A három napok birodalma

A választási eljárási jogorvoslatnak kettős követelménynek kell eleget tennie. Biztosítania kell egyrészt valamennyi választópolgárnak azon alkotmányos jogát, hogy kétségbe vonhassák a választás eredményét, illetve a választási eljárásban szereplő személy vagy szervezet eljárásának törvényességét. Másfelől viszont biztosítania kell az eljárások minél gyorsabb befejezését. Az Alkotmánybíróság is kifejtette ezzel kapcsolatban, hogy az ésszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó jogviták a választások eredményének utólagos megkérdőjelezését is lehetővé tennék, adott esetben akadályoznák a választott testületek megalakulását vagy kétségbe vonnák a már megalakult testületek legitimációját. Ez sértené a népszuverenitás elvét, egyúttal ellentétes volna a jogállam demokratikus jellegével [59/2003. (XI. 26.) AB határozat]. Rögzítették azt is, hogy a jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza [24/1999. (VI. 30.) AB határozat]. E követelmények közötti harmóniát próbálja megteremteni a hatályos választási eljárási törvényünk [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)] 

A választási eljárás legalapvetőbb jogorvoslati eleme a kifogás. A választási bizottság első fokú határozatot hoz a jogorvoslati eljárás során a választási jogszabályokat és a választási, illetve a választási eljárási alapelveket sértő cselekmények megsértése miatt benyújtott kifogás esetén. Ez a döntés születhet kérelemre (például plakát ragasztására vonatkozó szabályok megsértésének elbírálása), de lehet hivatalból indult eljárás eredménye (például a le nem adott ajánlóívek következtében kiszabott bírságról). Az elsőfokú döntés ellen fellebbezés nyújtható be, végső soron pedig a választási bizottság másodfokú döntése ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. 

A kifogás 

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással lehet benyújtani [Ve. 208. §]. A jogszabálysértésnek mindig konkrétnak kell lennie, a választási eljárás egészét érintő általános kifogás nem terjeszthető elő. A kifogás tárgyául szolgáló cselekménynél nem elegendő tehát annak állítása, hogy sérti a választási szabályokat, konkrét megsértett szabályhelyek megjelölése szükséges. A Ve. [144. § (7) bekezdése] rögzíti azt a plakátolással kapcsolatos szabályt, hogy a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját. Amennyiben az egyik párt mondjuk ráragasztja a plakátját a másik párt már kihelyezett plakátjára, megsérti a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglalt tilalmat, ezért az eljárása ellen kifogás terjeszthető elő, amelyben a jogsértés alapjául a Ve. 144. § (7) bekezdésének megsértését kell megjelölni. 

A választási bizottságok és a bíróságok gyakorlata szerint azonban nem csak a választási jogszabályok megsértése szolgálhat alapul a jogsértés megállapításához. Azt, hogy valamely jelölt vagy jelölő szervezet közoktatási intézményben kampányoljon, a választási jogszabályok kifejezetten nem tiltják, ám a közoktatásra vonatkozó törvényi rendelkezések nem engedik a tantermek falai között a politikai tevékenységet, ezért a választási bizottságok és a bíróságok a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközőnek minősítették ezt a cselekményt. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

Kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be, amely egy meglehetősen széles kezdeményezői kört jelent. Választópolgárként ugyanis jogosultak vagyunk bármilyen általunk jogsértőnek vélt cselekmény esetén kifogást benyújtani, nem szükséges személyes érintettség. Maradva a plakátos példánál, az utcán járva arra leszünk figyelmesek, hogy az egyik jelölt plakátjait éppen módszeresen szedik le. Az esetről videót is készíthetünk, amit bizonyítékként csatolva a kifogáshoz, a választási bizottsághoz lehet fordulhatunk. A széles kezdeményezői kör a választási eljárás tisztaságához fűződő társadalmi érdekhez kapcsolódik, ezért a jogsértésekkel szemben fellépés szintén közös társadalmi érdek, az nem korlátozódhat a személyes érintettségre. 

