Bizonyítás nélkül is jár a sérelemdíj?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sérelemdíj kérdéskörével azért kell fokozottan foglalkozni, mivel önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.


Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75-85. §-a szabályozza a személyiségi jogok kérdéskörét. A régi Ptk. személyhez fűződő jogokról, míg a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) személyiségi jogokról rendelkezik.

Az új Ptk. által bevezetett sérelemdíj jogintézményét a 2013. március 15. napját követő jogviszonyok esetében lehet és kell alkalmazni. A 2013. évi CLXXVII. tv. 54. §-ának rendelkezése alapján az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.

A régi Ptk. alapján, akit személyhez fűződő jogaiban megsértettek, bíróság előtt nem vagyoni kártérítés iránti igényt érvényesíthetett. A nem vagyoni kártérítés összegének bizonyítása igen hosszadalmas volt és a személyhez fűződő jogaiban megsértett fél sokszor komoly és összetett bizonyítási eljárásra kényszerült nem vagyoni kára mértékének bizonyítása érdekében.

Az új Ptk. viszont a sérelem bekövetkeztét a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért önmagában azt, hogy a sérelem hátrányt okozott, a sérelmet szenvedett félnek már nem kell bizonyítania,  a sérelem bekövetkeztének ténye már önmagában elegendő a sérelemdíj megállapításához.  Természetesen a sérelem bekövetkeztének tényét igazolni kell.

Az új Ptk. 2:52. § -a tételesen így rendelkezik: „Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.”

Milyen mentesülési lehetősége van tehát a sérelmet okozó károkozónak, illetve milyen esetben áll fent a sérelemdíj fizetési kötelezettség?

Az Ptk. szerint minden károkozás jogellenes, ezért aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, amely kötelezettség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása neki nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti.

Nem jogellenes a károkozás az új Ptk. rendelkezése alapján, ha a károkozó a kárt
– a károsult belegyezésével okozta (pl. küzdősport, autóverseny stb.),
– jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozta (feltéve, ha az elhárításhoz szükséges mértéket a károkozó nem lépte túl),
– szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta (szomszédjogok esetkörében, mint pl. a szomszéd telek közérdekű munkára történő igénybevétele, áthajló ágak eltávolítása stb.),
– jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (pl. építési engedéllyel épült épülettel az építkező elveszi a szomszéd lakás benapozottságát stb.).

Az új Ptk. 2:43. §-a alapján
„A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.”

A sérelemdíj tehát egy olyan új jogintézmény, amely jelentős változásokat hozhat a személyiségi jogok védelme körében.

Ezért mindenki számára fontos, hogy ezen jogai és kötelezettségeinek tartalmát és terjedelmét megismerje annak érdekében, hogy önhibáján kívül például ne tanúsítson olyan magatartás, ne valósítson meg olyan mulasztást, amelynek utólagosan súlyos kártérítés-fizetési kötelezettség lehet a következménye.

A szerző ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Jogszabályfigyelő 2024 – 8. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2024/18-20. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények és benyújtott törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. február 26.

Tíz éve hatályos a Ptk. – szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (1. rész) A nem vagyoni kártérítés metamorfózisa sérelemdíjjá

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.

2024. február 23.

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – a per megszüntetését alapozza meg – a Kúria eseti döntése.