A jogszabály-értelmezés alapelve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország Alaptörvényének 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A tényállás

Az ingatlanforgalmazással foglalkozó kft. 2010. június 29-étől állt kényszer-végelszámolás alatt. A végelszámoló 2013. október 10-én nyújtotta be a cég törlése iránti kérelmét a végelszámolási eljárás befejezésére figyelemmel.

Az elsőfokú bíróság a 2013. október 21-én kelt végzésével a 2013. október 10-én kezdeményezett változásbejegyzési eljárást a kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárás befejezéséig felfüggesztette. Határozatát a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 32. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 152. § (2) bekezdésére, a Ctv. 131/A. § (1) és (5) bekezdésére alapította és azzal indokolta, hogy a végelszámolónak a cég törlése iránti kérelmét 2013. január 1-jéig kellett volna benyújtania, ami nem történt meg. Ezért a cégbíróság hivatalból indítja meg a kényszertörlési eljárást, ami törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezése előkérdésnek minősül a végelszámoló, mint törvényes képviselő által előterjesztett törlés iránti kérelem elbírálása szempontjából.

A fellebbezés indoka

A végzés ellen a cég fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására történő utasítását. Álláspontja szerint a Ctv. 131/A. § (5) bekezdése azokra az esetekre vonatkozik, amikor a cég nevében eljáró végelszámoló az (1) bekezdésben foglaltaknak határidőben nem tett eleget, amely miatt a cégbíróság hivatalból megindítja a kényszertörlési eljárást.

Ám ha a cég a kényszertörlési eljárás megindítását megelőzően előterjeszti a cég törlésére irányuló változásbejegyzési kérelmét, akkor azt el kell bírálni, ugyanis ha a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet és az annak alapjául szolgáló okiratokat jogszabályoknak megfelelőknek értékeli, a céget törli, és szükségtelenné válik a kényszertörlési eljárás megindítása, amely további eljárási cselekményeket és időt venne igénybe.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A Ctv. 131/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a kényszer-végelszámolási eljárásokban a végelszámoló 2013. január 1-jéig nyújthatja be a kényszer-végelszámolás befejezésével egyidejűleg a cég törlésére irányuló változásbejegyzési kérelmet, és ha ezt elmulasztja, az (5) bekezdés alapján a cégbíróság hivatalból megindítja a cég ellen a kényszertörlési eljárást.

Magyarország Alaptörvényének 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A cég végelszámolója a végelszámolási eljárás befejezése után, 2013. október 10-én előterjesztette a cég törlésére irányuló változásbejegyzési kérelmet, ekkor a cégbíróság a cég kényszertörlési eljárását még nem indította meg. A Ctv. 131/A. § (1) bekezdése a) pontjának a célja nem az volt, hogy a befejezett kényszer-végelszámolás után előterjesztett cég törlésére irányuló kérelem ellenére a cégbíróság külön törvényességi felügyeleti eljárást indítson kényszertörlési eljárás elnevezéssel a cég törlése érdekében, hanem az: a 2013. január 1-jéig be nem fejezett kényszer-végelszámolási eljárások a cégbíróság intézkedése nyomán minél előbb befejeződjenek. Továbbá, hogy a ténylegesen gazdasági tevékenységet már nem végző cégeket – a költségvetésnek további aránytalanul nagy terheket nem okozva – a cégjegyzékből a lehető leggyorsabban töröljék. Ez a cél nem valósulhatna meg akkor, ha a cég vagyoni helyzetét átfogóan vizsgáló, fizetésképtelenségi szakember által intézett kényszer-végelszámolási eljárásának befejezése és a cégtörlésre irányuló kérelem benyújtása után, tehát a végelszámolás befejezésének és a törlési kérelem előterjesztésének késedelmét önként megszüntető céggel szemben a törlési kérelem elbírálása nélkül, a cégbíróság a céggel szemben további időt és a cégbíróság részéről is további intézkedéseket igénylő, és a cég vagyoni helyzetét maradéktalanul felderíteni nem képes törvényességi felügyeleti eljárást indítana a cég törlése érdekében, ami teljesen ésszerűtlen lenne.

A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot a 2013. október 10-én előterjesztett 31. sorszámú változásbejegyzési kérelemmel indult eljárás folytatására utasította.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 47 008/2014/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/7-8. számában 127. szám alatt jelent meg.

---