A Központi Információs Közadat-nyilvántartás


Mai cikkünkben a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba történő adatszolgáltatás szabályait és gyakorlatát tekintjük át.

A 2022. XLIV. törvénnyel iktatta be a jogalkotó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénybe (a továbbiakban: Info tv.) a Központi Információs Közadat-nyilvántartást.

Az Info tv. 37/C. §-ban található szabályozás szerint a nyilvántartás célja a közpénzek átlátható felhasználásának biztosítása.

A szabályozás személyi hatálya – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az államháztartásról szóló 2011. XCXV. törvény szerinti költségvetési szervekre terjed ki, amelyeket a felületen közzétételre kötelezettek elnevezéssel említ az Info tv.

A felületen közzétételre kötelezetteknek a felületen az ötmillió forintot meghaladó,

  • az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások
  • árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések – kivéve a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések -,
  • nem alapfeladataik ellátására – így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre – fordított kifizetések adatait

bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület), kéthavi rendszerességgel kell közzétenniük.

Amennyiben a szerződés keretösszege a szerződésben meghatározott, vagy a keretmennyiséget figyelembe véve a keretösszeg az 5 millió forintot meghaladja, azt az Adatlapon mindenképp szerepeltetni kell.

Az üzemeltető tájékoztatása szerint hazai forrás alatt az állami vagy önkormányzati költségvetésből finanszírozott kötelezettségvállalásokat kell érteni, függetlenül attól, hogy az saját bevételből történik-e.

Az adatoknak a közzétételt követően legalább tíz évig elérhetőnek kell maradnia.

Az adatokat a felületen a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett a szerződés megnevezésének (típusának), a kedvezményezett nevének, nem természetes személy esetén megnevezésének, székhelyének, adószámának, a támogatás tárgyának, és a támogatási program megvalósítási helyének, kezdő és záró időpontjának, illetve – amennyiben megtörtént – a kifizetés időpontjának, a támogatás összegének és pénznemének, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén a fentieken túl még a kedvezményezett besorolásának, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolásának (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolásának), a támogatás formájának megjelölésének, az odaítélése napjának, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölésének, a támogatás európai bizottsági hivatkozási számának megjelölésével kell közzétenni.

Közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén fel kell tüntetni továbbá az ajánlattevő (ajánlattevők) nevét, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítóját (EKR azonosító) az arra mutató hivatkozással együtt, a nevesített alvállalkozókat, illetve – amennyiben annak díja meghatározott – annak összegét (összegeit), valamint annak megjelölését, ha a közbeszerzés vagy beszerzés – beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is – részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.

A jogalkotó úgy rendelkezett, hogy az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.

A felület üzemeltetésére és működtetésére a Kormány 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendeletében a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft-t jelölte ki.

Az első adatszolgáltatásokat a 2022. november 29. után keletkezett szerződések, támogatások és kifizetések tekintetében 2023. február 28. napjáig kellett benyújtani.

A felületen közzétételre kötelezett az adatszolgáltatást a személyes ügyintézési felületen található elektronikus űrlap kitöltésével, valamint a https:\\kif.gov.hu weboldalon az „Adatszolgáltatás benyújtása” gombra kattintva köteles teljesíteni. A benyújtott adatszolgáltatás az Adatlap beérkezését követő munkanapon válik elérhetővé a felületen.

Az adatszolgáltatás benyújtása kizárólag https:\\kif.gov.hu weboldalon letölthető Adatlapon, .XLSX formátumban történhet meg. Ellenkező esetben a rendszer nem tudja feldolgozni a beküldött dokumentumot.

A benyújtást segítő útmutató a fenti weboldalról érhető el.

A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. a felületen közzétételre kötelezett által közzétételre küldött Adatlapot tartalmi szempontból nem ellenőrzi. A felületen közzétételre kötelezett felelős az adatszolgáltatás rendszerességéért, teljességéért, pontosságáért, hitelességéért és annak valóságtartalmáért.

Ha az adatlap hibásan vagy hiányosan került kitöltésre, akkor a felületen közzétételre kötelezettnek késedelem nélkül újra be kell küldenie az adatlapot a helyes adatokkal.

Ha nem keletkezett olyan adat, amelyet közzé kellene tenni, akkor az üres adatlapot a felületen közzétételre kötelezettnek nem kell benyújtania.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Tíz éve hatályos a Ptk. – szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (1. rész) A nem vagyoni kártérítés metamorfózisa sérelemdíjjá

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.

2024. február 23.

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – a per megszüntetését alapozza meg – a Kúria eseti döntése.