A NAV ellen döntött a Kúria: a transzferárazás nem egzakt tudomány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kúria egyik nemrégiben hozott ítéletével kapcsolatban közlünk gyakorlati példát arra, hogy a joghatóság megállapítása szerint a NAV eljárása jogsértő volt egy transzferárazást érintő adóellenőrzés kapcsán.

A vállalatcsoportokon belüli kölcsön- és finanszírozási ügyletek ellenőrzése évek óta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseinek célkeresztjében áll. A NAV vizsgálódása általában arra irányul, hogy a cégcsoportokon belüli résztvevők az egymás közötti ügyleteiket a szokásos piaci feltételeknek megfelelő árazással bonyolítják-e, vagy a szokásos piaci ártól eltérő, annál alacsonyabb vagy magasabb kamatmértékek alkalmazásával csökkentik az adókötelezettségüket. A közelmúltban a Kúria egy ilyen adóellenőrzéssel kapcsolatban hozott ítéletet és megállapította, hogy a NAV eljárása jogsértő volt.

A Kúria már több korábbi ítéletében is felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális vállalatcsoportokon belül elvárás, hogy a csoporttagok az egymással kötött ügyleteiket független vállalkozások üzleti tevékenységéhez képest értékeljék, ezeket a független ügyleteket és tevékenységeket hasonlítsák össze a saját ügyleteikkel és tevékenységükkel. A transzferárazás a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazását jelenti.

Azt azonban nem szabályozza a jog, hogy a vállalkozásoknak pontosan milyen adatok vagy adatbázisok alkalmazásával kell megállapítaniuk a szokásos piaci árat. „Évek óta bizonytalanságot jelent a vállalkozások számára, hogy milyen adatok alapján és milyen mélységű elemzések árán kell megállapítani a szokásos piaci árat. Az adóhatóság az átlagos vállalkozásnál lényegesen nagyobb adatvagyonnal rendelkezik, nemzetközi adatbázisokhoz is hozzáférése van. Ezek felhasználásával elég csak minimális mértékben módosítania a vállalkozások között irányadó áron és már az is százmilliós vagy milliárdos adókülönbözethez vezethet” – hívja fel a figyelmet a jogi szakértő.

A Kúria az újonnan hozott ítéletében leszögezi, hogy a transzferár meghatározásához elérhető adatok a gyakorlatban lehetnek hiányosak, nehezen értelmezhetők, beszerzésük bizalmi okok miatt nehézségekbe is ütközhet. Ezért a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazása során a cél mindig a szokásos piaci ár megbízható adatokon alapuló, elfogadható becsült értékének a meghatározása. A szokásos piaci ár megállapításának „becsült” jellege azt eredményezi, hogy a transzferár kialakítása soha nem egzakt cselekmény, ahhoz mind a vállalkozás, mind a NAV részéről a realitás keretein belül mozgó bizonyítási cselekmények szükségesek.

A Kúria döntése iránymutató a jövőbeni NAV ellenőrzések számára, mert egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásokat csak a realitás keretein belül terheli a szokásos piaci ár megállapításának kötelezettsége. A NAV az így kialakított árat nem módosíthatja még akkor sem, ha további adatok felhasználásával precízebben tudná meghatározni a szokásos piaci ár mértékét.

Az ítélet gyakorlati jelentőségét növeli, hogy 2023. január 1-től már a helyi iparűzési adó szabályozásban is megjelenik olyan elvárás, hogy a cégcsoporton belüli árak transzferárazási célú dokumentálására sor kerüljön. Az új szabályok értelmében csak abban az esetben van lehetőség a vállalkozás számára, hogy transzferár-korrekció jogcímén csökkentse a helyi iparűzési adó alapját, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját.

Forrás: Harcos Mihály, ügyvéd, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda sajtóanyag alapján


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Adóváltozások 2025-ben: Mire érdemes figyelni az új évben a könyvvizsgálói szemmel

Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!

2024. december 5.

Megtagadhatom a szabadság igénybevételét?

Az évvégi ünnepek közeledtével legtöbben alig várjuk, hogy szabadságra mehessünk és számoljuk vissza az addig hátralévő napokat, mégis előállhat olyan élethelyzet, amikor nem tudunk vagy nem akarunk vakációzni. A szabadság márpedig „kötelező”, pénzben megváltani nem lehet, így valamilyen kompromisszumos megoldást kell találni arra az esetre, ha pihenés helyett inkább a munka hősei szeretnénk lenni.

2024. december 3.

DLA Piper: Az ESG törvény újabb módosítása könnyíthet a vállalkozások terhein

Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.