Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Döntött a Kúria, mégis bejegyezhető a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
A tényállás
A Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, mivel álláspontja szerint a szervezet elnevezése nem felel meg a névvalódiság követelményének [2011. évi CLXXXI. törvény 36. § (2) bekezdés]. Úgy vélte, hogy a választott névből a párt tényleges tevékenységére egyáltalán nem lehet következtetni, az a szervezet céljával kapcsolatba nem hozható és a „Kétfarkú Kutya” kifejezés megtévesztésre alkalmas. Az elnevezés nem társítható egy olyan politikai intézménnyel, amely a közhatalomban való részvételt jelképezhetné, hangsúlyozta a Törvényszék, aki ugyanakkor nem vitatta a szerveződés ismertségét és azt, hogy a humor eszközével élve jelentek meg eddig a közéletben, de rámutatott arra is, hogy a honlapjukon megtalálható írások többsége viccpártként említi a szervezetet, tekintettel választási programjukra is.
Megállapította, hogy a szervezettel összefüggésbe hozható humoros kijelentések értelmezhetőek ugyan viccesnek, viszont egy párttal, amelynek szándéka nyilvánvalóan a közhatalom gyakorlásában való részvételre irányul, az ilyen kijelentések nem azonosíthatóak és a pártként való működés komolytalan voltára utalnak.
Mindezek alapján a Törvényszék a pártként történő bejegyzést aggályosnak találta.
A fellebbezés tartalma
A kérelmező álláspontja szerint a szervezet névválasztása megfelel a névvalódiság követelményének, ugyanis a „Kétfarkú Kutya” kifejezés sem szervezeti formában, sem tevékenységben nem utal olyan körülményre, amely ellentétben állna a jogszabályokkal, az alapszabállyal vagy a ténylegesen folytatandó tevékenységgel. Utalt továbbá az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatára, amely alapján véleménye szerint nincs törvényes lehetősége a bíróságnak, hogy egy párt működését a párt komolytalanságára vagy viccpárti jelegére hivatkozva megakadályozza, mivel az államnak és szerveinek tartózkodnia kell attól, hogy a pártok helyes vagy méltó tevékenységéről alkotott saját elképzeléseiket a pártokkal szemben érvényesítsék. Hangsúlyozta, hogy a politikával szembeni maró gúny alkalmazása, a közhatalom előtt görbe tükör állítása, de akár az „antipolitika”, a hivatásos politikusokkal szemben a civil részvétel ideáljának képviselete mindaddig alkotmányos védelem alatt áll, amíg az Alaptörvény által szabott tilalmakat nem sérti. A magukat viccpártok közé soroló kérelmező szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a nevével, közismert jelképével, nyilvánvalóan megvalósíthatatlan ígéreteivel a hagyományos politikai elit viselkedését az abszurditás eszközével kívánja bemutatni, ez pedig nem ellenkezik sem az Alaptörvény, sem a párttörvény rendelkezéseivel. Hangsúlyozták, hogy a a „kétfarkú kutya” kifejezés használata egy angol szólásból ered („as happy as a dog with two tails” vagyis „olyan boldog, mint a kutya, aminek két farka van”), és ez az utalás egyben a párt célját, vagyis a boldogság elérését is megjelöli.
A másodfokú eljárás
A Fővárosi Ítélőtábla továbbra is fennállónak találta az elnevezéssel kapcsolatos aggályokat. Álláspontja szerint a név hátteréül szolgáló szólás a magyar anyanyelvű lakosság körében nem közismert, így nem valószínűsíthető, hogy a választópolgárok a név hallatán az angol szólásra és annak alapján a boldogságra asszociálnának. Ezért a bíróság a leíró jelentését vette alapul a névvalódiság vizsgálata során, ennek eredményeként pedig, mivel az elnevezést nem látta társíthatónak egy párt által képviselhető politikai eszmével, valamint a kérelmező céljaival, arra a következtetésre jutott, hogy a név nem felel meg a névvalódiság elvének.
Ezen túlmenően a Fővárosi Ítélőtábla az elnevezést a névszabatosság elvébe ütközőnek is tartotta. A „kétfarkú kutya párt” elnevezés hétköznapi használata álláspontja szerint az általános erkölcsi felfogással ellentétes, méltatlan képzettársításra adhat alapot, így nem felel meg a névalkotás társadalmi követelményeinek.
Az elsőfokú bírósággal egyetértve hangsúlyozta a „viccpárt” jelleggel kapcsolatban, hogy egy párt a humort, mint eszközt használva építheti kampányát, de a párttörvény preambulumában megfogalmazott egyértelmű követelmény a pártokkal szemben, hogy valós és tényleges szándéka legyen a politikai életben való állampolgári részvétel szervezeti keretének nyújtása, és a választásokon minél magasabb támogatottság elérésével az állampolgárok képviselete a politikai hatalomban. Mindezek alapján pedig úgy vélte, hogy mivel ezek komoly szándéka a kérelmező esetében nem állapítható meg, és elsődlegesen az alapítók humorérzékét és a többi rivális párt kritikáját jeleníti csak meg, alkalmatlanná válik a pártként történő nyilvántartásba vételre.
A Kúria megállapításai
A Kúria kifejtette, hogy mivel a szabad véleménynyilvánítás és szabad gyülekezés (ezen belül is a szabad szervezetalakítás) jogát nemzetközi egyezmények, az Alaptörvény és sarkalatos törvények garantálják, ezért ha a bejegyzés konkrét, egyértelmű törvényi tilalomba nem ütközik, és a párt deklarálja, hogy aláveti magát a jogszabályoknak, a bejegyzés nem tagadható meg pusztán azért, mert a bejegyző bíróság a célokat és a tevékenységet nem tartja „elég komolynak”. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak a bejegyzésnél szigorú világnézeti semlegességet kell tanúsítania, és lehetőleg tartózkodnia kell az előzetes minősítésektől. Mindezek alapján a Kúria álláspontja szerint, ha egy párt deklarált céljai nem ellentétesek az egyesülési jog alapelveivel és az Alaptörvényben rögzített alapvető elvekkel, továbbá belső szabályai kielégítik a jogszabályi követelményeket, a bejegyzést nem lehet megtagadni. Majd a választópolgárok jogosultak érdemben megítélni, hogy a párt céljaival, programjával, módszereivel mennyiben azonosulnak.
A Kúria álláspontja szerint az elnevezés érdemben megfelel a névvalódiság, a névkizárólagosság és a névszabatosság követelményének, nem ellentétes a társadalom általános erkölcsi felfogásával és nem ad alapot megbotránkoztató képzettársításokra sem, így zöld utat adott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyilvántartásba vételének, és a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot pedig új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.358/2014/3.) a Kúria honlapján jelent meg.
