A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről is új törvény született


Az új szabályozás átfogó keretet nyújt a nemzeti adatvagyon kezeléséhez és hasznosításához.


Releváns jogszabály:


A tavalyi év végén, december 22-én kihirdették a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvényt (a továbbiakban: törvény), mely fokozatosan lép hatályba: egy része már tavaly december 30-án, illetve idén január 1-jén, bizonyos részei március 1., április 1. illetve július 1-jén lépnek majd hatályba, egyes pontjai pedig majd csak 2026. január 1-jén.

Alkalmazási szabálya szerint a törvény rendelkezéseit a 2024. március 31. után benyújtott igényekre kell alkalmazni.

A törvény egyúttal hatályon kívül helyezi elődjét, a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvényt és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvényt is.

2022 júniusában lépett hatályba a DGA, a Data Governance Act (magyarul Adatkormányzási Rendelet) amelynek eredményeként a nemzeti adatvagyon egészére kiterjedő szabályozási környezet jött létre, beleértve a személyes és védett adatok további hasznosításának szabályozását is. Ennek része egyébiránt a 2020-ban közzétett Európai Adatstratégia is, amelynek célja egy egységes európai adattér létrehozása.

Az általános indokolásban foglaltak szerint a törvény elsődleges célja, hogy biztosítsa az EU-s Adatkormányzási Rendelet (Európai Parlament és a Tanács 2022. május 30-i (EU) 2022/868 Rendelete) hazai, törvényi szintű alkalmazhatóságát. Ezzel egyidejűleg az adatok további felhasználásának elősegítéséhez a nemzeti adatvagyon meglévő újrahasznosítási szabályait is az igénylők számára átláthatóan, egységesen, szolgáltatási rendszerként kívánja a jogalkotó kialakítani. A törvény középpontjában a nemzeti adatvagyon hasznosítást elősegítő központi, illetve regisztrált szolgáltatók által nyújtható adathasznosítást-támogató szolgáltatások állnak.

A cél ezeknek a szolgáltatásoknak a bevezetésével, hogy az E-ügyintézési tv.-ben megismert szabályozott (elektronikus ügyintézési) szolgáltatásokhoz hasonló, egységes adathasznosítást támogató szolgáltató rendszer jöhet létre, biztosítva ilyen módon is az egyes szolgáltatások standard összekapcsolhatóságát, egymásra építhetőségét.

A cikkben a törvény bizonyos fontosabb részeinek összegzése olvasható.

A törvény hatálya és fogalmai, alapelvei

A szabályok többek között a közfeladatot ellátó szervek által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatok hasznosításával összefüggő szolgáltatásokra, az adatok további felhasználására, az adathasznosítást és a további felhasználást támogató egyéb, állami feladatok ellátására; az adatalapú kormányzáshoz szükséges kormányzati döntéstámogatás érdekében végzett adatgyűjtési és adatelemzési feladatokra, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmére és a nemzeti adatvagyon hasznosítása során az adatszolgáltatást nyújtó, igénybe vevő természetes személyekre, szervekre, szervezetekre és egyéb jogi személyekre terjednek ki.

Az adat aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is, míg a nemzeti adatvagyon a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok, dokumentumok és kulturális közadatok, továbbá egyéb a kezelésükben lévő személyes és védett adatok összessége, függetlenül azok megjelenési formájától az értelmező rendelkezések szerint.

Közadatnak minősül az Infotv.-ben meghatározott digitális formátumú közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, kutatási adatok és személyes adatnak a GDPR 4. cikk 1. pontjában meghatározott személyes adat.

A Nyyíltadat-irányelv, illetve az Adatkormányzási Rendelet alapján a további felhasználás során érvényesítendő a törvény szerint is az általános nyilvánossági, átláthatósági, diszkriminációmentességi szabályok, jelentős részben abban a formában, ahogyan az a Közadat tv.-ben is szerepelt.

NAT és NAVÜ

A korábbi nemzeti adatvagyonról szóló törvényben is szerepelt már a Nemzeti Adatvagyon Tanács és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. Azonban a NAT eredeti funkciója a megváltozott kormányzati hatáskörökre tekintettel tárgytalanná vált, így a korábbi döntési jogosultság helyett az e-közigazgatás és informatikai fejlesztések egységesítésért felelős miniszter döntés-előkészítő és javaslattevő testületi szervének feladatát tölti be ezentúl.

A NAVÜ a Kormány által rendeletben kijelölt, a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatásával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként ellátó és koordináló szerv vagy szervezet. Így kijelölésre került, mint az Adatkormányzási Rendelet szerinti „egyablakos információs pont” és központi „illetékes szerv”, továbbá rögzítésre került a NAVÜ E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus ügyinézésre kötelezett szervi minősége is. Önálló szolgáltatás helyett itt kerül feladatként megfogalmazásra a korábbi nemzeti adatvagyonról szóló törvény szerinti általános kormányzati tájékoztató szolgáltatási feladatkör.

Rögzíti azt is a törvény, hogy a NAVÜ személyes és védett adat esetén csak személytelenített adatot kaphat. (Ez olyan adat, amelyre vonatkozóan az adathasznosítást végző szerv vagy személy nem rendelkezik olyan technikai feltételekkel, amellyel felfedheti az adat természetes vagy nem természetes személyhez kapcsoltságát.) A törvény kimondja azt is, hogy a NAVÜ a személyes adatokra vonatkozóan adatkezelőnek minősül, ami lehetővé teszi, hogy a későbbiekben álnevesített adatállományokkal is dolgozhasson. (Az álnevesítés a személytelenítés körében személyes adatoknak a GDPR 4. cikk 5. pontjában meghatározott módon történő kezelése.)

