A kisértékű követelések eredményes érvényesítése a bírósági szakban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kisértékű perek szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XXVII. fejezetének paragrafusai tartalmazzák. Kisértékűnek akkor minősül a per, ha a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyben, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelés összege az egymillió forintot nem haladja meg.

Ebben az esetben a követelés jogi úton való érvényesítésére a jogszabály két lehetőséget tartalmaz. Az első a törvény 127. §-ában szabályozott egyezségi kísérletre idézés, mely nem peres eljárásnak minősül, és kérelemre a bíróság megidézi a feleket egy a kérelmező által előadott körű egyezség megkötésének megkísérlésére. Amennyiben az egyezség nem jön létre, a kérelmező kérelmére az eljárást per követi, azonban a peres eljárás az általános szabályok szerint folyik. A második az elektronikus formátumú fizetési meghagyásos eljárás, mely szintén nem peres eljárás, azonban kizárólag a közjegyző jogosult lefolytatni. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás a kötelezett ellentmondása folytán perré alakul és az eljárás a bíróság előtt folytatódik a kisértékű perek szabályai szerint. A közjegyző eljárását akkor is követheti peres eljárás, ha a fizetési meghagyással szemben nem érkezett ellentmondás, mert vagy ismeretlen volt a kötelezett idézési címe, vagy a közjegyző egyéb alaki hiba miatt elutasította a jogosult kérelmét. A jogosult ezután választása szerint vagy pert indít, vagy egyéb úton érvényesíti követelését, akár újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel. Amennyiben pert indít, az eljárásra ebben az esetben is a kisértékű perek szabályai az irányadók.

A kisértékű perek eljárási szabályai jóval szigorúbb feltételeket támasztanak az eljárás résztvevőivel szemben, melynek indoka, hogy az ilyen kisebb összegek megfizetésére irányuló perek minél rövidebb időn belül, optimális esetben már az első tárgyaláson befejezésre kerüljenek. Fontos azonban kiemelni, hogy azokban a perekben, ahol a felperes egyéb, nem kizárólag pénz fizetésére irányuló (pl.: lakás kiürítésére kötelezés, birtokháborítás megállapítása) követelésével együtt érvényesít egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelést, az eljárás nem minősül kisértékű pernek és nem szükségszerű igénybe venni a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárást. Ugyanakkor, ha a követelés összege nem haladja meg az egymillió forintot és az igény törvényszéki vagy munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozik (pl.: közigazgatási jogkörben okozott kár vagy munkaviszonyból származó pénzkövetelés), akkor is kötelező igénybe venni a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárást, de az azt követő perre már az általános szabályok az irányadók. A fentiekből kitűnik, hogy a kisértékű per mindig fizetési meghagyásos eljárást követ, ez alól nincs kivétel.

Az egymillió forintos értékhatár tekintetében a per tárgyának a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásakor fennálló értéke az irányadó. A követelés felemelésével a per már az általános szabályok szerint folytatandó, míg a kereseti követelés leszállítása nem releváns a kisértékű peres eljárás szempontjából. A speciális szabályok alkalmazása kizárt akkor, ha az iratokat hirdetményi úton kell kézbesíteni, illetve, ha ügygondnokot rendel ki a bíróság. Amennyiben az ügyben a kisértékű perek szabályait kell alkalmazni, erről a feleket a bíróság a tárgyalásra szóló idézésben részletesen tájékoztatja. A törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy amennyiben ügyükre jelen fejezet szabályait kellene alkalmazni, attól közös kérelemre eltérjenek, és kérjék a bíróságtól a per általános szabályok szerinti elbírálását. A felek ilyen tartalmú kérelme köti a bíróságot.

Mik a legfontosabb, általánostól eltérő szabályok?

1. Kiemelt fontosságú a perelőkészítés

Mivel a peres eljárást fizetési meghagyásos nem peres eljárás előzi meg, elvárható a felperestől, hogy a közjegyző perré alakulásról szóló értesítésének átvételét követő 15 napon belül a bíróságra beadott előkészítő iratában – amely a követelés változatlan fennállása esetén arra irányul, hogy a bíróság a fizetési meghagyásban foglaltak szerint kötelezze az alperest –, minden rendelkezésére álló információt megadjon a bíróság, illetve az alperes részére. A felperesnek az előkészítő iratában részletesen elő kell adnia a követeléséhez kapcsolódó tényelőadásait, részletezni annak jogalapját, levezetni az összegszerűséget és megjelölni, hogy tényelőadásait milyen bizonyítékokkal kívánja alátámasztani. Az előkészítő iraton le kell róni a peres eljárásra vonatkozó kiegészítő eljárási illetéket és jogi képviselő esetén szükséges a peres eljárásra vonatkozó ügyvédi meghatalmazás csatolása is. Amennyiben a fenti 15 napos határidőn túl került postára adásra a beadvány, avagy az a fentieket nem tartalmazza, a bíróság a pert megszünteti. A határidő elmulasztása esetén azonban igazolási kérelemnek van helye.

2. Megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség

A kitűzött tárgyaláson a peres feleknek megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségük van, mely azt a célt szolgálja, hogy ezen perek az ésszerű időn belül, alapesetben már az első tárgyaláson befejeződjenek. Amennyiben ezen kötelezettségüknek a peres felek nem tesznek eleget az alábbi szankciókra számíthatnak.

– Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondása sem akadálya annak, hogy az alperessel szembeni bírósági meghagyás kibocsátására kerüljön sor. Azonban ha a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás érdemi ellenkérelmet is tartalmaz, akkor nincs helye a bírósági meghagyásnak.

– A felperes mulasztása esetén a bíróság az alperes kérelmére az általános szabályokhoz hasonlóan a pert megszüntetni.

– Abban az esetben, ha bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, az általános szabályok szerinti szünetelés megállapítása helyett a bíróság a pert megszünteti.

3. Az első tárgyalás kiemelt jelentősége

A) Bizonyítási indítványok alapesetben kizárólag az első érdemi tárgyaláson terjeszthetők elő.

Ezen fő szabály alól az alábbi esetek képeznek kivételt:

– Ha a felperes megváltoztatja keresetét, vagy az ellenfél viszontkeresettel él, az ezekre vonatkozó bizonyítási indítványok előterjeszthetők az első tárgyalást követően is.

– Amennyiben a peres felek kölcsönösen áttérnek az általános szabályok szerinti elbírálásra, az elhalasztott tárgyaláson is lehetőség van bizonyítási indítvány előterjesztésére.

– Az ellenfél hozzájárulásával a fél az első tárgyalást követően is terjeszthet elő bizonyítást.

– Az eljárás folyamán felmerülhetnek olyan tények, melyekről az első tárgyalásig a felek nem szerezhettek tudomást, ezért a perújítások elkerülése érdekében az ellenfél hozzájárulásától függetlenül az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, a már lefolytatott bizonyítási eljárások során felmerült, eddig ismeretlen körülmények, tények alátámasztására lehetőség van bizonyítást indítványozni.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

A fentiekkel ellentétesen előterjesztett bizonyítást a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni és az addig rendelkezésre álló iratok és adatok alapján meghozni érdemi döntését. Ez a szabály a sokszor nagyvonalú felperesek „vesztét okozza”, amikor a keresetben ugyan megteszik tényelőadásaikat és csatolják is a jogalapot alátámasztó bizonyítékaikat, de például elmarad az összegszerűség alperes számára is érthető levezetése. Amennyiben az első tárgyaláson csak az alperes jelenik meg és kifogásolja az összegszerűség levezetését, az alperes kezében van az ügy sorsa. Az alperes már előre nyilatkozhat arról, hogy nem járul hozzá sem az általános szabályok szerinti elbíráláshoz, sem a felperes által később előterjesztett bizonyítás foganatosításához. Az alperes ezen nyilatkozatával olyan helyzetbe hozza a felperest, hogy a bizonyításra szoruló körülmények – jelen esetben az összegszerűség – bizonyítatlanul maradnak, melynek következményeit a felperesnek kell viselnie. Ezen esetben a bíróság kizárólag elutasító ítéletet hozhat, és az alperes teljes pernyertessége okán a felperesnek viselnie kell a saját, előlegezett perköltségén felül az alperes igazolt perköltségeit is.

A felperes a fenti következményeket elháríthatja azzal, ha megjelenik a tárgyaláson és az alperes érdemi ellenkérelmére, vitatására bizonyítási indítványt terjeszt elő, akár abban a körben, hogy az összegszerűség levezetését, részletes kidolgozását vállalja csatolni a tárgyalás napját követően. Ha ennek eleget tesz, már az alperest terheli a tényelőadás az általa alaposnak vélt összegszerűség alakulása körében, mellyel kapcsolatban a bizonyítás az alperes kötelezettsége. Ha az alperes is el kívánja kerülni a bizonyítási indítványa figyelmen kívül hagyását, nyilatkoznia kell a további indítványairól. Elegendő, ha például könyvszakértő kirendelésére, okiratcsatolásra vagy tanúbizonyításra megteszi az indítványát. A későbbiekben bármikor lehetőség van a már előterjesztett bizonyítás indokolás nélküli visszavonására. Fontos kiemelni, hogy az első tárgyaláson fő szabály szerint csak meg kell tenni az indítványokat, azok foganatosítása azonban már eshet több elhalasztott tárgyalásra is.

