A közérdekű adatkiadás iránti perek néhány fontosabb gyakorlati kérdése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kiadása iránt indított perek száma folyamatosan emelkedik. A közérdekű adatkiadás iránti perek általában gyorsan befejeződnek és a felperesi pernyertesség aránya ebben a pertípusban a legmagasabb. Jellemzően szerkesztőségek, civil szervezetek és politikusok indítják, nagyjából egyenlő arányban ezeket a pereket. Az elmúlt két évben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (továbbiakban: Infotv.) több olyan rendelkezése módosult, ami hatással volt a bírósági gyakorlatra is. Az alábbiakban ennek a pertípusnak a lényeges jellemzőit, a legutóbbi változásokat és a gyakran felmerülő kérdéseket foglalom össze.

Hatályos szabályozás

Az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése alapján mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Tehát a közérdekű adatok természetes élettere a nyilvánosság.

Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett a közérdekű adatok fogalmát, ezek kiadási kötelezettségét, annak feltételeit, az e kötelezettség alóli kivételeket, valamint a részletszabályokat a 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról tartalmazza. A joggyakorlatra ezen túl hatással vannak az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság idevonatkozó tevékenysége is.

Az információszabadság valamennyi állami szervezet gazdálkodásával és működésével kapcsolatos adat nyilvánosságának az érvényre juttatását jelenti. Az állami adatgazdák körébe a kormányon és a központi államigazgatási szerveken túl az önkormányzati szereplők és minden közfeladat ellátásával megbízott szervezet, valamint az állammal szerződő piaci szereplők is beletartoznak. Az Infotv. 2014-ben hatályba lépett módosítása alapján az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít is köteles tájékoztatást adni az előbbi jogviszonnyal összefüggő közérdekű nyilvános adatról.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jog egyik legfontosabb indoka a közszféra átláthatóságának biztosítása.

Az Infotv. 3.§ 5. pontja meghatározza a közérdekű adat fogalmát és a 3.§ 6. pontja pedig a közérdekből nyilvános adat fogalmát (ilyen utóbbi például az állammal szerződő, kötelezően igénybe veendő szolgáltatást – szemétszállítás, kéményseprés – nyújtó cégek tevékenységére vonatkozó adat).

A jogszabály azonban bizonyos esetekben korlátozza a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét. Nem ismerhetőek meg a minősített adatok. Az adat megismeréséhez való jog korlátozható

– honvédelmi, nemzetbiztonsági, környezet- vagy természetvédelmi, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből,

– bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében, környezet-vagy természetvédelmi, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből,

– külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel,

– uniós jogszabály alapján az EU jelentős pénzügyi – vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel.

A közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége korlátozható akkor is, ha annak kiadása üzleti titkot sért. Az Infotv-ben meghatározott feltételek esetén a közfeladatot ellátó szerv döntés-előkészítése során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat megismerhetősége is korlátozható.

A 2015-ben bevezetett jogszabályváltozás alapján az adatigénylés teljesítéséért az adatkezelő költségtérítést állapíthat meg. A 301/2016. (IX. 30.) Kormány rendelet pontosan és részletesen meghatározza az adatigénylések teljesítésekor megállapítható költségtérítés mértékét, ami az adathordozók (papír alapú másolatok és elektronikai adathordozók), a kézbesítés és a munkaerő ráfordítás költségeiből adódik össze. A munkarő ráfordítással kapcsolatban meghatározza azt is, hogy az igényelt adatok közlése körében milyen munkavégzés vehető figyelembe.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Jogérvényesítés

Ha a közérdekű adatot kezelő szerv az adat kiadását megtagadja vagy elzárkózik tőle, akkor a sérelmet szenvedett személy az Alaptörvényben biztosított jogát az Infotv-ben foglaltak szerint juttathatja érvényre. Az adatigénylő kérheti az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének a felülvizsgálatát is. Az elutasítást illetve a költségtérítés megállapítását követően dönthet úgy, hogy először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulva kéri az elszenvedett sérelem jóvátételét, és ennek eredménytelensége esetén pedig bírósághoz fordul. De választhatja azonnal is a bírósági peres utat.

Fontos kiemelni, hogy a közérdekű adatkiadás iránti per tárgya az eredetileg, a közfeladatot ellátó szervhez benyújtott adatigénylésről való döntés. A közérdekű adat kiadása iránti perben a bíróság az adatigénylés megtagadásának a jogszerűségéről dönt, ezért a kereseti kérelemnek igazodnia kell az alperesnek korábban megküldött adatigényléshez, annál legfeljebb csak kevesebbet kérhet az igénylő. Célszerű már az adatigénylés iránti kérelemben pontosan megjelölni az adatokat, mert általánosságban megfogalmazott vagy pontatlan kérelem esetén az adatkezelő sem tud eleget tenni a kötelezettségnek. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a pontatlan kérelem nem alkalmas sikeres közérdekű adatigénylésre. Ezekben a perekben a felperesnek csak az adatigénylés tényét és az arra adott választ, illetve a válaszadás elmulasztását kell megjelölnie.

