A Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace a magyar állam ellen


Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget.


Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. 

Tavaly októberben az Átlátszó is beszámolt arról, hogy akkor úgy tűnt, az utolsó per is lezárult a földmutyik történetének egyik első és legegyértelműbb példájának tekintett ügy,  az egykori kishantosi biogazdaság évtizedeken át bérelt földjeinek elvétele és beszántása kapcsán.

Tizenöt éven át több mint 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban „Kishantos”). A földbérlet-pályázatokon 2013-ban a gazdaság összes addig bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg a mai napig.

A kishantosiak szerint a korábban általuk bérelt és művelt földek pályáztatása során több szabályszegés is történt, többek között az Ángyán-jelentésekben is leírt módokon. A mintagazdaság vezetői erről az akkori agrárminisztert, Fazekas Sándort is tájékoztatták (PDF), de választ azóta sem kaptak erre a megkeresésükre. Igaz, az általuk kifogásolt földbérleti szerződést a bíróság később semmisnek ítélte a kishantosiak kifogásaival összhangban.

ingatlanjog online

2014. április 12-én az új bérlők „művelésbe vétel” címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi 117 millió forint értékű növényállományát. Elpusztították az őszi búzát, amit júniusban már aratni lehetett volna, az őszi borsó vetőmagot, a facéliát, a frissen vetett napraforgót, a lent. A kishantosiak szerint pedig az ekkor még folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, maguk döntöttek – a  Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül, és két hónappal az aratás előtt elpusztították az Ökológiai Mintagazdaság növényeit.

A magyar állam úgy vélte, hogy a területet védeni próbáló kishantosiaknak és környezetvédőknek kellene megfizetniük az ellenük kirendelt biztonsági cég kiszállásának költségét: 14 millió forintot és ennek kamatait. A pert első-, majd másodfokon is a civilek nyerték, ma pedig a Kúria is nekik adott igazat.

Ács Sándorné az Átlátszó kérdésére így fogalmazott a mai ítélet kihirdetése után:

„Annyi negatív dolog és igazságtalanság történt az elmúlt évek alatt. Csoda, hogy végre a törvények és a józan ész alapján született ítélet, ami végre lezárta ezt a szégyenletes pert. Már az is szégyenletes volt, hogy minden valós indok nélkül »magánhadsereget« vetettek be civilek ellen a kishantosi tüntetéseken. Külön örülök, hogy bizonyítottság hiányában utasították el az állam felülvizsgálati kérelmét. Az igazság és a törvényesség győzedelmeskedett.”

Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a zöldszervezet nevében kísérte végig a kishantosi pereskedést. A szervezet a kezdetektől támogatta a kishantosiak próbálkozását, hogy bizonyítsák az igazukat. Rodics így nyilatkozott a Kúria ítéletét követően:

„Nagyon boldogok vagyunk, az ilyen eseménynek visszaadják az ember hitét, hogy megmaradt a jogállamiság morzsája Magyarországon. Kegyetlen dolog volt ezt végigjárni, csöndben ülni a háttérben, és hallgatni a sokszor nyilvánvaló hazugságokat. Ma kiderült: vannak még tisztességesen működő bíróságok.”

(atlatszo.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Az Nmjtv. a bírósági gyakorlatban – Joghatósági kérdések

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a nemzetközi magánjogi törvénnyel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatára. Cikkünk első részében a joghatósággal kapcsolatos megállapításokat vesszük górcső alá.