Ahhoz, hogy az eljárások ne húzódjanak el, a Ve. rövid határidőket ír elő mind a kifogás benyújtására, mind annak elbírálására. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz [Ve. 209. § (1) bekezdés]. Ráadásul a határidő számításánál tekintettel kell lenni arra is, hogy a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. Ha ezt követően érkezik meg, akár egy perccel a kifogás, az már a következő napon teljesítettnek, adott esetben elkésettnek kell tekinteni. Fontos hangsúlyozni, hogy a határidő számításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az a jogszabálysértés elkövetésétől számít, nem pedig annak észlelésétől vagy az arról való tudomásszerzés időpontjától. Amennyiben az elkövetés időpontja egyértelműen megállapítható, de annak észlelése vagy az arról való tudomásszerzés csak a három napos határidőn túl történik, az ez alapján benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Példaként egy jelölt mondjuk készít egy olyan videót, amelyben az látható, hogy tiltott helyen gyűjti az ajánlásokat. A videóból egyértelműen látszik, hogy az adott hónap 3-án készült. A videót azonban csak az adott hónap 7-én töltik fel a közösségi média felületére, és válik mindenki számára észlelhetővé. Hiába nyújt be valaki a feltöltést követő fél órán belül a kifogás, az elkésett lesz, hiszen a jogsértés maga 3-án következett be, ezért a kifogás benyújtására nyitva álló határidő 6-án 16 órakor lejárt. 

Folyamatosan fennálló tevékenység esetében viszont a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Ilyen például, amikor a másik jelölt plakátját leragasztják. A jogsértő állapot mindaddig fennáll, ameddig a plakáton rajta van a másik. Hasonlóan megállapította a Kúria a folyamatos jogsértést weblapon megjelenő politikai hirdetés esetén [EBH2015. K.15.], ezért amíg a jogsértő tartalom elérhető volt a weboldalon, addig az észleléstől számítottan lehetett benyújtani a kifogást. 

A kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva – lehet benyújtani. A benyújtás módjának megválasztása során érdemes figyelemmel lenni olyan esetekre is, hogy ha elektronikus levélben küldték meg a kifogást, de a választási bizottság levelező rendszerének tárhelye betelt, így levelet nem tudott fogadni. Ilyenkor ugyanis a kifogást, ha késve érkezik, el kell utasítani. 

Szintén az eljárás gyors befejezését biztosítja, hogy a választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt [Ve. 214. § (1) bekezdés]. Itt a határidő számításánál egy kisebb eltérés van a benyújtáshoz képest. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő ugyanis 24 órakor jár le. Ennek megfelelően a választási bizottság a kifogásról, annak beérkezését követő harmadik nap 24 óráig köteles dönteni. Ez alól kivételt jelent a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) eljárása a választás napján. Ilyenkor a választási kampány szabályainak megsértésével kapcsolatos kifogásról az NVB legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt. Ennek oka az, hogy az NVB a választás eredményének mielőbbi megállapításával kapcsolatos kötelezettségét ne akadályozza semmi [Ve. 214. § (2) bekezdés]. 

A választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Az eljárás gyorsítását szolgálja, hogy nincs külön bizonyítás, tanú meghallgatás, a kifogásban leírtakat és a hozzá csatolt bizonyítékokat veszi figyelembe (fényképek, felvételek, nyilatkozatok). A választási bizottság az eljárásának során (ha nincs szükség vizsgálat nélküli elutasításra) vagy helyt ad a kifogásnak, vagy elutasítja azt. Amennyiben helyt ad a kifogásnak 

a) megállapítja a jogszabálysértés tényét, 

b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, 

c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti, 

d) a választási kampány szabályainak megsértése, illetve az ajánlóív visszaadási kötelezettség és az adatszolgáltatási korlátozások megszegése esetén bírságot is kiszabhat. 

A jogszabálysértés megállapításának nem feltétele, hogy a jogsértés elkövetője azonosítható legyen. Tehát ha ismeretlenek letépik a választási plakátokat, akkor is helye van a kifogás benyújtásának, és a választási bizottság megállapíthatja a jogsértést, ha nem tudni, kik követték el a cselekményt. 

A többi szankció alkalmazása esetén viszont előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, hiszen nem lehet valakit eltiltani a jogszabálysértéstől, ha nem tudjuk, pontosan kit is kéne eltiltani. 

