Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem is gondolnánk, mennyire oda kell figyelni, mert utólag nagyon nehéz bizonyítani a hibát. A kozmetikai beavatkozással okozott kár megtérítése iránti keresetnél ugyanis a felperest terheli annak bizonyítása, hogy milyen anyaggal, milyen beavatkozás történt – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes arcának kezelésére az alperes a kozmetikai szalonjában egy géppel történő, tű nélküli mezoterápia-kezelés elvégzését javasolta. A beavatkozást 2007. október 19-én az alperes alkalmazottja végezte. A kezelés (hialuronsavas elektroporáció) során a hatóanyagot a bőr alá juttatják és a bőrfelületet krémmel masszírozzák. Decemberben a felperesnél allergiás reakciók jelentkeztek, arca felduzzadt, eltorzult, babszem nagyságú duzzanatok keletkeztek rajta és lilásvörössé vált, szája és a szeme bedagadt. A felperes által felkeresett bőrgyógyász kizárta a hialuron okozta allergiás reakciót, és megállapította, hogy az elváltozásokat a bőr alatti szövetekben zajló idegen test típusú granulomatosus reakció és a következtében fellépő hegesedés okozta. Emiatt a felperes több műtéten is átesett.
A felperes bejelentésére az alperesnél ÁNTSZ vizsgálatra került sor, amely hatására a szalont a mezo-megapisztoly használatától eltiltották, az azonban, hogy a felperesen mivel végezték a kezelést, nem volt megállapítható. Az alperest az ellene kuruzslás vétsége miatt indult büntetőeljárásban jogerősen felmentették.
Ügyvédvilág hírlevél |
|---|
|
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. |
Az első- és másodfokú eljárás
A felperes a kezeléssel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését követelte. Az alperes vitatta, hogy magatartása és a felperes kára között az okozati összefüggés állna fenn, állítása szerint nem végzett a felperes arcán injekciós tűvel kezelést.
A perben az orvosszakértői vélemények egyértelműen megállapították, hogy a felperes arcbőre alá a panaszait kiváltó idegen anyag injektálás, tehát invazív eljárás következtében juthatott, azonban azt találták kétséget kizáróan megállapíthatónak, hogy az alperes a felperesen injekciós tűs kezelést végzett volna.
A felperes álláspontja szerint, mivel az alperes felmentésére azért került sor, mert nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy invazív, tűs kezelést alkalmazott, így nem helyezkedhet a bíróság arra az álláspontra, hogy az alperesi kezelés és a felperes kára között nem áll fenn az okozati összefüggés. Érvelését a bíróság nem osztotta.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Előzetesen megállapította, hogy a bíróság nem tekinthetett el attól, hogy az alperest a büntetőbíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását követően felmentette a bűncselekmény vádja alól, hiszen a büntető bíróság döntése a jogerősen elbírált bűncselekmény esetén irányadó. Kiemelte, hogy téves volt a felperes álláspontja, miszerint, hogy az alperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy a felperesen máshol végeztek invazív beavatkozást, mivel pont a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy az invazív beavatkozásra az alperesi szalonban került sor. [A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. – Pp. 164. § (1) bekezdés]
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére irányult és kérte, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az alperes a kozmetikai beavatkozással összefüggésben keletkezett károkért kártérítési felelősséggel tartozik.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a bizonyítás során az került megállapításra, hogy a felperes arcán kialakult elváltozásokat a bőr alá juttatott idegen anyag okozta és invazív beavatkozással keletkezhettek, az azonban nem bizonyított, hogy milyen anyag és milyen módszerrel jutott a bőr alá. A szerződés lényeges tartalmának ismerete nélkül, a peres felek ellentétes előadásai, a büntetőeljárás bizonyítékainak felhasználása mellett a per végéig tisztázatlan maradt két lényeges kérdés: az alperes milyen anyagot használva járt el és miként. Az eljárásjogi szabályok alapján ilyen esetben a felperesnek elsősorban azt kellett volna bizonyítania, hogy az anyag tűszúrással jutott a bőr alá, az alperesnek pedig csak azután kell védekeznie, ha a felperes a károsodással okozati összefüggésben álló jogellenes magatartást már bizonyította. Jóllehet, hangsúlyozta a Kúria, nem „minden kétséget kizáróan” kell a bizonyításra szoruló tényeket bizonyítani, de a bizonyítási kötelezettségnek eleget kell tennie, erre azonban nem került sor.
A másodfokú bírósághoz hasonlóan a Kúria is rögzítette, amíg a bíróság ítéletéhez anyagi jogerő fűződik, vagyis azt vitássá senki nem teheti, így a kártérítési felelősséget megállapító bíróság sem, addig ilyen kötőereje az ügyészi döntésnek nincsen, az csak alaki jogerős, a megszüntetés után a nyomozás folytatható is. Ezért a bíróságot a tényállás megállapítása körében az alperes alkalmazottjával szemben alkalmazott megrovást kiszabó határozat nem kötötte.
A Kúria szerint abból a tényből, az ÁNTSZ eltiltotta az alperest a mezo-megapisztoly használatától, még nem következik, hogy a kezelés a felperes által előadott módon, tűszúrással történt. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. III. 20.629/2015.) a Kúriai Döntések 2016/5. számában 116. szám alatt jelent meg.
