A „Kétfarkú Kutya” kálváriája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Döntött a Kúria, mégis bejegyezhető a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.


A tényállás

A Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, mivel álláspontja szerint a szervezet elnevezése nem felel meg a névvalódiság követelményének [2011. évi CLXXXI. törvény 36. § (2) bekezdés]. Úgy vélte, hogy a választott névből a párt tényleges tevékenységére egyáltalán nem lehet következtetni, az a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható és a „Kétfarkú Kutya” kifejezés megtévesztésre alkalmas. Az elnevezés nem társítható egy olyan politikai intézménnyel, amely a közhatalomban való részvételt jelképezhetné, hangsúlyozta a Törvényszék, aki ugyanakkor nem vitatta a szerveződés ismertségét és azt, hogy a humor eszközével élve jelentek meg eddig a közéletben, de rámutatott arra is, hogy a honlapjukon megtalálható írások többsége viccpártként említi a szervezetet, tekintettel választási programjukra is.

Megállapította, hogy a szervezettel összefüggésbe hozható humoros kijelentések értelmezhetőek ugyan viccesnek, viszont egy párttal, amelynek szándéka nyilvánvalóan a közhatalom gyakorlásában való részvételre irányul, az ilyen kijelentések nem azonosíthatóak és a pártként való működés komolytalan voltára utalnak.

Mindezek alapján a Törvényszék a pártként történő bejegyzést aggályosnak találta.

A fellebbezés tartalma

A kérelmező álláspontja szerint a szervezet névválasztása megfelel a névvalódiság követelményének, ugyanis a „Kétfarkú Kutya” kifejezés sem szervezeti formában, sem tevékenységben nem utal olyan körülményre, amely ellentétben állna a jogszabályokkal, az alapszabállyal vagy a ténylegesen folytatandó tevékenységgel. Utalt továbbá az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatára, amely alapján véleménye szerint nincs törvényes lehetősége a bíróságnak, hogy egy párt működését a párt komolytalanságára vagy viccpárti jelegére hivatkozva megakadályozza, mivel az államnak és szerveinek tartózkodnia kell attól, hogy a pártok helyes vagy méltó tevékenységéről alkotott saját elképzeléseiket a pártokkal szemben érvényesítsék. Hangsúlyozta, hogy a politikával szembeni maró gúny alkalmazása, a közhatalom előtt görbe tükör állítása, de akár az „antipolitika”, a hivatásos politikusokkal szemben a civil részvétel ideáljának képviselete mindaddig alkotmányos védelem alatt áll, amíg az Alaptörvény által szabott tilalmakat nem sérti. A magukat viccpártok közé soroló kérelmező szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a nevével, közismert jelképével, nyilvánvalóan megvalósíthatatlan ígéreteivel a hagyományos politikai elit viselkedését az abszurditás eszközével kívánja bemutatni, ez pedig nem ellenkezik sem az Alaptörvény, sem a párttörvény rendelkezéseivel. Hangsúlyozták, hogy a a „kétfarkú kutya” kifejezés használata egy angol szólásból ered („as happy as a dog with two tails” vagyis „olyan boldog, mint a kutya, aminek két farka van”), és ez az utalás egyben a párt célját, vagyis a boldogság elérését is megjelöli.

A másodfokú eljárás

A Fővárosi Ítélőtábla továbbra is fennállónak találta az elnevezéssel kapcsolatos aggályokat. Álláspontja szerint a név hátteréül szolgáló szólás a magyar anyanyelvű lakosság körében nem közismert, így nem valószínűsíthető, hogy a választópolgárok a név hallatán az angol szólásra és annak alapján a boldogságra asszociálnának. Ezért a bíróság a leíró jelentését vette alapul a névvalódiság vizsgálata során, ennek eredményeként pedig, mivel az elnevezést nem látta társíthatónak egy párt által képviselhető politikai eszmével, valamint a kérelmező céljaival, arra a következtetésre jutott, hogy a név nem felel meg a névvalódiság elvének.

Ezen túlmenően a Fővárosi Ítélőtábla az elnevezést a névszabatosság elvébe ütközőnek is tartotta. A „kétfarkú kutya párt” elnevezés hétköznapi használata álláspontja szerint az általános erkölcsi felfogással ellentétes, méltatlan képzettársításra adhat alapot, így nem felel meg a névalkotás társadalmi követelményeinek.

Az elsőfokú bírósággal egyetértve hangsúlyozta a „viccpárt” jelleggel kapcsolatban, hogy egy párt a humort, mint eszközt használva építheti kampányát, de a párttörvény preambulumában megfogalmazott egyértelmű követelmény a pártokkal szemben, hogy valós és tényleges szándéka legyen a politikai életben való állampolgári részvétel szervezeti keretének nyújtása, és a választásokon minél magasabb támogatottság elérésével az állampolgárok képviselete a politikai hatalomban. Mindezek alapján pedig úgy vélte, hogy mivel ezek komoly szándéka a kérelmező esetében nem állapítható meg, és elsődlegesen az alapítók humorérzékét és a többi rivális párt kritikáját jeleníti csak meg, alkalmatlanná válik a pártként történő nyilvántartásba vételre.

A Kúria megállapításai

A Kúria kifejtette, hogy mivel a szabad véleménynyilvánítás és szabad gyülekezés (ezen belül is a szabad szervezetalakítás) jogát nemzetközi egyezmények, az Alaptörvény és sarkalatos törvények garantálják, ezért ha a bejegyzés konkrét, egyértelmű törvényi tilalomba nem ütközik, és a párt deklarálja, hogy aláveti magát a jogszabályoknak, a bejegyzés nem tagadható meg pusztán azért, mert a bejegyző bíróság a célokat és a tevékenységet nem tartja „elég komolynak”. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak a bejegyzésnél szigorú világnézeti semlegességet kell tanúsítania, és lehetőleg tartózkodnia kell az előzetes minősítésektől. Mindezek alapján a Kúria álláspontja szerint, ha egy párt deklarált céljai nem ellentétesek az egyesülési jog alapelveivel és az Alaptörvényben rögzített alapvető elvekkel, továbbá belső szabályai kielégítik a jogszabályi követelményeket, a bejegyzést nem lehet megtagadni. Majd a választópolgárok jogosultak érdemben megítélni, hogy a párt céljaival, programjával, módszereivel mennyiben azonosulnak.

A Kúria álláspontja szerint az elnevezés érdemben megfelel a névvalódiság, a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének, nem ellentétes a társadalom általános erkölcsi felfogásával és nem ad alapot megbotránkoztató képzettársításokra sem, így zöld utat adott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyilvántartásba vételének, és a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot pedig új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.358/2014/3.) a Kúria honlapján jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.