Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Beszélgetés dr. Dezső Attila ügyvéddel, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével.
Egy éve jelent meg a Wolters Kluwer gondozásában a „Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához” című kiadvány az Ön szerkesztésében, feldolgozva az EU közbeszerzési jogát, bemutatva az Európai Bíróság esetjogát és feldolgozva a 2014-ben elfogadott új közbeszerzési irányelveket olyan társszerző kollégák írásával, mint dr. Bozzay Erika, dr. Gyulai-Schmidt Andrea, dr. Németh Anita, dr. Perczel Zsófia, dr. Tátrai Tünde, dr. Tosics Nóra.
2016. júniusában várható a megjelenés a „Kommentár a közbeszerzési törvényhez” című kiadvány szintén az Ön szerkesztésében, dr. Kovács László és dr. Nagy Gizella lektorálásában, mely a 2015. november 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény rendelkezéseit magyarázza 23 szakmában elismert szerzőcsapattal, az előző kiadvány szerzőihez csatlakozva még dr. Bakonyi József, dr. Barabás Gergely, dr. Hajós Orsolya, dr. Homolya Róbert, dr. Hubai Ágnes, dr. Kéri Zoltán, dr. Kontor Eszter Ágnes, dr. Kothencz Éva, dr. Kovács András György, dr. Kovács László, dr. Krizsán Brigitta, dr. Miklós Gyula, dr. Nagy-Fribiczer Gabriella, dr. Szterényi Sándor és dr. Várhomoki-Molnár Márta.
A Wolters Kluwer kiadó hosszú idők óta vállalkozott egy jó minőségű kiadvány megjelenésére a szakmai piacon, hiszen 2007-ben adta ki az utolsó közbeszerzési kommentárt.
Nehéz volt megtalálni, összeállítani a szakember gárdát, hiszen egy nagyszámú szerzői csapat jött össze, köztük a témáért felelős minisztérium munkatársai, egyetemi oktatók, a jogalkalmazásban tevékenykedő gyakorlati szakemberek?
Ezt a vaskos kiadványt csak úgy lehetett fél év alatt létrehozni, hogy ha megtaláljuk a közbeszerzési szakterület nagyon mély, gyakorlati szempontból egyaránt ismerőit. Szerencsére a legjobb kollégákkal tudtunk együtt dolgozni, és ami benne az egyik kuriózum, hogy a Törvényszék és a Kúria bírái egy olyan megközelítést adtak, amit eddig szakirodalomban és kommentár szinten senki nem hozott fel. Továbbá részt vettek különösen az intézményi fejezetben a Közbeszerzési Hatóság jogászai, valamint egyetemi jogászoktatók, olyan kollégák, akik a kodifikációban a Miniszterelnökségen dolgoztak. A normaszöveg megfogalmazásában továbbá részt vettek gyakorlati ismeretekkel rendelkező ügyvédek és olyanok is, akiknek nemzetközi kitekintésük van, valamint olyan kollégák, akik hivatásuk gyakorlása során az EU-s joggal foglalkoztak az elmúlt években.
Rengeteg új jogintézmény született, aminek semmi gyökere nem volt, mint például az öntisztázás.
A Kbt. 64. §-a a 2014/24/EU irányelv szabályozását követve bevezeti az öntisztázás jogintézményét. Az öntisztázás jogintézménye lehetővé teszi a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő számára, hogy a kizáró ok fennállása ellenére is igazolhassa a megbízhatóságát az általa megtett öntisztázó intézkedések révén.
Az öntisztázás jogintézménye a kizáró okok végrehajtása és az arányosság, valamint az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása közötti egyensúly megteremtését célozza.
Például, amikor valaki elkövet egy súlyos szabálysértést, mint például bűncselekményt, adócsalást, stb. és annak ellenére ő bizonyítja, hogy képes arra, hogy részt vegyen a közbeszerzésekben.
A 2014/24/EU irányelv a német és az osztrák szabályozásból vette át az öntisztázás jogintézményét. A német és az osztrák ítélkezési gyakorlatban az 1990-es években jelent meg a jogintézmény, majd került később szabályozásra.
A német jogrendszerbe vezették be először az öntisztázást, mely kötelezően kizárta 5 évre azokat a cégeket, amelyek korrupciós ügyekbe keveredtek. Volt egy nagyvállalat, ahol egy-két személy miatt ki kellett volna zárni több százezres vállalatot 5 évre a német közbeszerzésből. A vonatkozó jogszabály nem szabályozta, hogy ha egy vállalatnál korrupció fordul elő, hogy ki kit kell a korrupció miatt felelősségre vonni. Látszik, hogy itt a jog elég szofisztikátlan volt, mert kötelező kizárást írt elő, az ilyen esetekben. Ennek alapjául került bevezetésbe egy olyan bizonyítási mód melyben a vállalat hitelesen bizonyítja, hogy ő milyen intézkedéseket hozott meg minőségbiztosítás területén annak érdekében, hogy a jövőre nézve még egyszer ne kövesse el azt, amely miatt kizáró ok hatálya alá került.
Az EU-s jogalkotó ezt a technikát alkalmazta most az Unión belül?
Igen. Ez került bele a magyar jogrendszerbe is.
Tehát van értelme az összehasonlító jognak, mert nagy különbözőségek nincsenek.
