A kollektív igényérvényesítés meghonosítása – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kollektív igényérvényesítés szabályozásáról szóló cikksorozatunk második részében a perköltségekről és finanszírozásról, valamint az alterntív vitarendezésről is lesz szó és azt is megtudhatja, mit jelent a punitive damage fogalma.


Cikkünk első részét itt olvashatja.

Perköltség és finanszírozás

A per kardinális kérdése annak finanszírozása, illetve a perköltségviselés kérdése. Még a hatóságok, illetve a nonprofit szervezetek sem tudnak ilyen keresetet indítani, ha annak nem teremtik elő a forrását. A hatóságok a költségvetésükből – ami egyébként az általános feladataik ellátására szolgál –, a nonprofit szervezetek pedig a vélhetően szűkös, egyéni adakozásból vagy állami támogatásból befolyó költségvetésükből. Olyan pereket, amelyek jogi bonyolultsága miatt bizonnyal magas ügyvédi költséggel fognak járni. Ráadásul az Ajánlás – ismét csak az amerikai negatív tapasztalatok miatt – azt is leszögezi, hogy a perben „a vesztes fizet” elvét kell alkalmazni a perköltségviselésre – egyébként ennek a feltételnek megfelel az Ftv. alapján folyó per, leginkább azért, mert a magyar Pp.-nek ez a főszabálya.
Nos, ezt az elbátortalanító perspektívát felismerte az uniós jogalkotó is, és lehetővé kívánja tenni a perindítás külső finanszírozását. Ilyen lehetőséget sem az Ftv. sem a Pp. más perekben nem ismer, igaz nem is zárja ki. E soron olyan jogszabályokat kell majd megalkotnia a magyar jogalkotónak, amely alapján a felperes kötelezhető a per megindításakor a perlekedésre fordítandó összegek forrásának megjelölésére; lehetővé kell tenni az eljárás felfüggesztését, ha a finanszírozó harmadik fél (pl. bank) és a felperesek között összeférhetetlenség áll fenn vagy nincsen elegendő forrása az eljárás végigvitelére, illetve pervesztesség esetén a pernyertes fél költségeinek megtérítésére. Ki kell zárni továbbá az olyan finanszírozókat, akik maguk akarják alakítani a felperesi döntéshozatalt, csorbítva a felperesi rendelkezési jogot (pl. egyezséget kívánnak kikényszeríteni, hogy befektetésük megtérüljön); ki kell zárni a gazdasági versenytársak által az ellenféllel szemben finanszírozott kereseteket és a túlzó kamat felszámítását. Ezek a szabályok egytől egyig hiányoznak a magyar jogrendből, így ha a tilalom hiányát úgy is tekintjük, hogy hazánkban a harmadik fél által finanszírozott perlés lehetséges, az Ajánlás jogalkotási programja nem teljesül, hiszen a finanszírozás pozitív feltételeit nem teljesíti más ismert perjogi szabály.

A perköltséghez kapcsolódó téma az ügyvédi költségek kérdése. Az Ajánlás alapján a tagállamoknak biztosítani kell, hogy az ügyvédek díjazása és ennek kiszámítási módja ne ösztönözze a felek érdekei szempontjából felesleges perindítást. Ennek érdekében a tagállamoknak főszabály szerint ki kell zárniuk a sikerdíjas megállapodást (kivételesen akkor engedélyezhetik, ha az hatósági szabályozás alá esik). E feltételeknek sem az Ftv. sem a per általános szabályai nem felelnek meg, így az Ajánlásnak való megfelelés sem igazolható.

Belépés a perbe

Az Ajánlás – miután néhány, az eltiltásra vonatkozó keresetre irányadó szabályt bevezet – felsorolja azokat az elveket, amelyeknek a kollektív kártérítési kereseteknek meg kell felelniük. Először is az ún. opt-in vagyis a belépésen alapuló pert kívánja lehetővé tenni, ilyen értelmű szabályokat kell a tagállamoknak alkotniuk. Kivételesen módot ad az opt-out eljárás rendszeresítésére is az Ajánlás, ezt azonban az igazságszolgáltatás megbízható működésével kapcsolatos okokkal kell megfelelően alátámasztani. Így hát, bár az opt-out rendszer meghonosítására elvileg van mód, valódi esély inkább az opt-in rend választására van, különösen azért is, mert az opt-out rendszerrel együtt jár a perbeli rendelkezési jog sérelmének – véleményem szerint eltúlzott – árnyéka is.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

A vélt jogosultaknak, akik ugyanazon tömeges károkozással járó helyzet miatt szenvedtek kárt, lehetővé kell tenni, hogy az ítélet meghozatala vagy az ügy más módon való jogszerű lezárása előtt bármikor csatlakozzanak a felperesi pertársasághoz (vagy a képviseleti keresetet megindító személynél bejelentkezzenek?), amennyiben ez nem veszélyezteti az igazságszolgáltatás megbízható működését. Egyben a felperesi pertársaság tagjai számára (vagy éppen ismét a közérdekű keresetindítónak?) lehetővé kell tenni, hogy a jogerős ítélet meghozatala vagy az ügy más módon való jogszerű lezárása előtt – az egyéni keresetek visszavonására vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett – bármikor kilépjenek a felperesi pertársaságból, anélkül, hogy ez lemondást jelentene az igény egyéni érvényesítéséről. Nos, ezek a megalkotandó nemzeti szabályok meglepő módon kevésbé a közérdekű keresetindítóra, mint az önkéntes alapon formálódó osztályos keresetre vannak szabva, holott eddig inkább azok voltak előnyben részesítve.

