A közbeszerzések ellenőrzési rendszere – II. rész

Szerző: dr. Guba Zoltán
Dátum: 2016. július 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogy arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, Magyarországon évente több, mint kétezer milliárd forint, tehát Magyarország éves költségvetésének nagyságrendileg 15 %-a kerül elköltésre közbeszerzés útján, így jelentős nemzetgazdasági érdek kapcsolódik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárások szabályosan és hatékonyan kerüljenek lefolytatásra. A Kormány ennek érdekébn  összetett ellenőrzési rendszert épített ki a közbeszerzések vonatkozásában. Összefoglalónk második részében a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzési rendszerének sajátosságait mutatjuk be.


A hazai költségvetési forrásból megvalósításra kerülő közbeszerzések vonatkozásában a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza a betartandó előírásokat. Amíg az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében az összes kedvezményezettnek alkalmazni kell az előírt szabályokat, addig a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében kizárólag a Kormány irányítása, vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, továbbá meghatározott többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek kötelesek engedélyeztetni közbeszerzéseiket, így az ismertetésre kerülő szabályok – hazai források felhasználása esetén – az önkormányzati szektorra nem vonatkoznak.

A korábbi cikkünkben bemutatott rendszertől eltérően a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében kizárólag egyfajta, a folyamatba épített ellenőrzési rendszer működik. A folyamatba épített ellenőrzés lényege, hogy az ajánlatkérő előkészíti a közbeszerzési eljárása teljes iratanyagát és még annak megindítása előtt engedélyezteti azt az ellenőrző szervezettel, amely esetünkben a Miniszterelnökség. A közbeszerzési eljárás megindítására csak az ellenőrző szervezet engedélye esetén van lehetőség. Az engedélyeztetési kötelezettség azonban itt nem ér véget, hiszen az eljárás eredményének kihirdetésére is csak az ellenőrző szervezet egyetértése esetén van lehetőség, amelyet az összegezés kiküldését megelőzően szükséges beszerezni. Lássuk a részleteket!

A rendelet az engedélyeztetésre kötelezett szervezetek körének meghatározása után rögzíti, hogy az engedélyeztetési kötelezettség a keretmegállapodásos eljárás során történő közvetlen megrendelésen és a nettó nyolc millió forint alatti értékű verseny újranyitásos eljáráson kívül valamennyi közbeszerzési eljárás-fajta vonatkozásában fennáll. Bár a rendelet a különböző értékű eljárások vonatkozásában különböző nyomtatványok benyújtását várja el az ajánlatkérőktől, de tapasztalataink szerint a beszerzés értékének nincs érdemi jelentősége az engedélyeztetési eljárás lefolyása vonatkozásában.

Az engedélyezést előterjesztéssel és az előírt iratok csatolásával email útján kell kezdeményezni. Csatolni kell az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tervezetét, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési tervét, közbeszerzési szabályzatát, a bírálóbizottság és a döntéshozó összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatát, a becsült értékre vonatkozó adatokat és iratokat, továbbá a fedezetigazolást arról, hogy a pénzügyi fedezet ajánlatkérő rendelkezésére áll.

A Miniszterelnökségnek 15 munkanapja van arra, hogy a beérkezett iratokat megvizsgálja és jelezze elvárásait. A vizsgálat egyrészről indokoltsági, másrészről közbeszerzési-jogi szempontú, bár tapasztalataink szerint az indokoltsági vizsgálat inkább csak formalitás, hiszen az előterjesztőnek csak röviden kell előadnia, hogy milyen okból van szükség a beszerzésre. Ugyanakkor a közbeszerzési-jogi szempontú vizsgálat szinte mindenre kiterjed, hiszen vizsgálat alá kerül, hogy a jogszabályokat minden tekintetben megfelelően alkalmazza-e az ajánlatkérő, minden előírás szerepel és megfelelően szerepel-e a közbeszerzési dokumentumokban, teljesülnek-e a közbeszerzési alapelvek, de esetenként az ellenőrző szervezet az értékelési szempontok vonatkozásában is konkrét előírásokat tesz arról, hogy hogyan módosítsunk egy-egy értékelési szempontot, mekkora súlyszámot alkalmazzunk, mi legyen az értékelés módja, stb.

Az ellenőrző szervezet az iratok átvizsgálása után tartalmi hibák esetén minőségellenőrzési jelentést készít, míg a hiányosságok pótlása érdekében hiánypótlási felhívást bocsáthat ki. Mindkét esetben az ellenőrző szervezet rendelkezésére álló időtartam, tehát a fenti 15 munkanap további 8 munkanappal meghosszabbodik. A tartalmi hibák kiküszöbölésére, illetve a hiányosságok pótlására az ajánlatkérőnek 5 munkanap áll a rendelkezésére. Amennyiben ajánlatkérő az ellenőrző szervezet előírásainak megfelelően korrigálja az iratokat, az ellenőrző szervezet támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványt ad ki, amelyben az eljárást megindító felhívást és az eljárás megindításához szükséges közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyja és az eljárás megindításához hozzájárul. Amennyiben az ajánlatkérő nem minden tekintetben korrigálja a közbeszerzési dokumentumokat, az ellenőrző szervezet feltételesen támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványt ad ki, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, illetve megjelöli azokat a szükséges módosításokat, amelyek teljesítése esetén az eljárás megindításához hozzájárul. Amennyiben a tervezetek sem a minőségellenőrzési jelentés, sem a hiánypótlási felhívás eredményeképpen nem kerülnek olyan állapotba, hogy az eljárás az ellenőrző szervezet álláspontja szerint megindítható lenne, nem támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítvány kerül kiállításra.

