A polgári nemperes eljárások új szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bírósági polgári nemperes eljárások szabályrendszerébe a speciális nemperes eljárások és az új Pp. közé belépett a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvény. A közigazgatási nemperes eljárások is megváltoztak. Itt kétosztatúvá vált a szabályozás. A közigazgatási perrendtartásnak az volt a szabályozási koncepciója, hogy lehetőleg valamennyi közigazgatási nemperes eljárás bekerüljön a közigazgatási perrendtartás hatálya alá, így egy egységes perrendtartás jöjjön létre.

A polgári nemperes eljárások új szabályozása

dr. Balog Balázs kiemelte, hogy a bírósági polgári nemperes eljárások szabályanyagában az új Pp.-hez kapcsolódóan kódexjellegű szabályozás jelent meg. Az új Pp. koncepciójának alapelemei az osztott perszerkezet, az egységes perrend, az általános törvényszéki hatáskör, a kötelező jogi képviselet és a perkoncentráció. Felhívta a figyelmet, hogy azt is meg kell vizsgálni, hogy az új Pp.-ben megjelenő koncepcionális változások hogyan hatnak a nemperes szabályokra, hogyan kell alkalmazni a jövőben a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvényt az új Pp.-re tekintettel. Amit már a Ptk.-ban megszoktunk, hogy például a kötelmi jogban vagy a gazdasági társaságok szabályozásánál többszintű szabályozással találkozhatunk,  a bírósági polgári nemperes eljárások területén is megfigyelhető

A szabályozási koncepció

A régi Pp.-hez kapcsolódóan voltak bírósági polgári nemperes eljárások, közigazgatási bírósági nemperes eljárások, valamint közjegyzői polgári nemperes eljárások. A korábbi rendszer az volt, hogy egy adott polgári bírósági nemperes eljárásra volt egy speciális jogszabály és a régi Pp. A kettő közötti kapcsolatot vagy maga a speciális jogszabály teremtette meg, vagy ha ezt az utalónormát a speciális jogszabály nem tartalmazta, akkor a Ppék.-hoz kellett nyúlni. A bírósági ítéletekben és az ügyvédi beadványokban is ez volt az összekötőkapocs a két jogszabályanyag között. A régi Pp.-hez kapcsolódtak a bírósági hatáskörbe tartozó közigazgatási nemperes eljárások is, melyek régi rendszerét a közigazgatási nemperes eljárásokról szóló törvény tartalmazta, ennek volt a háttérjogszabálya a régi Pp., mely a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perek szabályait is tartalmazta. A harmadik Pp.-hez kapcsolódó nemperes eljárástípus a közjegyzői polgári nemperes eljárás. A sémát megtöri a fizetési meghagyásról szóló törvény, ami főszabály szerint kizárja a közjegyzői nemperes eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek az alkalmazását, kivéve akkor, ha kifejezetten lehetővé teszi.

Az előzőekben felvázolt rendszer 2018. január 1-től teljes mértékben megváltozott, a bírósági polgári nemperes eljárások szabályrendszerébe a speciális nemperes eljárások és az új Pp. közé belépett a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvény. A közigazgatási nemperes eljárások is megváltoztak. Itt kétosztatúvá vált a szabályozás. A közigazgatási perrendtartásnak az volt a szabályozási koncepciója, hogy lehetőleg valamennyi közigazgatási nemperes eljárás bekerüljön a közigazgatási perrendtartás hatálya alá, így egy egységes perrendtartás jöjjön létre. Az alapkoncepcióban még ez szerepelt, de a kodifikációs folyamat végén maradtak olyan közigazgatási nemperes eljárások, amik nem tartoznak a Kp. hatálya alá. Itt a szabályozási logika annyiban különbözik a bírósági polgári nemperes eljárásoktól, hogy a Kp. hatálya alá tartozó ügyekben csak akkor lehet az új Pp.-t alkalmazni, ha a Kp. azt kifejezetten lehetővé teszi, míg a bírósági polgári nemperes eljárásokban általános jelleggel, mögöttes jogszabályként van jelen az új Pp.

[htmlbox kp_kommentar]

A mögöttes törvény alkalmazása

A bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény az általános szabályok között általános jelleggel mondja ki, hogy az új Pp. a mögöttes jogszabálya, tehát a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból adódó eltérésekkel alkalmazni kell az új Pp.-t. Vannak azonban olyan szabályok, amelyek eltérnek a peres logikától. Ezeket a szabályokat próbálta összegyűjteni és absztrahálni a sok különálló speciális nemperes eljárásra vonatkozó jogszabályból a jogalkotó. Ezeket főszabály szerint valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban alkalmazni kell. A másik hatályi jellegű szabály az, hogy az egyes bírósági polgári nemperes eljárásokban a jogszabályt megfelelően alkalmazni kell törvény eltérő rendelkezése hiányában.

