A különleges perek szabályozása az új Pp. tervezetében – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sikeresen befejeződött az új polgári perrendtartásról szóló törvény tervezetének szakmai, társadalmi vitája és közigazgatási egyeztetése is, így a jogszabályt az Országgyűlés az őszi ülésszakban fogja tárgyalni. Természetesen az előterjesztés tartalma még számos változáson mehet keresztül a módosító indítványok következtében, de az újdonságok főbb irányai már most vázolhatók.

A cikk az Ügyvédvilág folyóirat 2016 szeptemberi számában jelent meg.

 

A Tisztelt Olvasók korábban is rendszeresen értesülhettek – több cikkben is – a polgári perjogot érintő várható változásokról; jelen tanulmányban az új polgári perrendtartás tervezetének (tervezet) az úgynevezett Különös részét érintő legfontosabb reformokat foglaljuk össze.

1. A különleges perek szabályozásának rendezőelvei

A jelenleg hatályos új polgári perrendtartás (Pp.) Negyedik része a Különleges eljárások címszó alatt tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, melyek a Pp. általános rendelkezéseihez képest eltérést jelentenek. E speciális rendelkezések megalkotását már korábban is indokolttá tették a perben érvényesített igény alapjául szolgáló életviszonyok sajátosságai, a közérdek, vagy a különös méltánylást érdemlő magánérdek. A különleges szabályozás céljaként felmerült az adott eljárás gyorsítása, a jogvita elbírálásához szükséges speciális szakértelem biztosítása.

Az új Pp. tervezete is követi ezt a szabályozási elvet, a Hetedik rész viseli a Különleges eljárások címet[1]. A hatályos Pp. Különös részében szabályozott perekkel összevetve a tervezetben szereplő perek száma csökkent. Ennek egyik indoka, hogy a tervezet olyan általános szabályokat alakított ki, hogy azok egyaránt alkalmasak legyenek a magas pertárgyértékű, bonyolult szakkérdéseket felvető, a hatályos szabályok szerint akár kiemelt jelentőségűnek is minősülő perek elbírálására; ezért modellezték az általános szabályokat a törvényszék előtti eljárásra, és ehhez képest leágazásként szabályozták a járásbírósági hatáskörbe tartozó, a jogi képviselő nélkül személyesen eljáró felek érdekeit is figyelembe vevő, alacsonyabb pertárgyértékű ügyek eljárási rendjét. Ez a szabályozási koncepció szükségtelenné teszi a hatályos Pp. kiemelt jelentőségű perek (Ötödik rész), illetve kis értékű perek (Hatodik rész) speciális szabályainak fenntartását, ahogy arról már a jogszabály koncepciója is állást foglalt.

Az új perjogi kódex különös részének alapvető rendezőelve továbbra is az, hogy ott azok a perek kapjanak helyet, melyekben a speciális pertárgy, annak például társadalmi szempontból kiemelt jelentősége, a védendő jogtárgy fontossága ezt szükségessé teszi. A szabályozás optimális helyének megválasztásánál ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ahol a szabályozott életviszonyok, jogviszonyok oly mértékű sajátossággal rendelkeznek, és ahol az eljárási szabályok olyan szoros összefüggést mutatnak az alkalmazandó anyagi jogi szabályokkal vagy más, nem-peres eljárásokkal, így például a szellemitulajdon-védelem, ott is különösen az iparjogvédelem terén, a peres eljárási szabályokat nem indokolt kiszakítani a jogterület szabályait komplex módon rendező ágazati törvények keretei közül.

A különleges perek szabályozásának további rendezőelve volt, hogy a kódex különös részéből kerüljenek ki a hatályos Pp.-ben megtalálható nem-peres eljárási szabályok.

2. A tervezet különös részének szerkezeti felépítése

Az ismertetett szabályozási elvek alapján elsődlegesen azt szükséges kiemelni, hogy melyek azok a szabályok, amelyek kikerültek a kódex különös részéből.

Tárgyalóterem más köntösben. Ha a parlament is rábólint az ősszel elé kerülő új Pp. tervezetére, a jövőben több ponton is átalakul a polgári perek eljárásrendje

A hatályos Pp. XIX. Fejezetében szabályozott A bíróság fizetési meghagyásos eljárással összefüggő feladatai című rendelkezések a perjogi kódex Harmadik részébe, az Elsőfokú eljárás címszó alá kerülnek át, külön fejezetben A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek címmel. E szabályoknak kiemelt jelentőségük lesz a jövőben is. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdése, valamint a Pp. 314. § (1) bekezdésének hatályos szabályozása alapján – törvényben meghatározott egyes kivételekkel – csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg (kötelező értékhatár). A koncepció is megállapította, hogy a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszköz a belföldi lejárt pénzkövetelések érvényesítése során, egyértelműen perpótló hatású. Erre tekintettel már a koncepció is előrevetítette, hogy indokolt lehet a jelenleg 1 millió forintban meghatározott kötelező értékhatár felemelése. A törvénytervezet a koncepciónak megfelelően javaslatot tesz a kötelező értékhatár hárommillió forintra történő felemelésére.

