A közbeszerzési ajánlatok értékelése – 3. rész


A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljes körűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya, az alapelvek jelentősége, a nemzeti és az uniós eljárásrend, a különböző eljárásfajták, a becsült érték meghatározása, az ajánlatok bírálata és értékelése, az ajánlati kötöttség, az eljárásra vonatkozó határidők, a kizáró okok rendszere, az alkalmassági követelmények, az üzleti titok kérdése, a hiánypótlás, az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, az ajánlat érvénytelensége, az eljárás eredménytelensége, a szerződésmódosításra vonatkozó szigorú szabályok, a jogorvoslat rendszere – néhány meghatározó közbeszerzési fogalom, kérdés és jogintézmény, amelyek megítélése és alkalmazása gondos mérlegelést és messzemenő körültekintést igényel mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői részről.

Az alábbiakban a műnek az ajánlatok értékelésére vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Hubai Ágnes és dr. Varga Ágnes.

A legjobb ár-értékaránnyal mint értékelési szemponttal szemben támasztott további követelmények

A legjobb ár-értékarány mint értékelési szempont előírása esetén, illetve ha az ajánlatkérő nem egyedüli szempontként alkalmazza a Kbt. 78. §-a szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költséget, az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban meg kell határoznia: a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat és az azok súlyát meghatározó – az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (súlyszám), b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát, c) az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden értékelési szempont esetében azonos, d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.

Az alapelvek érvényesülését biztosító garanciális követelmény, hogy az értékelési szempontot, így a legjobb ár-értékarány értékelési szempont alkalmazása esetén a fent ismertetett előírásokat már az eljárás megindításakor közölni kell a felhívásban. Ezt erősíti meg a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (45) preambulumbekezdése is: „Az összes gazdasági szereplőt megillető egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az odaítélési szempontoknak és súlyozásuknak a teljes eljárás alatt állandóaknak kell maradniuk, és ezekről nem folytatható tárgyalás.” A Kbt. 55. § (6) bekezdése határozza meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a közbeszerzési dokumentumok módosítására nem kerülhet sor. Az értékelési szempontok változtatása ilyen jelentős szempontnak minősülhet. A már hivatkozott C-298/15. Borta-ügyben az Európai Unió Bírósága kiemelte, hogy főszabály szerint nem módosítható a szerződés alapvető feltételeinek tartalma, amelyek közé a műszaki leírás és az odaítélési szempontok is tartoznak. Változtatásra akkor kerülhet sor, ha egyszerű pontosításra vagy nyilvánvaló tárgyi tévedések javítására van szükség. Emellett az alapelvek tiszteletben tartásával jelentősebb módosítások is elvégezhetők, de ezek nem lehetnek annyira lényegesek, hogy felkeltsék olyan potenciális ajánlattevők figyelmét, akik a módosítások hiányában nem tudnának ajánlatot benyújtani. Természetesen a módosításokat megfelelően nyilvánosságra kell hozni, és az ajánlattételi határidőt jelentős módosítás esetén meg kell hosszabbítani.

A C-278/14. számú előzetes döntéshozatali ügyben, amelyet az Európai Unió Bírósága az SC Enterprise Focused Solutions SRL és a Spitalul Județean de Urgență Alba Iulia között folyamatban lévő eljárással kapcsolatban hozott, a jogorvoslati szerv kiemelte, hogy az átláthatósági cél nem teljesülne, ha az ajánlatkérő szerv mentesülhetne a saját maga által rögzített feltételek alól. „Így az ajánlattevő szerv számára tilos az odaítélési eljárás során az odaítélési kritériumokat módosítani.”

Az értékelési szempont és a legjobb ár-értékarány vizsgálata során figyelembe vett szempontok és egyéb előírások tehát az eljárások során nem módosulhatnak. A Kbt. 88. § (6) bekezdés b) pontja és 101. § (2) bekezdés c) pontja szerint a tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokban a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy az értékelés szempontjai vagy módszere változzon. A Kbt. 93. § (3) bekezdése versenypárbeszéd esetén tiltja meg, hogy az eljárásban az értékelés szempontjai vagy módszere változzon.

A Kbt. 105. § (4) bekezdése alapján a keretmegállapodásos eljárás második részében van lehetőség a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontok alkalmazására, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban a dokumentumokban az ajánlatkérő azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz.

A 2011-es Kbt. előírásai szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén az ajánlatkérőnek meg kellett adnia – többek között – a részszempontokat. Ez a kötelezettség továbbra is fennáll, de a Kbt. már nem részszempontokról, hanem „a legjobb ár-értékarányt megjelenítő értékelési szempontokról” rendelkezik. Amint arra már a 3. pontban utaltunk, a terminológiai eltérés nem jelentett érdemi változást, a részszempontokkal szemben támasztott követelmények tehát továbbra is irányadók.

