Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés elbírálása a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék hatáskörébe tartozik.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 236. § (4) bekezdését 2020. április 1. napjával módosította az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 172. § b) pontja. E módosítás értelmében a helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. Erre az eljárásra akkor kerül sor a Ve. 236. § (4) bekezdése alapján, amennyiben a helyi választási iroda vezetője a névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezésnek nem ad helyt. Ebben az esetben a fellebbezést a határidő utolsó napján fel kell terjesztenie a törvényszékhez. A 2019. évi CXXVII. törvény közelebbről nem határozta meg, hogy ezen jogorvoslat elbírálására valamennyi törvényszék vagy csak a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék rendelkezik-e hatáskörrel. A választási jogvita – ide értve a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos jogvitát is – jellegét tekintve nem a Kp. 4. § alapján az általános szabályok szerint folyó közigazgatási jogvita, hanem a Kp. 5. §-a szerinti sajátos közigazgatási per. Sajátos közjogi tartalmú jogvita, régi magyar dogmatikai kifejezéssel, egyfajta „sommás eljárás”. Erre elsődlegesen a Ve. XII. fejezetének rendelkezéseit, másodlagosan pedig a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a Kp. szabályait kell megfelelő eltérésekkel alkalmazni.
2020. április 1. napját megelőzően a helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntés elleni fellebbezés elbírálás járásbírósági hatáskörbe tartozott, amelyre nézve döntően a Ve.-t illetőleg háttérszabályként a Pp.-t kellett alkalmazni.
A választási bíráskodás 1990. óta a közigazgatási bíráskodás feladatköréhez tartozott, a választási jogviták közjogi jellege és törvényességi felülvizsgálatot jelentő tartalma miatt a bíróság a közigazgatási jogviták elbírálásával sok tekintetben egyező feladatot lát el.
A Ve. 236. § (4) bekezdésének módosítása a fórumrendszer megváltoztatásához kapcsolódott, a jogalkotó a választási bíráskodás közigazgatási bíráskodáshoz rendelt feladatait a közigazgatási bíráskodás fórumrendszerének megváltozásához igazította.
Kétségtelen, hogy a Ve. nem határozza meg, hogy mely törvényszékekre vonatkozik a 236. § (4) bekezdésének szabálya. A Ve. sarkalatos törvény, míg a közigazgatási kollégiumokkal rendelkező törvényszékeket egy másik sarkalatos törvény, a Bszi. 21. §-a sorolja fel, az egyes közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek illetékességi területét pedig a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény rögzíti, az illetékességi okokat a Kp. szabályozza egyszerű többséggel elfogadható törvényként.
A 2019. évi CXXVII. törvény módosításainak irányából, különös tekintettel a közigazgatási bíráskodás fórumrendszerének kialakításából egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a névjegyzékkel összefüggő jogviták elbírálása 2020. április 1. napját követően a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek hatáskörébe tartoznak a Bszi. 21. § (6) és a Ve. 236. § (4) bekezdésére tekintettel.