A legsúlyosabb szankció a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése. Ezek közül a leggyakoribb a szavazás megismételtetése, amire általában abban az esetben kerülhet sor, ha az adott jogszabálysértés a választás eredményére érdemi befolyással volt, vagy arra érdemi befolyása lehetett. Legutóbbi ilyen – vitatható – döntés a pusztahencsei időközi polgármesterválasztás során született, amikor a kampánycsend szabályainak megsértésére hivatkozva (az egyik jelölt a szavazókör 150 méteres távolságán belül beszélgetett valakivel) rendelték el a szavazás megismétlését (a döntést a kampánycsenddel foglalkozó írásunkban részletesen bemutatjuk). Ténylegesen megalapozhatja azonban e szankció alkalmazását például, ha erőszakkal vesznek rá embereket a szavazásra, meghamisítják az eredményeket, ha láncszavazás történik, stb. 

A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit (a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét) veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság összege természetes személy esetén tehát legfeljebb 507 500 forint, egyébként a legfeljebb 1 522 500 forint. A média kampányban való részvételével kapcsolatos ügyekben a bírság összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese, azaz legfeljebb 5 075 000 forint lehet. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat 

Természetesen lehetőség nyílik a választási eljárás során is arra, hogy ha a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nem ért egyet a választási bizottság elsőfokú határozatával, fellebbezést nyújtson be ellene [Ve. 221. § (1) bekezdés]. Egyedül a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen zárja ki a Ve. a fellebbezés lehetőségét. Ugyanakkor a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtható be. 

A bírósági felülvizsgálat benyújtásra jogosultak köre szűkebb, mint a kifogás és a fellebbezés benyújtására jogosultak köre: bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Az érintettség megállapításához szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson. 

Fellebbezést a kifogás benyújtásával megegyező módon lehet benyújtani. Bírósági felülvizsgálat esetén azonban a telefaxon és az elektronikus levélben való benyújtás kizárt. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila]. 

A fellebbezésben meg kell jelölni a jogszabálysértést. A bírósági gyakorlat [BH2015. 21.] alapján ezt nem elegendő jogszabályhelyre hivatkozással megjelölni, ki kell fejteni a jogszabálysértés mibenlétét. 

Természetesen elfordulhat olyan eset, hogy valamely bizonyíték csak a kifogás elbírálását követően válik ismertté, ezért a Ve. lehetőséget teremt arra, hogy a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók legyenek [Ve. 225. §]. Azonban a jogorvoslat során felhozható új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal [lásd: BH2014. 377.].  

Hasonlóan a kifogánál írtakhoz, mind a fellebbezési, mind pedig a bírósági felülvizsgálati eljárás jellemzője a szűk határidők. A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni, mégpedig úgy, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen [Ve. 224. §]. Az ezt követően előterjesztett felülvizsgálati kérelmet elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [lásd: KGD2014. 71.]. Természetesen nem csak a jogorvoslattal élni kívánókat kötik a szoros határidők. 

Fellebbezés esetén a fellebbezést még a beérkezése napján fel kell terjesztenie a választási bizottságnak, azonban ennek itt sem 16 óráig kell megtörténnie, hanem a határnapon 24 óráig. A bírósági felülvizsgálati kérelem felterjesztésének határideje pedig a beérkezését követő napon 9 órakor jár le [Ve. 226-227. §]. Ezekben az ügyekben a döntés is hamar megszületik. A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt, és ugyancsak a beérkezéstől számított legfeljebb három napos határideje van a bíróságnak [Ve. 228. §]. A bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla jogosult. Az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet pedig a Kúria bírálja el. 

Mivel országgyűlési választásokon csak az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetve a Nemzeti Választási Bizottság jár el jogorvoslati ügyekben. Ez azt jelenti, hogy fellebbezés esetén szinte minden jogorvoslati kérelem a Nemzeti Választási Bizottság elé kerül, ezért a az ezzel kapcsolatos bírósági felülvizsgálati eljárás során mindig a Kúria fog eljárni. Önkormányzati és nemzetiségi választás során, ahol az elsőfokon eljáró helyi választási bizottság döntése ellen benyújtott fellebbezést a területi választási bizottság bírálja el fordul elő az, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására az ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel. 

A plusz egy: alkotmányjogi panasz 

A választási eljárás során is igénybe lehet venni, mint rendkívüli jogorvoslatot az alkotmányjogi panaszt. Az általános szabályokhoz képest a határidők itt is lerövidülnek. A választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz, aki a panasz befogadhatóságáról a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról pedig további három munkanapon belül dönt [Ve. 233. § (1) és (2) bekezdés].