B) Keresetváltoztatásra, fő szabály szerint az első tárgyaláson van lehetőség.

Kivételek:

– Az alperes hozzájárul a tárgyalás berekesztéséig a változtatáshoz.

– A bíróság engedélyezheti a felperes kérelmére, hogy az alperes ellenkérelme alapján, legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában változtassa meg keresetét.

– A felperes az alperes hozzájárulása nélkül az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely az első tárgyalást követően jutott a tudomására.

A fentieket meghaladóan a felperes az alperes hozzájárulása nélkül az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhet; ugyanazon jogviszony alapján más jogkövetkezmény alkalmazását kérheti; a keresetét felemelheti vagy leszállíthatja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjesztheti; és megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhet.

C) Viszontkereset előterjesztésére fő szabály szerint az első tárgyaláson van lehetőség.

Kivételek:

– A felperes hozzájárul a tárgyalás berekesztéséig a viszontkereset indításához.

– A bíróság engedélyezheti az alperes kérelmére, hogy legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában indíthasson viszontkeresetet.

– Ha a felperes a keresetét az alperes hozzájárulásával megváltoztatta, az alperes a felperes hozzájárulása nélkül indíthat viszontkeresetet.

A bíróság érdemi tárgyalás nélkül, végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, amelyben nem kizárólag pénzkövetelést érvényesít, vagy amelyben olyan pénzkövetelést érvényesít az alperes, melynek értéke az egymillió forintot meghaladja.

D) A kisértékű perekben beszámítási kifogást az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:

– a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,

– a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,

– a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy

– a követelés fennálltáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett a fél tudomást és ezt valószínűsíti.

– A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy a fél a beszámítási kifogást írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában terjeszthessen elő.

A fenti szabályokkal ellentétesen előterjesztett keresetváltoztatást, viszontkeresetet, beszámítási kifogást a bíróságnak kötelessége figyelmen kívül hagyni.

Próbálja ki az Ügyvéd Jogtárat!
Most két hétig ingyen használhatja az Ügyvéd Jogtár teljes tartalmát és csaknem valamennyi funkcióját: Több mint 150 000 döntvény, több mint 1500 iratminta és több mint 40 időgépes kommentár. Változásfigyeltetés és ügyfélbarát kezelőfelület. Kipróbálom >>

4. Korlátozott fellebbezés

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben csak korlátozottan van helye fellebbezésnek, olyan értelemben, hogy másodfokon a per nem folytatódik érdemben, hanem csak az elsőfokú bíróság határozata kerül revízió alá a tekintetben, hogy az anyagi és eljárásjogi értelemben jogszerű-e. Az első fokú ítélet elleni fellebbezésnek csak az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Lényegesnek az az eljárási szabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt (pl. téves tájékoztatást adott a bíróság a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyításra kötelezett fél személyéről). A téves anyagi jogszabály-alkalmazás az anyagi jogi norma tartalmával ellentétes helytelen jogalkalmazást jelent. Amennyiben a fellebbezés ezen kereteket meghaladja, a törvényszékeknek a fellebbezést hivatalból el kell utasítaniuk.

Összegzés

A fentiekből fakadó következtetésként megállapítható, hogy ha eredményesen kívánjuk érvényesíteni az egymillió forintot meg nem haladó pénz fizetésére irányuló igényeinket, akkor az eljárás kezdetétől (közjegyzői fizetési meghagyás) az esetleges bírósági per jogerős befejezéséig elsődlegesen aktívan részt kell venni az eljárásban, különösen: az első érdemi tárgyaláson meg kell jelenni. Minden részletre kiterjedően kell előadni az igényünket megalapozó tényeket, az alátámasztására szolgáló bizonyítékok megjelölésével és az okirati bizonyítékokat csatolni. A sokszor kecsegtetőnek tűnő eljárási szabályokkal nem érdemes a másik fél hátrányára „játszani” (felperes részéről pl. iratok visszatartása), mert a kisértékű perek szigorú szabályai könnyedén visszafelé „süthetik el” a fegyverténynek gondolt taktikát. A tévesen megválasztott pertaktika pedig a korlátozott fellebbezési lehetőségek miatt már másodfokon sem orvosolható, így a speciális szabályok figyelmen kívül hagyása miatt ítélt dologgal fogunk szemben állni, mely azt eredményezi, hogy igényünket a jövőben bírósági úton már nem érvényesíthetjük, még akkor sem, ha az igény egyébként alapos lett volna.

---