Adathasznosítás-támogatási szolgáltatások

Két nagy halmaza van a szolgáltatásoknak a törvény szerint, az egyik ilyen a központi, a másik pedig a regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások, ezek összevontan is nyújthatók.

Központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások a következők:

  • Nemzeti Adatvagyon Leltár szolgáltatás
  • egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás
  • nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat egyablakos közzététele szolgáltatás
  • kormányzati tájékoztatási szolgáltatás
  • közcélú tájékoztatási szolgáltatás
  • piaci tájékoztatási szolgáltatás
  • döntés-előkészítést támogató szolgáltatás
  • Nemzeti Adatplatform szolgáltatás
  • adatok összekészítése szolgáltatás
  • adat-összekapcsolási szolgáltatás
  • kulcsszolgáltatás
  • kormányrendeletben meghatározott egyéb központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.

Regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások a:

  • nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás
  • nemzeti adatvagyon körébe tartozó, személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás
  • adattisztítási szolgáltatás
  • személytelenítési szolgáltatás
  • adatelemzési szolgáltatás
  • elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatás
  • kutatószoba-szolgáltatás
  • felügyelt távoli elérés szolgáltatás
  • az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítővel való kapcsolattartás szolgáltatás
  • kormányrendeletben meghatározott egyéb regisztrált adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.

A kormányzati tájékoztatási szolgáltatás

A NAVÜ közfeladatként, a nemzeti adatvagyonra kiterjedően kormányzati tájékoztatási szolgáltatást nyújt. E szolgáltatás keretében az adatalapú kormányzás megvalósításhoz szükséges kormányzati döntéstámogatás érdekében a központi kormányzati igazgatási szerv számára annak döntés-előkészítési célú igénylése alapján adatelemzési szolgáltatást nyújt.

A NAVÜ a szolgáltatás nyújtásához – szükség esetén – kapcsolt szolgáltatásként biztosítja

  • az adatok összekészítése szolgáltatást
  • az adattisztítási szolgáltatást
  • az adatösszekapcsolási szolgáltatást
  • az elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatást.

Ha az adatelemzés személyes adatra vagy védett adatra is kiterjed, a NAVÜ ezt a szolgáltatást személytelenített adatokon nyújtja. Ebben az esetben az adatot rendelkezésre bocsátó közfeladatot ellátó szerv a személytelenítést a törvényben meghatározott személytelenítési szolgáltatás igénybevételével végzi.

Közcélú és piaci tájékoztatási szolgáltatás

A NAVÜ a közcélú tájékoztatási szolgáltatást közfeladatként kétféle célból: döntés-előkészítési vagy kutatási céllal nyújtja. Döntés-előkészítési céllal adatelemzési szolgáltatást nyújt olyan kormányzati tájékoztatási szolgáltatás igénylésére nem jogosult közfeladatot ellátó szervek számára, amelyek esetében az igénylés kormányzati döntés-előkészítési célokat szolgál, és a szolgáltatás eredménye kereskedelmileg nem hasznosítható. Kutatási céllal szintén adatelemzési szolgáltatást nyújt azon közfeladatot ellátó szervek számára, amelyek esetében az adatigénylés tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs, oktatási vagy helyi döntés-előkészítés szakmai megalapozását szolgáló célokat szolgál, és a szolgáltatás eredményei kereskedelmileg nem hasznosulnak.

A korábbi nemzeti adatvagyonról szóló törvényben megfogalmazott piaci tájékoztatási szolgáltatás tényleges szolgáltatásként történő, ill. ennek megfelelően pontosított beemelése a törvényben külön alcím alatt található szolgáltatás. A törvényhez fűzött részletes indokolás alapján itt új elemként megjelenik a NAVÜ szerepe az adatösszekapcsolás, illetve kulcsszolgáltatás igénybevétele esetén. Úgyszintén új a jövőbeni adatokra is kiterjedő idősoros elemzési igény kezelése, ami a NAVÜ részéről adattárolást is feltételez. Az idősoros elemzéshez szükséges tárolás csak akkor megengedett, ha a szükséges adat másként nem szerezhető meg, és időben korlátozott. Módosulás még a korábbi törvényhez képest, hogy az engedélyezési folyamatban a NAT helyett a Statútum rendelet alapján a területért felelős miniszter dönt.

Nemzeti Adatplatform szolgáltatás

A Nemzeti Adatplatform olyan informatikai szolgáltatás, amely elsősorban az adatok gyűjtéséhez, rendelkezésre bocsátásához, illetve standard tárolásához informatikai támogatást biztosít. A szolgáltatás része a felügyelt távoli elérés szolgáltatás nyújtásához szükséges, biztonságosan elkülönített informatikai környezet biztosítása az ilyen szolgáltatást nyújtó szervezetek számára.

Ez a szolgáltatás magában foglalja

  • adatok eredeti formában – személyes és védett adatok esetében személytelenített formában – történő átvételét és informatikai platformon történő tárolását
  • előfeldolgozáshoz, adatrendezéshez, adattisztításhoz szükséges adattárhely biztosítását
  • adatelemzéshez szükséges adatok tárolásának biztosítását
  • tartós megőrzésű adatok – különösen idősoros elemzésekbe vonható adatok – tárolására alkalmas adattárhely biztosítását
  • a felügyelt távoli elérés szolgáltatás biztosításához szükséges információ-technológiai megoldás biztosítását.

Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Tíz éve hatályos a Ptk. – szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (1. rész) A nem vagyoni kártérítés metamorfózisa sérelemdíjjá

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.

2024. február 23.

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – a per megszüntetését alapozza meg – a Kúria eseti döntése.