A jog nem csak tudomány, hanem művészet is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Veress Emőd LLM, PhD erdélyi ügyvéddel, a Veress & Schulleri Ügyvédi Iroda partnerével, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi docensével, intézetigazgatójával.


Tudatosan készült a jogi pályára?

Igen. Családi hagyományt folytatok. Édesapám és nagyapám ugyan irodalommal foglalkoztak, édesapám költő és újságíró volt, nagyapám író, színházi dramaturg. De a többi ős és az oldalági rokonok jelentős része mind jogászok voltak. Dédapám és ükapám ügyvédek. Dédapám, Dálnoki Veress Gábor Pozsonyban és Lipcsében végezte a jogi tanulmányait, az Oszták–Magyar Monarchia idejében, és 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után zárták ki az ügyvédi kamarából. De nem ez a hagyomány volt az elsődleges indíttatás, hanem maga a jog szépsége. Inkább véletlen a hagyománynak és a választásomnak a találkozása. A választás jó volt, nagyon szeretem a hivatásomat. Nemrég köszöntöttük fel születésnapján egyik volt tanáromat, 83. évét töltötte. Ő mesélte el, hogyan lett jogász. Filozófia szakra járt, és barátai hívták el egy jogi előadásra. Büntetőjogi előadásra, ahol a téma a nemi erkölcs elleni bűncselekmények volt. Az előadás után rögtön kérelmezte, soron kívül vegyék át a jogi fakultásra. Később kitűnő polgári jogász, egyetemi tanár lett belőle. Gyerekként mindig is kíváncsian néztem az impozáns bírósági épületeket, érdekelt mi zajlott a falak mögött. Végül a történelem és a jog között választottam, az utóbbi javára döntöttem.

Magyar ügyvédként Romániában milyen feladatokat lát el, mi a szakterülete, ügyfelei milyen körből kerülnek ki?

A román jog szerint az ügyvédi tevékenység egyik szervezeti formája az ügyvédi társaság. 2007-től a Veress és Schulleri Ügyvédi Társaság (www.veress.ro) keretében tevékenykedem, mint partner ügyvéd. Az egész iroda gazdasági jogi profilú, kereskedelmi jogi és kapcsolódó jogterületeken, például a munkajog vagy az adójog területén nyújtunk szolgáltatásokat. Perbeli képviselettel és tanácsadással, befektetési projektekkel egyaránt foglalkozunk. Két városban, Kolozs­váron és Csíkszeredában van irodánk, de gyakran dolgozunk Bukarestben vagy más városokban. Sajátos profilunk az adójog, könyvvizsgáló, könyvelő cégekkel együttműködve ez egyik meghatározó erősségünk más ügyvédi irodákhoz képest. Nagyon szeretem a nehéz, komoly szakmai kérdéseket felvető ügyeket, az ilyenekkel való foglalkozás a legnagyobb öröm. Persze, elsősorban akkor, ha sikerül az ügyfélnek megfelelő eredményt elérni. Az ügyfeleink gazdasági társaságok, jellemzően kis- és középválla­latok, de nemzetközi nagyvállalatoknak is dolgozunk. Ez az ügyfélkör csapatmunkát igényel, ezért adódott az ügyvédi társasági forma. Belföldi és külföldi ügyfelekkel is dolgozunk.

 

Dr. Veress Emőd
2002-ben a Bukaresti Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázik. 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán PhD vizsgát tesz. 2007-ben az Ügyvédek Képzési és Továbbképzési Intézetében szerez újabb oklevelet. 2009-ben a nagy­szebeni „Lucian Blaga” Egyetem, „Simion Bărnuțiu” Jogtudományi Karán polgári perjogi LL.M képzésben vesz részt. A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem docenseként polgári jogot, kereskedelmi jogot, gazdasági jogot, adójogot oktat. Társult oktató a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. Oktatási kutatómunkáiban a kötelmek elméletét, a polgári eljárásjog ­reformját, a gazdasági jog szegmenseit kutatja. Számos belföldi és külföldön megjelent szakkönyv és tanulmány szerzője. Legfontosabb publikációi: Román üzleti jog, Határozatok végrehajtása határokon átívelő polgári és kereskedelmi ügyekben, A tőke szabad áramlása, Az Európai Bíróság válogatott ítéletei, Román gazdasági jog, Román kereskedelmi jog.

A Veress & Schulleri Ügyvédi Iroda partnere, a Hargita Megyei Ügyvédi Kamara tagja. ­Szakterülete az adójog, kereskedelmi jog, európai üzleti jog. A Romániai Magyar Jogászok Egyesületének alelnöke, a Magyar Tudományos ­Akadémia külső köztestületi tagja. Választottbíró a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Vá­lasztottbíróságon. A „Scientia Iuris” felelős szerkesztője és az „Acta Univer­sitatis Sapientiae – Iurisprudentia” szerkesztőbizottságának tagja. Angolul és románul felsőfokon, németül, franciául és olaszul alapfokon ­beszél.