Nincs olyan uniós norma, amely jobban túlpolitizált, mint a közbeszerzés, és ezalatt nem pártpolitikát, hanem szakmapolitikákat értek, ahol a munkaadóktól, a környezetvédőkön keresztül a munkavállalókig, mindenki megpróbálja a saját érdekeit érvényesíteni és ezek az érdekérvényesítési törekvések jelennek meg a közbeszerzésekben.
Az EU Parlamenti vitákban az öntisztázás jogintézménye nem feltétlenül az EU Bizottságnak a kezdeményezése következtében jelent meg, annak ellenére, hogy a jogszabályjavaslatok előkészítése az Európai Bizottság egyik legfontosabb feladata.. Ma már az Európai Parlament − Uniós jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján.− a jogalkotási folyamat aktív résztvevője, és kezdeményezései, javaslatai megjelennek a jogalkotásban, különösen a közbeszerzésben. Az EU jogszabályok implementációval ezek a javaslatok a nemzeti jogrendszer részéve válnak.
A közbeszerzés egy olyan alkalmazott uniós jog, amelyen keresztül rálátást kapunk az EU fejlődésére, intézményi rendszerére, működésére, előnyeire, hátrányaira.
Sikerült ezek szerint egy újszerű dolgot összehozni. A júniusi könyvbemutatón milyen fogadtatásra számítnak?
Reméljük, hogy jó lesz a fogadtatása a kommentárnak és hasznosan fogják lapozni a közel 800 oldal terjedelmű kommentárt a gyakorlati szakemberek.
A CHSH magyarországi fiókjaként Dezső és Társai Ügyvédi Iroda közel 50 fős csapata, köztük 30 ügyvéd, egyetemista, gyakornok, külföldi vendégtanuló főként mire szakosodott?
|
Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához |
|---|
|
A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie. |
Irodánk tág értelembe vett kereskedelmi joggal foglalkozik, amibe minden beletartozik, ami egy vállalkozásokhoz szükséges. Ma már nem feltétlenül jogágakra, hanem iparágakra szakosodnak az ügyvédek, mint az ingatlanjog, polgári jog, számvitel, adózás, munkajog, dologi jog. Nem az dönti el, hogy az egyetemek milyen tanszéket építenek fel, hanem az, hogy a piac milyen igényeket szül. Mi ezeket úgy hívjuk, hogy iparági tagozódás.
A CHSH regionális hálózatával szorosan együttműködve az évek során számtalan hazai és nemzetközi cégnek nyújtottunk jogi segítséget magyar, angol, francia és német nyelven.
Mi is mint minden vegyes ügyfélkörrel rendelkező nemzetközi kereskedelmi jogi iroda próbálunk súlypontokat kialakítani. Ilyen pl. a bankjog, a munkajog, gyógyszeripari jog. Vittük a devizahiteles pereket az állam képviseltében, egy nagy konzorcium vezetését is vállaltuk, tradicionálisan több mint 15-20 éve foglalkozunk az ingatlanpiaccal, nagyon sikeres a versenyjogi csoportunk is, de leginkább a közbeszerzés, amiben otthon vagyunk.
A közbeszerzésben két fontos dolgot is összehozott szerkesztőként a Wolters Kluwer támogatásával, az egyik az uniós kommentár, a másik a hamarosan elektronikus formátumban megjelenő Kbt. Kommentár. Mondhatni otthonosan mozog a közbeszerzési témában, de elmagyarázná, hogy szélesebb összefüggésben mi is az a közbeszerzés?
Szerintem a közbeszerzés az nem valamiféle elvetélt közigazgatás, hanem az az EU belsőpiaci jogfejlődésének az egyik mutációja. Pontosabban alkalmazott uniós jog, csak ennek kevesen vannak a tudatában, mert azt gondolják, hogy csak azért, mert a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: ,,Ket.”) határozza meg a Közbeszerzési Döntőbizottságra (a továbbiakban: ,,Döntőbizottság”) vonatkozó eljárási szabályokat, ezáltal a közbeszerzésnek valamilyen féle köze van a közigazgatáshoz. A közigazgatáshoz csak annyi köze van, hogy a Döntőbizottság eljárására a Ket. vonatkozik. Adásvétel esetében az adásvételi folyamatot, a kiválasztást, a szerződéskötés körülményeit egy norma szabályozza. Ez nem magánjogi jellegű dolog, de nem is közigazgatási. Valahol a versenyjog és az uniós belsőpiaci jognak a határán van, mert amit ma Kbt.-nek nevezünk, és azt gondoljuk, hogy ez teljes egészében a magyar jognak a találmánya, az 98%-ban megfelel az uniós jognak, abból ered.
Már amikor az első közbeszerzési törvényt elfogadták 1995-ben, akkor is nagyon unió konform volt a jogunk, tulajdonképpen egy társulási szerződést kötöttünk az Európai Unióval és kötelezettséget vállaltunk, hogy a vonatkozó EU jogot átvesszük, és azt harmonizáljuk. Akkor még nem is volt kilátásban, hogy Magyarország mikor fog csatlakozni az EU-hoz.
Az absztrakciós szintje más?
Igen, mert ott az alapelvek, a váz ugyanaz. A technikai lebonyolítás, hogy milyen minták vannak, milyen nyomtatványokon dolgozunk, milyen specialitások vannak, az lehet eltérő, de minden, ami lényeges, ott semmi eltérés nincsen.