Támogató, vagy feltételesen támogató tanúsítvány hiányában az ajánlatkérő nem kezdheti meg a közbeszerzési eljárását, így kénytelen az ellenőrző szervezet előírásait betartani, egyébként a folyamat megakad. Ez alól két kivétel létezik, nevezetesen, ha az ellenőrző szervezet a rendelkezésére álló 15 munkanapos határidőn belül sem jelentést, sem hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, tehát nem reagál, vagy ha a jelentésben foglaltak ajánlatkérői teljesítését követő 10 munkanapon belül az ellenőrző szervezet nem közli a döntését: ebben a két esetben az ajánlatkérő tanúsítvány hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárását.

A közbeszerzési eljárás megkezdését követően a folyamatba épített ellenőrzés folytatódik, hiszen a miniszter jogosult az eljárásba szakértőt delegálni, aki a bírálóbizottsági üléseken személyesen, míg más eljárási cselekmények vonatkozásában az eljárás iratainak vizsgálata útján vesz részt, ennek teljesítése érdekében az ajánlatkérő az eljárás összes iratait folyamatosan köteles megküldeni a kijelölt szakértőnek. Tapasztalataink szerint ugyanakkor az ellenőrző szervezet szakértőt csak a nagyobb értékű beszerzések során jelöl ki, így az ellenőrzés általában dokumentum alapú.

Maga a közbeszerzési eljárás a szokásos módon kerül lefolytatásra, azonban az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt az ajánlatkérő köteles az összes iratot megküldeni az ellenőrző szervezetnek, kezdeményezve az eljárás eredményére vonatkozó szabályossági tanúsítvány kiadását. Ennek során az ellenőrző szervezet megvizsgálja, hogy az eljárás a jogszabályoknak megfelelően került lefolytatásra, a nyertesnek javasolt ajánlat érvényes és valóban az a nyertes ajánlat, stb. Az ellenőrző szervezetnek 10 munkanap áll a rendelkezésére a vizsgálatra, ennek eredményeként támogató tanúsítványt ad ki, amennyiben mindenben egyetért az ajánlatkérő döntési javaslataival, míg feltételesen támogató tanúsítványt ad ki, amennyiben bizonyos módosításokkal küldhető ki az eljárást lezáró összegezés. Amennyiben nem támogató tanúsítvány kerül kiadásra, akkor az ajánlatkérőnek érdemben kell korrigálnia az eljárási cselekményeket, új hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés, indokoláskérés, stb. kiküldésével, illetve adott esetben az ajánlatok bírálati szempontok szerinti újraértékelésével és újra kell kezdeményezni a támogató tanúsítvány beszerzését.

Kommentár a közbeszerzési törvényhez

Megjelent!

Kommentár a közbeszerzési törvényhez című kiadványunk a 2015. november 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény rendelkezéseit magyarázza, a műfajnak megfelelően paragrafusról paragrafusra.

Megrendelés >>

Támogató, vagy feltételesen támogató tanúsítvány hiányában az összegezés csak abban az esetben küldhető ki, ha az ellenőrző szervezet nem küldött hiánypótlási felhívást az ajánlatkérőnek és a rendelkezésére álló 10 munkanapon belül nem közli a döntését az ajánlatkérővel.

A rendelet szerint a fenti szabályok megsértése esetén az ellenőrző szervezet a jogszabályellenesen indított közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívásának visszavonását kezdeményezheti az ajánlatkérőnél, míg a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállta esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A miniszteri hozzájárulás nélkül eljáró ajánlatkérőt vezető személy vonatkozásában pedig személyi felelősségre vonásra kerülhet sor fegyelmi és kártérítési felelősségre vonás keretében, ennek érdekében a miniszter a fegyelmi jogkör gyakorlójához fordulhat.

A fentiek alapján látható, hogy a hazai forrásból megvalósított közbeszerzések során is egy bonyolult, részleteiben is szabályozott eljárás során történik meg a folyamatba épített ellenőrzés, amely egyrészről biztosítja, hogy csak olyan eredmény kerüljön kihirdetésre, amely megfelel a jogszabályoknak, másrészt ennek az az ára, hogy 25-33 munkanappal, tehát nagyságrendileg másfél hónappal meghosszabbodik minden közbeszerzési eljárás. De amint tudjuk, a szabályosságnak ára van.

A szerző ügyvéd, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó.

www.mhkt.hu

 

Kapcsolódó cikkek:


Kúria – Újkódex-rajzolatok, ügyfélbarát döntések
2018. december 7.

Kúria – Újkódex-rajzolatok, ügyfélbarát döntések

A közigazgatási bíráskodás jogállami értékeinek és feltételeinek megőrzése, a rokkantsági ellátások átalakításáról szóló alkotmánybírósági döntés miatti, az érintettek perlési joga, de az amerikai pókernyeremények adómentességes is szóba került a Kúria évértékelőjén.

Próbanap-próbamunka munkaszerződés nélkül
2018. december 6.

Próbanap-próbamunka munkaszerződés nélkül

Jogellenes és szankcionálható, ha a munkavállalót munkaszerződés nélkül „próbálja ki” a munkáltató. A munkavállaló képességeiről való meggyőződésre a próbaidő szolgál.  

Bíróként a közigazgatási bíróságon
2018. december 5.

Bíróként a közigazgatási bíróságon

A közigazgatási bíráskodást bemutató cikksorozatunk harmadik részében a közigazgatási bíróvá válás útját és a bírói jogállás legfontosabb kérdéseit mutatjuk be.