Házassági vagyonjogi szerződés – gyerekcipőben

Szerző: Dr. Illés Blanka
Dátum: 2013. május 29.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása a jelenleg hatályos családjogi törvényben igen hiányos, sokan erre fogják, hogy alkalmazása nem terjedt el. Én a fő problémát abban látom, hogy kizárólag a „tulajdon­közösségi rendszerben” mozog biztonsággal egy magyar jogász. A vagyonelkülönülési ­rezsim, az eredményszemléletű rezsim, a korlátozott vagy az univerzális vagyonközösségi rezsimek ismeretlen területek, sem az anyagi jog nem szabályozza, sem a bírói gyakorlat nem alakított ki világos határokat. Tehát egy dologban lehetünk biztosak, hogy mit nem akarunk, de hogy helyette hogyan rendezzük a felek vagyoni viszonyait, mi az, ami a gyakorlatban megállja a helyét és főleg mi az, amit vita esetén elfogad a bíróság, azt nem tudjuk.


Előreláthatóan az Országgyűlés tavaszi ülésszakában elfogadásra kerülő új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyve (a továb­biakban: új Csjk) e probléma megoldásában óriási előrelépés, én azonban nem osztom azoknak a véleményt, akik mostantól pozitívan tekintenek a jövőre. A legtöbb házassági vagyonjogi szerződés a jelenlegi igen szerény mennyiségű szabálynak sem felel meg. Be kell látni, ­Magyarországon a házassági vagyonjogi szerződéseknek nincs meg a kultúrája, kezdve attól, hogy miként lehet ezt tálalni egy leánykérés mellé, egészen addig, hogy az adott bíró miként ítéli majd meg, ha válásra kerül a sor.

Én óva intem minden ügyfelemet attól, hogy a kísérleti fehér egér szerepét felvál­lalva az új jogi szabályozás adta lehetőségek bizonytalan korlátai, határai között rendezze a jövőjét. Óvatosan fogom alkalmazni az új szabályokat, amíg a határ­területeket a bírói gyakorlat ki nem alakítja, egész egyszerűen nem felvállalható, hogy egy másképp értelmezett paragrafus miatt az ügyfelünk komoly összegeket veszítsen.

Nagy segítség az új Csjk abban, hogy mintákat ad arra az esetre, ha valaki ki akar lépni a törvényes vagyonjogi rendszerből. A keretszabályok kijelölik a sarokpontokat, és egyben határt is szabnak az eltérés mértékére. Amellett, hogy a házastársaknak ­autonómiát biztosít az általuk megszerzett vagyon feletti rendelkezés tekintetében, ­kiemelt szempontként kezeli a család védelmét, és megfelelő garanciát is ad a házastársak hitelezői számára.

Fotó: Bakcsy Árpád

 

Ilyen szabály lesz például a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántar­tása, vagy a visszamenőleges vagyonkimentés tilalma. Ugyanígy korlátozza a felek szerződési szabadságát az életvitel során felmerülő kiadások közös viselésére vonatkozó kógens szabály.

Összességében tehát elmondható, sokkal stabilabb alapokra helyezi az új jogszabály a házassági vagyonjogi szerződés intézményét, de hosszú idő lesz, mire megtanuljuk helyesen értelmezni és alkalmazni, hogy élni tudjunk a normaszöveg által biztosított lehetőségekkel.

 

Azonban az új szabályozás sem pótolhatja azt a lemaradást, ami az Egyesült Államokhoz vagy akár Nyugat-Európához képest fennáll. Csak példálózó jelleggel felsorolnék néhány megoldást, amelyek érvényesíthetősége nálunk még kétséges:

1. A magyar jog szerint a vagyonközösség az életközösség megszakadásával ér véget, ezért a peres eljárásokban külön játszóteret nyitunk ennek a témának, tanúkkal, fotókkal, „együttnyaralási videókkal” próbálja mindenki alátámasztani a saját verzióját, ami, valljuk be, semmi másról nem szól, csak az utolsó pillanatban elajándékozott autó, csődbe ment vállalkozás és véletlenül lenullázott bankszámla jogi megítéléséről. Számos ország joga lehetőséget ad olyan házassági vagyonjogi szerződéses rendelkezésre, amely szerint az egyik házastárs írásban jelezheti a másik félnek, hogy mostantól kezdve a vagyonközösséget megszűntnek te­kinti. Nem azt állítom, hogy ez nem adhat visszaélésre lehetőséget, de biztosan lerövidíti egy per időtartamát.

2. Az új Csjk már nekünk is lehetővé fogja tenni, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak haláluk esetére is rendelkezzenek a vagyonukról. Több államban ez már igen régi intézmény, és valóban életszerű elvárás, hogy ha valaki a jövőre nézve rendezi a vagyona sorsát, akkor ne csak egy válás, hanem egy haláleset se érje felkészületlenül az egy életen át felhalmozott vagyon sorsát.