A törvény teljes mértékben hallgat a hatásköri, illetékességi kérdésekről. A jogalkotó nem találta szükségesnek, hogy további általános szabályokat alkosson, amelyek lerontják az új Pp. szabályait. Ehelyett két szabályozási szintre korlátozza a hatásköri és illetékességi szabályozást: az új Pp. 20. §-ára, valamint a speciális nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályokra. Tehát meg kell nézni a speciális nemperes eljárásra vonatkozó jogszabályban, hogy jelöl-e ki bíróságot. A kijelölésnek két oka lehet: ha az új Pp.-ből nem következik, hogy melyik bírósághoz kell fordulnunk, például pszichiátriai gyógykezelés felülvizsgálata esetén, vagy ha a Pp. szabályaiból következő hatásköri szabályokat valamilyen módon felülírja.

A bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy nincs elkülönült perfelvételi és eljárási szak. Mindazon eljárási cselekményeket, amelyeket a Pp. a perfelvételt lezáró végzésig enged megtenni, az eljárás befejezéséig meg lehet tenni.

Az új Pp. a határozatok tekintetében a hármas tagolást követi: ítélet, végzés, bírósági meghagyás. A bírósági meghagyásra is egyértelműen alkalmazni kell a határozatok általános szabályait. A bírósági polgári nemperes eljárásban kizárólag végzést hozhat a bíróság, mind az eljárás lezárása céljából, akár érdemben, akár nem érdemben dönt, mind pedig egyes eljárások eldöntésének kérdésében. Mivel végzésben határoz, és az új Pp. szerint végzés ellen kizárólag akkor lehet fellebbezni, ha azt a törvény lehetővé teszi, a Bpnp. beépít egy speciális kisegítő szabályt, mely szerint az eljárást befejező végzésekkel szemben, akár érdemi a döntés, akár nem érdemi, a Bpnp. alapján helye van fellebbezésnek. Ezt a speciális nemperes eljárásról szóló törvény leronthatja. A nem eljárást lezáró végzésekkel kapcsolatban meg kell néznünk, hogy lehetővé teszi-e a fellebbezést vagy lerontja-e az új Pp. „lehetővé tevő” rendelkezését.

[htmlbox pp_termekek]

A felülvizsgálat tekintetében nincs speciális szabály az általános bírósági polgári nemperes eljárásokra. Főszabály szerint az ügy érdemében hozott jogerős végzéssel szemben helye van felülvizsgálatnak, ezeket az egyes speciális nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok leronthatják. Érdekes ebből a szempontból a jogi képviselet kérdése. Az új Pp. főszabály szerint a kötelező jogi képviseletet írja elő, míg a Bpnp. azt mondja, hogy nem kötelező a jogi képviselet. Ezeket a speciális nemperes eljárásra vonatkozó jogszabályok felülírhatják. A Bpnp. a fellebbezésre és a felülvizsgálatra két féloldalas kógenciát jelentő szabályt fogalmaz meg, mely a régi Pp.-ből ismerős szabályozási logika. A fellebbezés tekintetében korlátozott a kötelező jogi képviseletre vonatkozó előírás: ha a fellebbezéssel az ítélőtáblához fordulunk, a fellebbezési kérelmet előterjesztő félnek kötelező a jogi képviselet. Ha van ellenérdekű fél a nemperes eljárásban, számára nem kötelező a jogi képviselet mindaddig, amíg nem terjeszt elő fellebbezési ellenkérelmet. Felülvizsgálat esetén szintén csak a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél részére írja elő a Bpnp. a kötelező jogi képviseletet.

Az előadó kitért az ítélkezési szünet alkalmazásának kérdésére is. Míg a régi Pp. teljes mértékben kizárta nemperes eljárások esetén, az új Pp. hallgat róla. Ez a szabály a régi Pp.-ből átkerült a Bpnp.-be, és kimondja, hogy az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket bírósági polgári nemperes eljárásokban nem kell alkalmazni. A speciális jogszabály ezt leronthatja, például a civil-nyilvántartási törvény, hiszen az ennek a törvénynek a hatálya alá tartozó ügyekben az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

Ami a szakértői bizonyítást érinti, háromféle szakértői bizonyítást lehet indítványozni: a magánszakértő, a bizonyító fél által megbízott igazságügyi szakértő, a más eljárásban keletkezett szakértő véleményének a felhasználása, illetve az adott eljárásban bíróság által kirendelt szakértő igénybevétele. A Bpnp. általános szabályként kizárja a magánszakértői bizonyítást, ám ezt a speciális jogszabályok leronthatják. A csődtörvény például vitatott hitelezői igények esetén lehetőséget biztosít a magánszakértői bizonyításra.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a joggyakorlatban felmerült vitákra tekintettel rendelkezik a Bpnp. arról, hogy abban az esetben, ha egy bírósági polgári nemperes eljárásra vonatkozó speciális norma azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a Pp.-nek a szünetelésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, az eljárást hivatalból meg kell szüntetni. Az egyezségi kísérlet alkalmazását szintén egyértelműen kizárja a Bpnp., valamint nem lehetséges a folyamatos felvétel útján történő jegyzőkönyvezés. A mögöttes jogszabályok miatt egyértelmű, hogy 2018. január 1-től az elektronikus eljárás az irányadó.

---