Bizonyítás nélkül is jár a sérelemdíj?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sérelemdíj kérdéskörével azért kell fokozottan foglalkozni, mivel önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.


Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75-85. §-a szabályozza a személyiségi jogok kérdéskörét. A régi Ptk. személyhez fűződő jogokról, míg a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) személyiségi jogokról rendelkezik.

Az új Ptk. által bevezetett sérelemdíj jogintézményét a 2013. március 15. napját követő jogviszonyok esetében lehet és kell alkalmazni. A 2013. évi CLXXVII. tv. 54. §-ának rendelkezése alapján az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.

A régi Ptk. alapján, akit személyhez fűződő jogaiban megsértettek, bíróság előtt nem vagyoni kártérítés iránti igényt érvényesíthetett. A nem vagyoni kártérítés összegének bizonyítása igen hosszadalmas volt és a személyhez fűződő jogaiban megsértett fél sokszor komoly és összetett bizonyítási eljárásra kényszerült nem vagyoni kára mértékének bizonyítása érdekében.

Az új Ptk. viszont a sérelem bekövetkeztét a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért önmagában azt, hogy a sérelem hátrányt okozott, a sérelmet szenvedett félnek már nem kell bizonyítania,  a sérelem bekövetkeztének ténye már önmagában elegendő a sérelemdíj megállapításához.  Természetesen a sérelem bekövetkeztének tényét igazolni kell.

Az új Ptk. 2:52. § -a tételesen így rendelkezik: „Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.”

Milyen mentesülési lehetősége van tehát a sérelmet okozó károkozónak, illetve milyen esetben áll fent a sérelemdíj fizetési kötelezettség?

Az Ptk. szerint minden károkozás jogellenes, ezért aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, amely kötelezettség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása neki nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti.

Nem jogellenes a károkozás az új Ptk. rendelkezése alapján, ha a károkozó a kárt
– a károsult belegyezésével okozta (pl. küzdősport, autóverseny stb.),
– jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozta (feltéve, ha az elhárításhoz szükséges mértéket a károkozó nem lépte túl),
– szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta (szomszédjogok esetkörében, mint pl. a szomszéd telek közérdekű munkára történő igénybevétele, áthajló ágak eltávolítása stb.),
– jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (pl. építési engedéllyel épült épülettel az építkező elveszi a szomszéd lakás benapozottságát stb.).

Az új Ptk. 2:43. §-a alapján
„A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.”

A sérelemdíj tehát egy olyan új jogintézmény, amely jelentős változásokat hozhat a személyiségi jogok védelme körében.

Ezért mindenki számára fontos, hogy ezen jogai és kötelezettségeinek tartalmát és terjedelmét megismerje annak érdekében, hogy önhibáján kívül például ne tanúsítson olyan magatartás, ne valósítson meg olyan mulasztást, amelynek utólagosan súlyos kártérítés-fizetési kötelezettség lehet a következménye.

A szerző ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 26.

A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések átruházásának egyes kérdései

A jelen cikk témája a közforgalmú gyógyszertárak gazdasági társaságok általi működtetésére irányadó szabályanyag összegző bemutatását követően ezen, a Gyftv.-n alapuló és a közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/2013. (IX. 5.) Korm. rendelet által részletezett elővásárlási jog és az annak gyakorlása kapcsán felmerülő egyes kérdések vizsgálata és bemutatása.

2022. szeptember 23.

Sajtó-helyreigazítás és személyiségvédelmi per

A sajtó-helyreigazítás tárgyában hozott jogerős ítélet azért nem képez ítélt dolgot a személyiségvédelmi per szempontjából, mert bár azonos ténybeli alapból származik, de más jogalapon történik az igény érvényesítése. Ezért a személyiségvédelmi perben akkor is kérhető a megfelelő elégtételadásra kötelezés, ha a bíróság a sajtószervet ugyanazon tényállítás alapján korábban már helyreigazításra kötelezte – a Kúria eseti döntése.