3. Több tagállamra jellemző, hogy a bíróság egy vagyonjogi szerződés megtámadásakor elvégzi a „smell test”-et. Vagyis a szerződés valamennyi rendelkezését összességében értékeli, és ha jogszabályba ütközést nem is, de igazságtalanságot, jó erkölcsbe ütközést, a szerződéskötéskor a kellő körültekintés elmulasztását észleli, akkor a szerződés figyelembevétele nélkül osztja a közös vagyont. Ennek a generális szabálynak az oka, hogy a teljes vagyoni elkülönülés sok helyen tilos! Az indokok szerint például komoly hátrányt okoz a feleségnek, ha a gyermeknevelés időszakára is pont ugyanúgy ki kell vennie a részét az életvitel költségeiből, mint a munkaerőpiacon változatlan paraméterekkel szereplő férjének. Nem fogad­ható el az a szerződés sem, amely szerint minden az egyik félé – még akkor sem, ha csak ő gondoskodik a család megélhetéséről, a másik fél otthon van. Bár jogszabályi rendelkezés erről nincs, de New York államban a gyakorlat szerint a vagyonnak legalább a 10%-át meg kell hogy kapja a megteremtésében tevőlegesen részt nem vevő házastárs, ellen­kező esetben a szerződés érvénytelen.

 

4. Érdekes gyakorlat az is, hogy a házasságkötés előtt rövid idővel kötött szerződések több államban nem állják meg a helyüket. Pedig Magyarországon is a leggyakoribb az esküvői előkészületek közé belistázni a szerződéskészítést. Az érvénytelenség indoka egyébként érthető, ha megvettük a menyasszonyi ruhát, kibéreltük az éttermet, és már a nászút is be lett fizetve, akkor elég nehéz nemet mondani az orrunk alá tolt szerződésre.

5. Nekem tetszik az a gyakorlat, hogy a házasulandók a vagyonjogi szerződésben megállapodhatnak arról, ki fogja viselni a válás bírósági és ügyvédi költségeit. Ha belegondolunk, sok olyan eset van, ahol a gyereknevelés miatt szerény jö­vedelmű feleség nem tud házassági ­vagyonjogi pert indítani, mert nincs 1 500 000 Ft-ja az illetékre. Ahhoz magas a jövedelme, hogy költségmentes­séget kapjon, de arra nem elég, hogy egy 4-5 évig tartó per költségeit megelőlegezze.

6. Elgondolkodtató az a gyakorlat is, ahol a felek már a házassági szerződésben megállapodnak a leendő gyermekeik elhelyezéséről, tartásáról, a házastársi tartásról, lakáshasználatról. Sok államban ennek kötelező ereje van, míg nálunk egy 5-6 éve íródott szerződést nem igazán fog ­figyelembe venni egy bíró se, legfeljebb egy adat lesz a sok közül a tényállás feltárása során.

7. New York államban 6 éve van megtámadni a szerződést annak, aki az aláírás után megváltozott körülmények miatt, más feltételeket szeretne. A magyar bírói gyakorlatban nem egységes annak a megítélése, hogy ha nincstelenül aláírnak a felek egy szerződést, amelyben kizárják a vagyonközösséget és időközben az egyik fél oldalán nagyon jelentős vagyongyarapodásra kerül sor, akkor támad­ható-e ez a szerződés vagy sem – csupán az egyéves határidő miatt is nehézkes a súlyos értékaránytalanságra való hivat­kozás.

8. Szokatlan az a gyakorlat is, hogy a vagyoni elemeket sokkal kisebb csoportokra bontják a nálunk szokásos ingatlan-ingó-kötelmi-dologi kategóriák helyett. Csak hogy néhány példát említsek: ­műtárgyak, nyeremények, sportszerek – gondolom, itt a sportautó kategorizá­lásán lehet vitatkozni – pernyertesség esetén kapott összeg, kártérítés címén kapott összeg, biztosítási díj stb… A magyar bírói gyakorlat is igyekezett a spe­ciális vagyoni elemekkel kapcsolatban kialakítani az álláspontját, valóban igaz, hogy a többségüknél az 50-50%-os meg­osztás igazságtalan lenne.

9. Legvégül pedig megemlíteném a hollywoodi filmeknek hála kellően repre­zentált „házasságtörési klauzulát”, amely szerint „kézzelfogható bizonyíték esetén” – kérdés, hogy ez mit takar – a vagyon­megosztás, a gyermekelhelyezés, a tartásdíj összege másként alakul, sőt a másik fél kártérítést is kap. Ehhez hasonló a „családon belüli erőszak klauzula”, amely a bántalmazó felet komoly kártérítésre kötelezi, ezzel megelőzve a hosszadalmas peres eljárásokat.

Összességében tehát elmondható, hogy nagy előrelépés az új Csjk a vagyonjogi szerződések területén, de a való élet kreatívabban és gyorsabban gyártja a megoldásra váró problémákat, mint ahogy a jogalkotás a jogszabályokat, ezért az általános magyar jogelvek keretei között mozogva kell megpróbálni a külföldi példákat honosítani, és a megbízóink elképzeléseit megvalósítani.

 

A cikk az Ügyvédvilág 2013. februári számban jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:


Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után
2020. július 3.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 
2020. július 2.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
2020. július 1.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez

Az Európa Tanács szervezeti keretein belül működő Európai Bírák Konzultációs Tanácsa (CCJE) szerint a koronavírus világjárvány fő kihívása annak megakadályozása volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet, illetve az ennek következtében bevezetett rendkívüli intézkedések ne szolgáljanak ürügyként az emberi jogok megsértésére, és hogy az új jogi intézkedéseket az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alkalmazzák.