A követelés e-mailben is vitatható

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hitelező követelésének vitatása elektronikus úton, egyszerű e-mail formájában is történhet, amennyiben az kétséget kizáróan megérkezett a hitelezőhöz, és az eljárásból kitűnik az is, hogy a felek között az elektronikus út volt a bevett kapcsolattartási formák egyike – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a hitelező az adós felszámolását kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az adós a hitelező jogelődjével kötött megbízási szerződésből eredő résztartozását (bruttó 2 876 550 forint) nem vitatta és azt a felszólítás ellenére sem fizette meg. A csődtörvény alapján ugyanis helye van az adós fizetésképtelensége megállapításának, ha ő a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Az adós a kérelem elutasítását kérte. Állítása szerint a követelést e-mailváltások során még a fizetési felszólítást megelőzően vitatottá tette.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság elrendelte az adós felszámolási eljárását. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és az eljárást soron kívül megszüntette. A bíróság álláspontja szerint, mivel a felek közti szerződés az ő kapcsolattartásuk írásbeli formájaként nevesítette az egyszerű, minősített elektronikus aláírással el nem látott e-mailt is, ezért a hitelező által tartalmában nem vitatott e-maillel az adós a követelést vitatottá tette. Hangsúlyozta, hogy a vitatással, mint egyoldalú nyilatkozattal szemben támasztott írásbeli követelménynek abban áll a jelentősége, hogy a vitatás megtörténte, tartalma, időpontja utólag is rekonstruálható, ellenőrizhető legyen. A bíróság álláspontja szerint az adós vitató e-mailje („Kft. nem tartja jogosnak és nem fizeti meg az egyébként dátumilag esedékes részletfizetéseket”) az adós által közölt tartalommal kétséget kizáróan megérkezett a hitelező jogelődjéhez, hitelező válasz-e-mailje tényként rögzítette annak megküldését, tartalmát nem kifogásolta.

A bíróság szerint, ha a vitatás elektronikus úton, egyszerű e-mail formájában történik, s az kétséget kizáróan megérkezett a hitelezőhöz, továbbá az eljárásból kitűnik az is, hogy a felek között az elektronikus út volt a bevett kapcsolattartási formák egyike, akkor az állapítható meg, hogy a felek közötti kommunikáció zárt láncolatot alkot, s ezért az így közölt vitatásra az adós eredménnyel hivatkozhat.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A hitelező álláspontja szerint a vitatás e-mailben való közlése formailag nem fogadható el, az nem minősülhet írásban történtnek, hiszen nem látták el elektronikus aláírással. A régi Ptké. szabályai szerint ugyanis írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést. Kifogásolta továbbá az adós által becsatolt egyszerű e-mailek bizonyító erejét is, mivel azok utólagosan megváltoztathatóak.

A Kúria megállapításai

Az e-mail is lehet a felek közötti bevett kapcsolattartási formák egyike

A Kúria meglátása szerint helyes a hitelező azon érve, miszerint a csődtörvény rendelkezése szerint a vitatásnak írásban kell történnie, ez azonban nem kizárólag a Ptké. szerinti módon történhet. Álláspontja szerint nem kizárt, hogy a felek a szóbeli egyeztetésükről szóló jegyzőkönyvbe foglalják bele azt: az adós a hitelező követelését vitatja. Ilyenkor, bár a Ptké. szabályaitól eltérő módon történik a vitatás, ennek ellenére ez is írásban történtnek minősül.

Mindezekre tekintettel a Kúria a másodfokú bírósággal azonos jogi következtetésre jutott a vitatás egyszerű e-mail formájában történő megküldésével kapcsolatban. Arra akkor hivatkozhat eredménnyel az adós, ha a vitatás kétséget kizáróan megérkezett a hitelezőhöz, és az eljárásból kitűnik az is, hogy a felek között az elektronikus út volt a bevett kapcsolattartási formák egyike. Ilyen esetben a vitatás megtörténte, tartalma, időpontja utólag is rekonstruálható, és egyértelműen ellenőrizhető.

Mivel az ügyben az e-mailben küldött nyilatkozat tartalma nem volt vitás, azt a hitelező sem tette kérdésessé, ezért azt írásban történt vitatásként kell elfogadni.

A Kúria szerint az adós vitatása megfelelt a jogszabályban írt feltételnek, hiszen a teljesítés meghiúsulására hivatkozással tagadta meg a fizetést, ezzel érdemben kétségbe vonta a fizetési kötelezettsége fennállását. Mindezek alapján pedig a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.417/2014.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában 310. szám alatt jelent meg.

---