A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés elbírálása a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék hatáskörébe tartozik.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 236. § (4) bekezdését 2020. április 1. napjával módosította az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény 172. § b) pontja. E módosítás értelmében a helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezés elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. Erre az eljárásra akkor kerül sor a Ve. 236. § (4) bekezdése alapján, amennyiben a helyi választási iroda vezetője a névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezésnek nem ad helyt. Ebben az esetben a fellebbezést a határidő utolsó napján fel kell terjesztenie a törvényszékhez. A 2019. évi CXXVII. törvény közelebbről nem határozta meg, hogy ezen jogorvoslat elbírálására valamennyi törvényszék vagy csak a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék rendelkezik-e hatáskörrel. A választási jogvita – ide értve a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos jogvitát is – jellegét tekintve nem a Kp. 4. § alapján az általános szabályok szerint folyó közigazgatási jogvita, hanem a Kp. 5. §-a szerinti sajátos közigazgatási per. Sajátos közjogi tartalmú jogvita, régi magyar dogmatikai kifejezéssel, egyfajta „sommás eljárás”. Erre elsődlegesen a Ve. XII. fejezetének rendelkezéseit, másodlagosan pedig a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a Kp. szabályait kell megfelelő eltérésekkel alkalmazni.

választási jogvita

2020. április 1. napját megelőzően a helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntés elleni fellebbezés elbírálás járásbírósági hatáskörbe tartozott, amelyre nézve döntően a Ve.-t illetőleg háttérszabályként a Pp.-t kellett alkalmazni.

A választási bíráskodás 1990. óta a közigazgatási bíráskodás feladatköréhez tartozott, a választási jogviták közjogi jellege és törvényességi felülvizsgálatot jelentő tartalma miatt a bíróság a közigazgatási jogviták elbírálásával sok tekintetben egyező feladatot lát el.

A Ve. 236. § (4) bekezdésének módosítása a fórumrendszer megváltoztatásához kapcsolódott, a jogalkotó a választási bíráskodás közigazgatási bíráskodáshoz rendelt feladatait a közigazgatási bíráskodás fórumrendszerének megváltozásához igazította.

Kétségtelen, hogy a Ve. nem határozza meg, hogy mely törvényszékekre vonatkozik a 236. § (4) bekezdésének szabálya. A Ve. sarkalatos törvény, míg a közigazgatási kollégiumokkal rendelkező törvényszékeket egy másik sarkalatos törvény, a Bszi. 21. §-a sorolja fel, az egyes közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek illetékességi területét pedig a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény rögzíti, az illetékességi okokat a Kp. szabályozza egyszerű többséggel elfogadható törvényként.

 A 2019. évi CXXVII. törvény módosításainak irányából, különös tekintettel a közigazgatási bíráskodás fórumrendszerének kialakításából egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a névjegyzékkel összefüggő jogviták elbírálása 2020. április 1. napját követően a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek hatáskörébe tartoznak a Bszi. 21. § (6) és a Ve. 236. § (4) bekezdésére tekintettel.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.