Az adatigénylést közérthetően és az igénylő által kért módon, illetve formában kell teljesíteni. Ha kiadni kért adatok olyan személyes adatokat is tartalmaznak, amelyek az adatigényléshez fűződő közérdek szempontjából semlegesek (pl.: dolgozók neve, lakcíme, adószáma, munkabére), akkor a bíróság rendelkezhet úgy, hogy az adatkezelőt a közérdekű adatok kiadása során kötelezi a személyes adatokat felismerhetetlenné tételére.

 

Peres felek

Az Infotv. alapján bárki igényelheti a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést: természetes és jogi személyek vagy azok szervezeti egységei (pl.: szerkesztőségek) egyaránt. A bíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az adatkérő miért szeretné megismerné az adatot és milyen módon kíván élni a közérdekű adat megismerésére és terjesztésére vonatkozó jogával.

A pert az igényt elutasító ellen kell indítani. Az Infotv. 2014-ben hatályba lépő módosítása alapján a közfeladatot ellátó szervek mellett, közérdekből nyilvános adat kiadása az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő természetes személytől vagy szervezettől is kérhető, ezzel a jogviszonnyal összefüggésben.

A perben tehát fél az is lehet akinek nincs perbeli jogképessége. Ez azonban az ügyben hozott határozat végrehajtása során felvethet nehézségeket.

Az adatkezelő nem köteles eleget tenni annak az adatigénylésnek, amelyet azonos igénylő, egy éven belül, azonos adatkörre vonatkozóan kér, feltéve, hogy a kért adatokban nem történt változás.

[htmlbox karteritesi_jog]

Határidők  

Az adatkezelőnek az igény beérkezésétől számított 15 napon belül kell eleget tennie a kérelemnek, amely előterjeszthető szóban, írásban vagy elektronikus úton. Ez a határidő egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható.

Fontos kiemelni, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, illetve a válaszadásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől, vagy a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell megindítani az igényt elutasító adatkezelő ellen. Ez anyagi jogi határidő, tehát a keresetlevélnek ezen a határidőn belül kell megérkeznie a bíróságra. Ha az adatkezelő a keresetindítási határidőn túl mégis válaszol, ez nem befolyásolja a keresetindítás lehetőségét, azaz nem a válasz megérkezésétől kezdődik a perindításra nyitva álló határidő. Ha a kérelmező először a NAIH-hoz fordult és ott tett bejelentést, akkor a Hatóság eljárásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül lehet pert indítani. A bíróságnak a közérdekű adat kiadása iránti pereket soron kívül, azaz 2 hónapon belül kell tárgyalniuk.

 

A közérdekű adatkiadás iránti perekben leggyakrabban előforduló adatkezelői hivatkozások

1. Azzal kapcsolatban, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e, illetve az adatkezelő közfeladatokat ellátó szerv-e, a közelmúltban több perben is megjelenő alperesi hivatkozás volt a közpénzek „közpénz jellegének“ a vitatása, amellyel a közvélemény és a sajtó is sokat foglalkozott. Ennek tisztázása számos közérdekű adatkiadás iránti perben is döntő jelentőséggel bírt. A teljes mértékben állami tulajdonban álló, közfeladatot ellátó szerv által létrehozott alapítványokkal szemben indított perekben hivatkozott adatkezelő először arra, hogy valamely a nemzeti vagyonból, állami pénzből kapott juttatás közpénz jellege bizonyos körülmények között – például egy alapítványnak történő vagyonrendeléssel – megszűnik. Így az alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos adatok nem tekinthetőek közérdekű adatnak, ezért ezeket az alapítvány nem köteles kiadni. Ehhez hasonlóan az adatkezelők a társasági adó rendszerébe bevezetett, a látvány-csapatsportoknak nyújtott támogatás felhasználására vonatkozó adatok kiadása iránt indított perekben is arra hivatkoztak, hogy nem látnak el közfeladatot, így nem is kezelnek közérdekű adatokat.

Ezekben az ügyekben a bíróságnak általában először abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. Ebben a körben azt vizsálja, hogy az adatigényléssel érintett adatok közérdekű minőségét megalapozza-e az, hogy a kérelmezett szerv közpénzre vonatkozó adatot kezel.

Az Alaptörvény a „A közpénzek“ című fejezetben (39. cikk (2) bekezdés) a közpénzekre vonatkozó gazdálkodással kapcsolatban rögzíti a nyilvánosság előtti elszámolás, illetve az átláthatóság és a közélet tisztaságának az elvét. Ennek garanciájaként kimondja azt is, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 8/2016 (IV.6.) számú határozatának indokolásában rámutat, hogy „egy speciális adatkört – függetlenül az adatkezelő személyétől, attól, hogy adott esetben milyen szervtípusba tartozik, milyen jogi formában működik vagy milyen tevékenységet folytat – maga az Alaptörvény minősít közérdekű adatnak.“