A magyar Ftv. szabályozás nem is felel meg ezeknek a kitételeknek, mivel csak a hatóság vagy a fogyasztóvédelmi szervezetnek teszi lehetővé a keresetindítást – igaz amiatt, mert a fogyasztók személye ismeretlen. A 22-es csapdáját nehéz feloldani, mert két eltérő felperesi legitimációs nézet verseng.

Idevágó szabály még, hogy az alperest tájékoztatni kell a felperesi pertársaság összetételéről és annak esetleges változásairól. Ez a szabály nagyon fontos, mert az alperes saját perlési kitettségét csak úgy tudja vizsgálni és becsülni, hogy ismeri a vele szemben támasztott igény maximális mértékét.

Alternatív vitarendezés és egyezség

Az uniós jogalkotó itt is promotálja a bíróságon kívüli megegyezés alternatív formáit. Ez egyik részről nagyon helyeselhető folyamat, hiszen kiválthatja – valamilyen egyéni rendezési eszköz segítségével – a hosszú és bonyolult pert. A másik részről viszont azt hangsúlyozni kell, hogy kollektív alternatív vitarendezési mechanizmus nem áll rendelkezésre e célból – még ilyen pert sem szabályozott a magyar jogalkotó. Ez tehát kevésbé gyakorlatias felvetés, mint a perben kötendő egyezség kérdése. Erre vonatkozóan csak egy mondatot tartalmaz az Ajánlás, amely szerint a kollektív egyezség kötelező erejű eredményének jogszerűségét a bíróságok ellenőrzik, figyelembe véve valamennyi érintett fél érdekeinek és jogainak megfelelő védelmét. Ilyen tartalmú szabály megalkotása fontos, de véleményem szerint ennél tovább is kell mennie majd a jogalkotónak és valódi segítséget nyújtania a bíróságnak az egyezségi ajánlat ellenőrzésére. Nehéz ugyanis – az amerikai tapasztalat alapján – ellenállni a felek egyesült nyomásának, hogy a közösen előterjesztett egyezséget jóváhagyja a bíróság, különösen, ha az egy oly bonyolult ügyben születik, mint a kollektív per. Márpedig a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyezségek nem feltétlenül szolgálják minden fél, különösen az osztály kis követeléssel rendelkező tagjainak érdekét.

Punitive damage

A class action rossz hírét részben annak köszönheti, hogy a kontinentális jogalkotó számára elrettentően magas büntető kártérítéseket ítéltek meg a tengerentúlon. Hozzátartozik, hogy azokat jellemzően egyedi perekben és nem tömeges eljárásokban tették. Ennek ellenére indokoltnak látta az Ajánlás, hogy kifejezetten megtiltsa a büntető kártérítés alkalmazását a tömeges károkozási helyzetből fakadó kollektív perekben. Ezt az óvatosságot támogatni lehet, egyébként e feltételnek a magyar jog általában megfelel, mert egyáltalán nem teszi lehetővé a tényleges kárt meghaladó igény érvényesítését kártérítési perben.

Összességében megállapítható, hogy az Ajánlás alapján perjogunkban meghonosítandó kollektív igényérvényesítés tárgyi hatálya erősen korlátozott lesz – kizárólag az uniós jogi rendelkezések megsértéséből fakadó igényekre kell ilyen pert alkotni, s a fentebb ismertetett elveknek az eljárási szabályokat megfeleltetni. Ennek ellenére ez a pertípus mintául szolgálhat belföldi igényérvényesítésre alkalmazandó pertípus szabályaira nézve.

A magyar jog az Ajánlásban elvárt elveknek számos ponton teljesen megfelel, így különösen a perköltség viselésével kapcsolatos, illetve a büntető kártérítések tilalmával kapcsolatos előírások kapcsán. Más területen azonban már nem jelenthető ki, hogy rendelkezésre állna az Ajánlás elvei mentén szabályozott olyan pertípus, amely a tömeges károkozással járó helyzetben kárt szenvedett személyek számára hatékony igényérvényesítési eszközt adna. Bizonyos elemei ennek az eszköznek felfedezhetőek a fogyasztóvédelmi törvény közérdekű igényérvényesítési szabályaiban, azonban ez az Ajánlást megelőzően meghozott módosítás olyan kérdésekben, mint a befogadási eljárás, a belépés biztosítása, az egyezségre vonatkozó speciális szabályok, a per finanszírozása, a per szabályai az elvárásoknak nem felel meg. Amennyiben a polgári perrendtartás újrakodifikálása során a jogalkotó ezeket az elveket is figyelembe vevő perlési eszközt alkot meg, ha annak tárgyi hatálya az uniós jogok megsértéséből fakadó igényekre is kiterjed majd, nos, ebben az esetben a magyar jogalkotó is eleget tesz majd az Ajánlásban foglaltaknak – már ha az tényleges kötelezettsége.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Önkormányzati határozatok más jogszabályba ütközésének vizsgálata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti – a Kúria eseti döntése.