 

 

Választottbíróként is tevékeny­kedik.

Tanulságos tevékenység, fontos élmény. Ügyvédként és egyetemi oktatóként erősen, de nyilván nem naivan hittem a jog magas fokú objektivitásában. Választott­bíróként, döntési pozícióban meglepődtem: rájöttem, hogy nagyon sok ügy, jogvita teljesen ellentmondó megoldásokat is lehetővé tesz vagy elbír, és a szakmailag felkészült bíró vagy választottbíró tud meggyőző érv­rendszert állítani az ellentmondó megoldások bármelyike mellé. ­Félelmetes. Ezért jól, helyesen dönteni rendkívül nehéz. A jog sokkal szubjektívebb, mint sejtettem, erre döbbentett rá a választottbírói gyakorlat. Kis túl­zással a jog nem csak tudomány, ­hanem művészet is. Minden hibája ellenére nélkülözhetetlen, de egyáltalán nem hi­bátlan. Megértőbb vagyok a bírói szakmával szemben a választottbíráskodásnak köszönhetően és ügyvédként talán hatékonyabban érvelek, mert ismerem a döntési nehézségeket is, amelyekkel a bírók szembesülnek.

Egyetemi oktatóként milyennek ­látja a romániai oktatás helyzetét? Milyen számban jelentkeznek magyar anyanyelvű diákok a jogi egyetemekre?

A romániai jogi oktatás helyzete nem túl jó: rengeteg, túl sok jogi kar van, túlképzés van, a helyzet még rosszabb, mint Magyarországon. Csak Kolozsváron négy jogi kar működik. Ennek ellenére a legjobb hallgatók gond nélkül megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon. Bizonyos reformokra, átalakításra nyilván szükség lenne. Ami egyetemi szinten megoldható, mindent megpróbálunk. Igyekszünk a gyakorlatot integrálni a képzésbe, megpróbáljuk tartalmában és oktatási módszereiben is modernizálni a jogászképzést, és kutatási alapokra helyezni az oktatást.

Milyen nyelveken folyik a tanítás a Sapientia Egyetemen és milyen célkitűzéseik vannak a jövőre nézve?

A képzés fő vonalában kétnyelvű: a tárgyak egy része román nyelven, más része magyar nyelven hallgatható. A polgári jogi, büntetőjogi, eljárásjogi tárgyak például román nyelven. A cél, hogy a hallgató mindkét szaknyelvet magas szinten elsajátítsa. Egyes tárgyak, szakszemináriumok angol nyelvűek, rendszeresen fogadunk például az Amerikai Egyesült Államokból vendégoktatókat, most tavasszal például büntető eljárási jogból volt előadás-sorozat, ősszel üzleti jogot hallgathatnak a diákok. A célokat tekintve pedig a szak erősítését, fejlesztését szeretnénk, és a tudományos munka intenzitását akarjuk növelni.

Melyik szakma áll Önhöz a legközelebb: tanár, ügyvéd, választottbíró, szerző?

Ezek nincsenek elválasztva, a közös mag a polgári jog, elsősorban a kereskedelmi, gazdasági jog, amivel tanárként, ügyvédként, szerzőként is foglalkozom. Korábban publikáltam és kutattam közjogi témákban is, de ezt az irányt sajnos nem tudtam folytatni. Nem lehet ügyvédi praxist folytatni és egyetemen tanítani két egymástól távol eső jogterületen, nincs erre idő. Az ügyvédi praxis tárgyát és az egyetemi tevékenységet egységes területre kellett koncentrálnom, így végezhető egyszerre a két feladat. Amúgy romániai magyar jogászként, egyetemi oktatóként gyakran szoktak kisebbségi jogi rendezvényekre, konferenciákra hívni elő­adni. Tréfásan úgy szoktam jelezni, hogy nem a kisebbségi jog a szakterületem, hogy a következőket válaszolom: nagyon szívesen tartok előadást a kisebbségi részvényesek jogairól. Szerencsére a romániai magyar jogászok ma már minden jogterületen tevékenykednek, egyre többen rendelkeznek tudományos fokozattal, a kisebbségi jognak is vannak komoly szakértői. Amúgy a tanár– ügyvéd párosítás előnyös is: tanárként hasznosítom a gyakorlatot, valós példáim vannak nagyon sok élethelyzetre. Amikor példákat hozok fel, hogy milyen jogi problémákat vet fel például a részvénytársaság műkö­dése, akkor azokat nem csak tankönyvekből ismerem. A tanári pálya pedig az ügyvédi ­tevékenységet segíti, mert oktatóként rá vagyok kényszerítve a szakirodalom folya-matos követésére, az olvasásra, a felkészülésre, ami a tárgyalóteremben jól jön.