A bírósági gyakorlatban közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által vagy bármilyen más forrásból juttatott pénzeszköz. Figyelemmel arra, hogy a fent említett alapítványok a létrehozó állami szerv feladatataival összhangban álló célra, közpénzből jöttek létre, ezért a bíróság több ügyben közfeladatot ellátó szervnek tekintette, amelynek a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatok.  Továbbá a nem állami tulajdonban lévő, de közpénzzel gazdálkodó sportszervezetek esetében – az AB határozatban kifejtetteket is figyelembe véve – a bírósági gyakorlatban nem az adatkezelő személyének vagy működési formájának van jelentősége, hanem annak, hogy a keresettel érintett adatkör közpénznek minősülő vagyonra vonatkozik-e. A Taotv. alapján kapott támogatások felhasználására vonatkozóan igényelt adatokkal kapcsolatban a bíróság több esetben is kimondta, hogy a kiadni kért adatok közpénz felhasználását érintik, és ezért szintén közérdekű adatnak minősülnek.

2. Az alperesek gyakran védekeznek azzal, hogy az adatkiadást azért tagadták meg, mert az igényelt adat kiadása üzleti titkot sért. Ilyen esetben az adat megismerése iránti igény összeütközésbe kerül az üzleti titokhoz való joggal. A szabályozás az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével változott és a közérdekből nyilvános adatok köre bővült, míg az üzleti titkot tartalmazó adatok köre szűkült. Az Infotv. 27. §. (3) bekezdésének utaló szabálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) hatályon kívül helyezésével egy időben módosult, átemelve a régi Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdésének szabályait. Az Infotv. korábban csak utalt az üzleti titok megismerése kapcsán a Ptk. szabályaira, e szabályok átemelésre kerültek az Infotv-be azok hatályon kívül helyezésével. Az üzleti titkot, az ahhoz fűződő személyiségi jogot védő szabályok viszont továbbra is a Ptk-ban kaptak helyet, amely egyúttal az üzleti titok definícióját is tartalmazza (2:47. § (1) bekezdés). Az Infotv. szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősülnek üzleti titoknak a központi és helyi önkormányzati vagy uniós költségvetésből származó pénz felhasználásával kapcsolatos adatok. A jogszabály bizonyos adatok esetén szűkíti az üzleti titokra – mint a kiadás akadályára – történő alapos  hivatkozás lehetőségét. A nyilvánosságra hozatal azonban ekkor sem eredményezhet olyan adatokhoz való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoz. Ebben az esetben az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő jogok összeütközéséről van szó. A nyilvánosságra hozatal aránytalan sérelmet okozó jellegének vizsgálata során annak mérlegelésére van szükség, hogy melyik jog védelme az indokoltabb.

3. Az átfogó, tételes, számlaszintű ellenőrzésre irányuló adatigénylés joggal tagadható meg. A  közérdekű adatigénylés célja ugyanis nem a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat kezelő adatgazdák átfogó gazdasági ellenőrzése. Ha az adatigénylő több szerződést, számlát vagy egy adott ügylethez kapcsolódó átfogóbb jellegű adatokat szeretne megismerni, akkor is a tárgykör pontos megjelölésével, vagy időbeli korlátozással kérhet adatot. Például egy  meghatározott időszakot vagy azt konkrét ügyletet kell megjelölnie, amelyhez kapcsolódó valamennyi dokumentumot szeretne megismerni.

4. Gyakran hivatkoznak az alperesek arra, hogy a kért adatok valamilyen döntés-előkészítésére vonatkoznak és kiadásuk veszélyezteti egy jövőbeli döntés objektív, külső befolyástól mentes meghozatalát. Ezekben az esetekben a perben az adatkezelő köteles bizonyítani, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatok kiadása veszélyezteti, hogy külső befolyástól mentesen lássa el a feladatait és hozzon döntést. A bírósági gyakorlatot vizsgálva, megállapítható, hogy erre vonatkozóan a felperesek túlnyomórészt csak általánosságokat és feltételezéseket fogalmaznak meg, a nyilvánosság-korlátozását indokoló körülmények pontos megjelölése és bizonyítása helyett.

5.Jellemző adatkezelői védekezés, hogy az adatigény szerinti adatösszesség nem az igényelt formában áll rendelkezésre és annak létrehozása olyan adatfeldolgozással lehetséges ami nem jogszerű vagy aránytalan nehézséggel járna. Ilyen esetben bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy az adatigénylést az adatkezelő aránytalan nehézség nélkül képes-e teljesíteni. Az igényelt adatok rendkívüli mennyiségére történő alperesi hivatkozás a gyakorlatban például abban a körben foghat helyt, hogy a bíróság hosszabb az általános szabályoknál hosszabb teljesítési határidőt biztosít az adatigénylés teljesítésére.

6.Ha a közérdekű adat kiadását az adatkezelő azért tagadta meg, mert az minősített adat, akkor  az Infotv. 2015-ben hatályba lépett módosítása folytán a bíróság köteles kezdeményezni a NAIH titokfelügyeleti hatósági eljárását és a per tárgyalását felfüggeszteni. A titokfelügyeleti hatósági eljárás határideje két hónap, ami 30 nappal meghosszabbítható.  

---