Bejegyzések semmisség címkével


2021. július 9. Cégvilág

Szélesedik az italkínálat a vendéglátóhelyeken

Legkésőbb augusztus elsejétől bővülhet a vendéglátóhelyek italkínálata: eddig kell ugyanis összhangba hozni a szerződési gyakorlatokat a Kereskedelmi törvény új szabályaival. A legnagyobb beszállítókkal – főszabály szerint – immár nem köthetőek kizárólagos szerződések, emellett minden vendéglátóhely köteles legalább két különböző gyártó termékeit kínálni a fogyasztóknak.

A közigazgatás szerződéseinek kezelése a magyar jogban
2021. április 27. Szakma

A közigazgatás szerződéseinek kezelése a magyar jogban

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk befejező részében a közigazgatási szerződés kezeléséről olvashatnak a magyar jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

A tagállami polgári anyagi és eljárási szabályok harmonizálása
2020. december 17. Szakma

A tagállami polgári anyagi és eljárási szabályok harmonizálása

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.

A kártérítéshez való jog uniós versenyjogi alapjai
2020. december 15. Szakma

A kártérítéshez való jog uniós versenyjogi alapjai

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a kártérítéshez való jogról.

Költségvetési szerv által kötött megbízás is minősíthető munkaviszonynak
2020. október 21. Napi

Költségvetési szerv által kötött megbízás is minősíthető munkaviszonynak

Amennyiben a megbízási jogviszony alapján a munkát végző személynek a tevékenységét alá- fölérendeltségi viszonyban, utasítások szerint, kötelezően megállapított 4 órás rendelkezésre állás és személyes közreműködés mellett kellett elvégeznie, foglalkoztatása ténylegesen munkaviszony keretében valósult meg.

A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához
2020. július 14. Szakma

A Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdése – Észrevételek Csőke Andrea javaslatához

2019-ben hatályba lépett az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szerkezetalakítási Irányelv), melyet a jogalkotónak a közeljövőben át kell ültetnie a magyar jogba. Az irányelv nyomán szükséges lesz megalkotni egy olyan szerkezetátalakítási eljárást, amely félúton helyezkedik el a tisztán kontraktuális alapú restrukturálás és a formális fizetésképtelenségi eljárások között. Csőke Andrea vitaindító céllal a Polgári Jog jelen számában közzétette jogszabálytervezetét (a továbbiakban: Tervezet) a szerkezetátalakítási eljárásokról. Jelen tanulmány célja az irányelv által létrehozni kívánt szerkezetátalakítási eljárások legfontosabb sajátosságainak ismertetése, és ezekhez kapcsolódóan Csőke Andrea megoldásainak bemutatása, valamint a kodifikációs folyamat során megoldásra váró egyes további problémák felvetése.

Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés
2020. március 6. Szakma

Semmisség és jogellenes munkaviszony-megszüntetés

Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél. A felperes 2016. októberében vezetői megbízásáról történő lemondását követően a részére felajánlott új munkakört nem fogadta el, ezért közalkalmazotti jogviszonyát a polgármester 2016. december 19-én felmentéssel szüntette meg. A felperes keresetében semmisségre hivatkozva felmentése érvénytelenségének megállapítását kérte. Állítása szerint a felmentési okiratot nem a munkáltató adta ki, mivel azt a polgármester írta alá és az önkormányzatával fennálló közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg.   Az első- és másodfokú eljárás A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperest a felmentési időre járó illetménykülönbözet és késedelmi kamata, a végkielégítés-különbözet és késedelmi kamata, valamint 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2 264 000 forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a felmentés körében megállapította, hogy az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben nem szereplő okra alapította a jogviszonyt megszüntető intézkedését, továbbá azt a polgármester a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület döntése nélkül adta ki, ezért jogszabályba ütközik…