Számos publikációja jelenik meg. A témákat mi szerint választja?

A publikációs tevékenység egyik iránya a tankönyvek. Ott a témaválasztás adott, a mozgástér közepesen szűk. Igazán szabadon a monográfiák vagy a tanulmányok területén lehet tevékenykedni. Mostanában többször publikáltam a polgári jogi kodifikációval kapcsolatban, ugyanis 2011. október 1-jén lépett hatályba az új román Polgári törvénykönyv. Vagy vitatott, aktuális, egyszerre elméleti és gyakorlati jellegű problémákról szeretek írni, jogeseteket elhelyezni a megfelelő dogmatikai környezetbe. Az elmúlt egy-két évben például a társasági jogban a felelősségáttörésről, a korlátolt felelősségű társaság különböző szabályozási problémáiról, a fizetésképtelenségi eljárásról írtam tanulmányokat. Legtöbbet román nyelven publikálok, de angolul és magyarul is. Egyetemi oktatóként a jogászképzésben román nyelvűek a tárgyaim, közgazdasági képzésben tanítok magyar nyelven román üzleti jogot. Az aktuális román jogi problémákra elsősorban román nyelven van a legnagyobb érdeklődés. De magyarul is szoktam és szeretek írni.

A budapesti egyetemeken előadó ­tanár, könyvet is jelentetett meg a Károli Gáspár Református Egyetemen. Volt közös munka a Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszék és a Károli Gáspár Református Egyetem között?

A Sapientia EMTE Jogtudományi Intézet (www.law.sapientia.ro, www.jog.sapientia.ro) és szinte valamennyi magyarországi jogi kar között van valamilyen fokú együttműködés. Nagyon örültem, amikor tavaly Kolozsváron európai jogi konferenciát szerveztünk, és a magyarországi vendégek jelezték, hogy otthon nem volt lehetőségük még ilyen szakmai találkozóra, ahol az adott téma magyarországi kutatói ilyen nagy számban vettek volna részt. A Jogtudományi Intézetünk szeretné a magyar és a román jogi tudományosság közötti híd szerepet betölteni. Ezt a célt szolgálja például a kétnyelvű „Scientia Iuris” című szakfolyóiratunk is. A magyar­országi egyetemekkel való tudományos együttműködéseinket is fejleszteni akarjuk.

„Észrevételek a törvényerejű kormányrendeletek romániai gyakorlatáról” dolgozata a 25. OTDK Alkotmányjogi szekciójában különdíjat nyert.

Még egyetemi hallgatóként kétszer nyertem első díjat az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia jogtudományi szekciójában, ennek köszönhetően vettem részt az OTDK-n. Nagyon fontos kezdeti szakmai állomás volt, mert a tudományos diákköri munkának köszönhetem, hogy elméleti jogászi pályán is elindultam.

Megalkotta az online román–magyar jogi szótárt, ami egyedülálló a piacon. Honnan jött ez az ötlet?

Csapatmunka van mögötte, és még távolról sincs kész. Ebben a pillanatban nincs finanszírozás a folytatására, de reméljük, hogy ezt a helyzetet megoldjuk, és egyre több szót fog megtanulni az online szótár. Az igény az óriási, tehát ez a projekt értékes, az átmeneti gondokat meg kell oldanunk. ­Román–magyar polgári jogi magyarázó szótárt is tervezünk, nyomtatott formátumban, ennek munkálatai most fognak elkezdődni.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve szakmailag és privát emberként is?

Szakmailag egyfelől a Sapientia Tudományegyetem keretében működő jogász szak fejlesztését tartom fontosnak, és ezen sokan és sokat dolgozunk. Ügyvédként a folyamatban levő és új ügyek igényelnek folyamatos munkát és erőforrás-koncentrációt. Idén több publikációm is meg kell jelenjen, egyik a kezességi szerződésről szóló érdekes ­kismonográfia román nyelven, néhány tanulmányt is szeretnék megjelentetni, most például az egyszemélyes (állami, önkormányzati) részvénytársaságok közgyűlési határozatainak bírósági kontrolljáról szóló anyagot fejeztem be. Privát emberként legfontosabb hobbim az utazás, remélem, 2013-ban is sok és érdekes helyre tudok eljutni.

Az interjú az Ügyvédvilág 2013. januári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.