztatás megszüntetéséről értesíteni kell a törvényes képviselőt (eseti gyámot), vagy a gondozót, a fiatalkorú terhelt csak nekik adható át, azonban meg nem jelenésük nem lehet a szabadítás akadálya. Sok esetben fordul elő, hogy a gyermek a szülői elhanyagolás miatt siklik le a helyes útról, ilyenkor gyakran előfordul, hogy a szabadításról hiába kaptak értesítést, nem jelennek meg a gyermek átvételére, ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a kényszerintézkedések megszüntetése esetén a szabadítás megtörténjen. Azt a növendéket, aki gyermekvédelmi szakellátás keretében került elhelyezésre az illetékes intézmény megbízottjának kell átadni, ennek hiányában az eljárás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak kell átadni.

A házi őrizet indítványozása esetén az indítványnak olyan mértékű korlátozásokat kell tartalmaznia, amelyek mellet az iskolai tanulmányok folytatása és a rendszeres munkavégzés biztosítható.

A nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett a büntetőügyekben eljáró ügyész fokozott felügyeletet gyakorol, amikor a fiatalkorú gyanúsított előzetes letartóztatását vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el. A tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú gyanúsított ellen indított büntetőeljárás egésze alatt – függetlenül attól, hogy a fiatalkorú gyanúsítottal szemben személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedést alkalmaztak-e – a büntetőügyben eljáró ügyész fokozott felügyeletet jelent be. Fokozott felügyelet esetén a büntetőügyben eljáró ügyész a büntetőügy érdemi eseményeiről (gyanúsítotti kihallgatás, vádemelés, jogerős ügydöntő határozat) értesíti a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Fiatalkorúak Bűnügyeinek Önálló Osztályát.

Jogforrás:
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel összefüggő ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 21/2013. (X.31.) LÜ utasítás
A belátási képesség megítélésről a legfőbb ügyész helyettes 5/2013. (VII.31.) LÜ h. körlevele

---