A név és cím feltüntetése a jótállási jegyen
A vállalkozás eleget tesz a neve és címe feltüntetésére vonatkozó kötelezettségének, amennyiben a jótállási jegyet a tartalmának megfelelő helyen a cégnevét és székhelyét tartalmazó, olvasható bélyegzőlenyomattal látja el – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, egy fogyasztó a megvásárolt termékre minőségi kifogás miatt két ízben panaszt tett a felperesnél, majd kérte az alperest (hatóság), hogy vizsgálja meg a minőségi kifogás intézésének módját. Az alperes fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított, ennek során a felperes a rendelkezésére bocsátotta a termék jótállási jegyének másolatát, és az alkalmazott a jótállási jegyeinek mintáit. Megállapította, hogy a felperes megsértette az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletnek a jótállás kötelező tartalmi elemeit előíró 3. § (3) bekezdését, és kötelezésében felszólította a felperest, hogy a jótállási jegyein az eddigiek feltüntetése mellett tüntesse fel a vállalkozás nevét és címét is.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy jótállási jegyein a jogszabály által előírt kötelező elemek szerepelnek, közöttük a vállalkozás neve és címe is, melyet minden esetben bélyegzővel tüntet fel. Álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely kötelezővé tenné ezeknek az adatoknak nyomdai úton való feltüntetését. Az alperes vitatta, hogy a felperes által alkalmazott jótállási jegyek a Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelnek. Kifejtette, hogy a bélyegzőlenyomat nem mindig olvasható, a bélyegzője nem mindig tartalmazza a vállalkozás címét. Az olyan jótállási jegy pedig, amely nem felel meg a teljes körű tájékoztatás követelményének, sérti a fogyasztói jogokat.
Az elsőfokú eljárás
A bíróság az alperes határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította, hogy a felperes kétféle jótállási jegyet alkalmazott. Az egyik típuson a „vállalkozás (forgalmazó) üzlet neve, címe”, alatta lévő sorban „(bélyegzője)” szövegrész került feltüntetésre, a másik mintán a „terméket a fogyasztó részére értékesítő vállalkozás neve, címe:” és alatta helykihagyással pontozott vonal alatt „vállalkozás bélyegzőlenyomata a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírása (bélyegzője)” szöveg szerepelt. A termék eladásakor felperes az első típusú jótállási jegyet adta át a fogyasztónak, melyen a nyomtatott szöveg felett a felperes nevét, címét és adószámát tartalmazó bélyegzőlenyomat látható egy olvashatatlan aláírás mellett. A bélyegzőlenyomaton minden adat magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű.
Kiemelte, hogy a Korm. rendelet nem határozza meg, hogy a jótállási jegyen a vállalkozás nevét és címét hogyan kell feltüntetni. A felperes jótállási jegyei tartalmazták a vállalkozás nevét, címét és bélyegzőlenyomatát. A jogszabály a vállalkozás nevének és címének feltüntetésére vonatkozó kötelező alakiságot nem határoz meg, ezért a névre és címre kiterjedő kötelező adattartalom bármilyen olvasható és közérthető alakisággal megjeleníthető. A felperes által alkalmazott mindkét jótállási jegy minta és a termékre vonatkozóan a fogyasztónak átadott jótállási jegy megfelel a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes szerint a Korm. rendelet valóban nem határozza meg azt, hogy a jótállási jegyen a vállalkozás nevét és címét milyen módon kell feltüntetni, azonban a Kúria döntései értelmében a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése kógens rendelkezést tartalmaz, a jótállási jegyen való feltüntetési kötelezettséget fogalmazza meg. Álláspontja szerint ezért tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által alkalmazott mindkét jótállási jegy minta megfelel a Korm. rendeletnek. Úgy vélte, nem mellőzhető a név és a cím feltüntetése és a bélyegzőlenyomat szerepeltetése, mivel a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése kógens és mindkettő feltüntetését előírja.
A Kúria megállapításai
A Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a jótállási jegyen többek között fel kell tüntetni
– a vállalkozás nevét, címét,
– a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
– a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
– a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.
A Kúria megállapította, hogy a jótállási jegy tartalmazta a felperes nevét és címét, mely az olvasható bélyegzőlenyomat útján került feltüntetésre. A feltüntetés módjára vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, ahogyan arra sem, hogy a vállalkozásnak bélyegzővel kellene rendelkeznie, az esetlegesen létező bélyegző tartalmát sem határozza meg jogi norma. Ebből következően azt kellett figyelembe venni, hogy a vállalkozás neve és címe feltüntetésének célja az, hogy a fogyasztó tudja, hogy az esetleges igényét kivel szemben érvényesítheti. Ezen cél elérése nem függ attól, hogy a kívánt adatok feltüntetése milyen módszerrel valósul meg.
Az alperes hivatkozott arra kúriai megállapításra, hogy a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése kógens rendelkezést tartalmaz, a jótállási jegyen való feltüntetési kötelezettséget fogalmazza meg. A Kúria megállapította, hogy jelen ügynem az elsőfokú ítélet nem azt állapította meg, hogy a vállalkozás nevének és címének feltüntetése nem kötelező, hanem azt, hogy a felperes a bélyegzőlenyomaton való feltüntetéssel ezen kötelezettségének eleget tett. Bár valóban előfordulhat, hogy egy bélyegzőlenyomat nem olvasható, valamint jogszabály nem írja elő a bélyegzőlenyomat kötelező tartalmi elemeit, illetve a bélyegző nem mindig tartalmazza a vállalkozás címét, a felperes esetében nem merült fel, hogy olyan jótállási jegyet használt volna, amelyen a neve és címe csak olvashatatlan bélyegzőlenyomaton szerepelt volna, vagy a bélyegzőlenyomat esetleges hiánya ellenére azt más módon sem tüntette volna fel. Így a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.IV.37.604/2023/7.) a Kúriai Döntések 2024/3. számában 74. szám alatt jelent meg.