A hatályos Pp. XX. Fejezetében szabályozott közigazgatási perek természetesen nem szerepelnek a perjogi kódex különös részében, melynek magyarázata az, hogy a kormány az 1011/2015. (I. 22.) számú kormányhatározatában elrendelte a közigazgatási perrendtartás külön törvényben történő szabályozását, így a jelenleg hatályos Pp. XX. Fejezetében szabályozott közigazgatási perek e külön közigazgatási perrendtartás hatálya alá fognak tartozni.

A hatályos Pp. XXIV. Fejezete, Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás is kikerül a tervezet különös részéből, hiszen dogmatikailag a jogorvoslatokhoz kapcsolódik, így a perjogi kódex Perorvoslatok címet viselő Hatodik részében kapott helyet. A szabályozás az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) rendelkezéseihez igazodva a jelenleg hatályos Pp.-hez képest cizelláltabban szabályozza a változatlanul a Kúria hatáskörébe tartozó nem-peres eljárást.

A tervezet Hetedik részéből kikerült különleges perek számbavételét követően vegyük sorra azokat a szabályokat, melyeket a jogalkotó továbbra is itt szándékozik rögzíteni. A tervezet különös része a személyi állapotot érintő perek speciális eljárási szabályaival kezdődik, ahol továbbra is helyet kapott a gondnoksági perek, a házassági perek, a származási perek, a szülői felügyelettel kapcsolatos perek szabályozása; és új elemként jelenik meg az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos perek speciális eljárási rendje. Figyelemmel arra, hogy az örökbefogadás felbontása is érinti a személyi állapotot, a tervezet indokoltnak tartotta e körben is speciális eljárási szabályok kialakítását. Az örökbefogadás felbontása iránti perekre a Pp. hatályos szabályai szerint külön szabályok nem vonatkoznak, azok a Pp. I-XIV. Fejezetének általános szabályai szerint bonyolódnak. Bár a tervezet XXXVI. Fejezetének keretei között mindössze két speciális szabályt rögzítettek, a tervezet különös részébe történő beemelésének jelentőségét az adja, hogy a perre így kiterjednek és alkalmazandók a személyi állapottal kapcsolatos perek közös, az általánostól eltérő szabályai.

A Pp.-tervezet különös részében új elemként jelenik meg a kiskorú gyermek tartása iránt indított perek szabályozása. Az ilyen típusú családjogi – de hangsúlyozottan nem személyi állapotot érintő – per célja a meghatározott személyi körbe tartozó tartásra jogosultak érdekeinek védelme. A perrel védeni akart jogtárgy fontosságára tekintettel indokolt, hogy a tervezet e pertípusnak az általánostól eltérő szabályait a különleges perek között mint kiemelt védelmet érdemlő családjogi pert rendezze. Kiskorú gyermek tartása iránti peren mind a tartási kötelezettség (tipikusan tartásdíj-fizetési kötelezettség) megállapítása, mind a tartási kötelezettség tartalmának megváltoztatása (pl. tartásdíj felemelése, leszállítása) iránti igényérvényesítést érteni kell, de ide sorolandó a tartási kötelezettség megszüntetése iránt indított per is, amely a szükséges feltételek fennállásának időközbeni megváltozásán alapulhat.

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére
Válogasson kiadványaink, szolgáltatásaink közül és vegyen részt szakmai rendezvényeinken! Polgári Perrendtartás 1952- 2016. – jogszabálytükör Pp. és Ptk. Expo egy csomagban Megrendelés >>

A tervezet különös részének következő, XXXVIII. Fejezete az Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek címszót viseli. E fejezeten belül a hatályos Pp. szabályaihoz képest változás nem következik be: így továbbra is speciális eljárási rend érvényesül a sajtó-helyreigazítás iránt indított perekben, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekben, valamint a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perben. A részletszabályokat illetően is megállapítható, hogy reformjellegű újítások nem várhatók, néhány pontosítás, illetve a határidőkben ésszerűsítés következik be, és a hatályos szabályozásban annyiban következik be változás, amennyiben az osztott perszerkezethez való igazodás ezt szükségessé teszi.

Ugyancsak a tervezet különös részében kapnak helyet a XXXIX. Fejezetben a munkaügyi perek speciális szabályai, illetve a XL. Fejezetben a végrehajtási perek. A jelenleg hatályos Pp. különös részéből ugyancsak átkerült a tervezetbe a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per szabályozása.

A tervezet Hetedik részében rögzített különleges perek áttekintését követően a következőkben néhány jelentősebb változás kiemelése történik meg. Fontos hangsúlyozni, hogy e kiemelések – a terjedelmi korlátok miatt – nem teljes körűek, alapvetően a személyi állapotot érintő perekre és a munkaügyi perekre koncentrálnak.

– Folytatjuk –

A szerző a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztérium Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságának tagja.

 

Lábjegyzet:

[1] Az új Pp. tervezete az alábbi linken érhető el: http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=5&type=302#!DocumentBrowse.

---