A legjobb ár-értékarányt megjelenítő értékelési szempontokkal részletesen a 3. pont foglalkozik.

A minőségi szempontok értékelése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása érdekében az ajánlatkérő döntése nem alapulhat kizárólag nem költségjellegű szempontokon. A minőségi szempontok mellett költségszempontot is meg kell állapítani, amely az ajánlatkérő választása szerint lehet ár- vagy költséghatékonysági megközelítés, mint például az életciklusköltségek számítása. Ezért a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja a korábbi szabályozáshoz hasonlóan előírja, hogy árnak vagy költségnek minden esetben szerepelnie kell a legjobb ár-értékarányt megjelenítő szempontok között. A 2. pontban leírtaktól eltérően az ár ebben az esetben nemcsak egyetlen összegként jelenhet meg a felolvasólapon, hanem az ajánlatkérő több árszempontot, vagy egy árszemponton belül alszempontokat is meghatározhat. Önmagában ezzel az ajánlatkérő nem tesz eleget a legjobb ár-értékarány mint értékelési szempontra vonatkozó követelményeknek, az ár/költség mellett minden esetben elő kell írnia más, nem árnak minősülő (minőségi) szempontot is.

A Kbt.-ben 2015 óta megtalálható az az előírás, miszerint a legjobb ár-értékarányt megjelenítő szempontrendszer alkalmazható úgy is, hogy az abban szereplő ár- vagy költségelemet az ajánlatkérő egy rögzített értéken megadja, és az ajánlattevők az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással.

A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (93) preambulumbekezdése hivatkozik arra, hogy „amennyiben bizonyos szolgáltatások díjazását vagy egyes termékek rögzített árát nemzeti rendelkezések szabják meg, egyértelművé kell tenni, hogy az ár-értékarány értékelése során a kizárólag az áron vagy a díjazáson kívül egyéb tényezők továbbra is alapul vehetők.” Rögzített ár-, illetve költségelem előírását egyrészt olyan beszerzések esetében célszerű alkalmazni, ahol valamely jogszabály ír elő fix árat, illetve alkalmazható akkor is, ha az ajánlatkérő egy megadott összeget kíván, illetve tud erre a beszerzésre fordítani, és számára nem az ár, hanem az egyéb értékelési tényezők a meghatározók a minél magasabb minőség eléréséhez. Ilyen rögzített összegre vonatkozó előírást azonban csak alapos előkészítés és a releváns piac megfelelő ismerete esetében célszerű alkalmazni.

A súlyszám

A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67. cikk (5) bekezdése szerint „az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe a választott egyes szempontokat, kivéve, ha a kiválasztás egyedüli szempontja az ár.”

Az ajánlatkérőnek tehát minden (rész)szempont és alszempont esetében meg kell adnia a hozzá tartozó súlyszámot. A súlyszám ténylegesen egy szorzószám, amely azt fejezi ki, hogy a legjobb ár-értékarány értékelési szempontrendszerben az adott (rész)szempont ténylegesen milyen fontossággal bír az ajánlatkérő számára. A súlyszámoknak a beszerzés tárgyának lényeges körülményeit és a lényeges szerződéses feltételeket kell kifejezniük annak érdekében, hogy a kiválasztott nyertes ajánlat azonos legyen az objektíve legkedvezőbb ajánlattal. A D.383/14/2011. számú határozatban a Döntőbizottság az alábbiakat emelte ki: „A súlyszám meghatározása a nyertes ajánlattevő személyének kiválasztása szempontjából kiemelt relevanciával bír, mivel az eltérő nagyságú szorzószámok jelentősen befolyásolják a különböző tartalmú bírálati részszempontokra tett vállalások érvényesülését. Erre tekintettel követeli meg a Kbt. mind a bírálati részszempontok, mind az alszempontok tekintetében, hogy a súlyszámokat a rész, illetve alszempontok tényleges jelentőségével arányban kell meghatározni. A Kbt. előírása objektív és kógens. Az értékelendő különböző ajánlati tartalmú elemek relevanciáját, fontosságát kell megítélni egyrészt külön-külön, másrészt összességében, egymáshoz viszonyítottan is.”

Az ajánlatkérőknek a súlyszám meghatározásakor érdemes figyelemmel lenniük a Döntőbizottság ajánlati ár súlyozásával kapcsolatban kialakított ítélkezési gyakorlatára.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2021. október 15.

Koronavírussal kapcsolatos ügyek az AB előtt

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. október 15.

Az ügyvédi irodák munkáját segíti a Wolters Kluwer

A Wolters Kluwer Hungary Kft. Magyarország vezető legaltech vállalata. A Jogtár® szolgáltatásukat több ezer jogász használja nap mint nap. A globális vállalat most új szoftvert tett elérhetővé a hazai ügyvédek számára, ezzel segítve munkájukat.