A pótmagánvád az új Be.-ben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. július 12.
Rovat:

A pótmagánvád közvádas ügyekben az ügyészség vádmonopóliumának korrekciójára ad lehetőséget azáltal, hogy a sértett büntetőjogi igényét pótlólagosan érvényesítheti.


A közvádló helyett végzett sértetti vádképviselet, azaz a pótmagánvád azokban az esetekben indítványozható, amikor az állam erre feljogosított szerve a feljelentést elutasította, a büntetőeljárást idő előtt megszüntette, vagy a vádat a bírósági eljárásban elejtette. A jogintézménnyel a törvényhozó a sértett igényérvényesítési jogát szélesíti úgy, hogy a sérelmére elkövetett közvádas bűncselekmény miatt a nyomozóhatóság vagy az ügyészség döntése ellenére a bírósági eljárást igénybe vehesse.

A pótmagánvádas eljárás helye az új büntetőeljárásban

Koncepcionális változás történik az új büntetőeljárási törvényben (Be.) a pótmagánvádas eljárásra vonatkozó szabályozást tekintve. A most hatályba lépő kódex a pótmagánvádas eljárást már külön eljárásként egy önálló fejezetben szabályozza, s ezzel azt ígéri, hogy az erre az eljárásra vonatkozó rendelkezések könnyen áttekinthetők, és a sértetti igényérvényesítés egyszerűbb. A régi Be.-ben ugyanis a széttagolt szabályozás miatt többször szerepelt a törvényben a pótmagánváddal kapcsolatos néhány rendelkezés.

A pótmagánvádas eljárás feltételei

A sértett korrekciós jogával akkor élhet, vagyis abban az esetben emelhet pótmagánvádat, ha

– a nyomozóhatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasította,

– a nyomozóhatóság vagy az ügyészség az eljárást megszüntette, vagy

– az ügyészség a vádat elejtette.

A pótmagánvádas eljárás akadályai

A sértett nem léphet fel pótmagánvádlóként az alábbi esetekben:

– hiányzik a közvetlen sérelem,

– a sértett az állam,

– fiatalkorúak elleni eljárásban,

– az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,

– hatóságot támogató személy ellen.

Hatóságot támogató személy

Az új Be. értelmében a sértett nem léphet fel pótmagánvádlóként, ha a büntetőeljárásban a feljelentést hatóságot támogató személyek miatt utasították el, vagy szüntették meg az eljárást. Ez a tilalom az alábbi személyek esetében áll fenn:

– fedett nyomozó,

– leplezett eszközt alkalmazó szerv tagja,

– titkosan együttműködő személy,

– együttműködő személy,

– csekélyebb súlyú bűncselekmény miatt folyó eljárásban egyezséget kötő terhelt.

Ha az ügyészség a bírósági eljárás során ejti a vádat, ebben az esetben is megnyílik a sértett lehetősége arra, hogy az ügyészség helyett a vádat mint pótmagánvádló képviselje. Új vádindítványt nem kell benyújtania, az ügyészség által korábban emelt vádat képviseli ezentúl a sértett, ha él a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségével

A pótmagánvádas eljárás lefolytatásának általános feltételei

A pótmagánvádas eljárásban kötelező a jogi képviselet. Amennyiben a sértett jogi szakvizsgával rendelkezik, ebben az esetben is ügyvédet kell meghatalmaznia.

A sértett pótmagánvádlóként – az egyéb feltételek fennállása esetén is – csak akkor léphet fel, ha a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése miatt bejelentett panaszát elutasították.

A pótmagánvád mint vádindítvány

Vádindítványt kizárólag a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése esetében kell a sértettnek benyújtania, vádejtésnél nem. A vádindítvány benyújtására nyitva álló idő a panasz elutasításától számított két hónap. Annál az ügyészségnél kell benyújtania, amelyik a panaszát elutasította.

A vádindítványnak vannak kötelező tartalmi és formai elemei, melyeket az új Be. meghatároz. Ezek az alábbiak:

– a vádlottat meg kell nevezni,

– a cselekményt pontosan le kell írni,

– a cselekményt a Btk. szerint minősíteni kell,

– a bizonyítási eszközöket meg kell jelölni,

– a polgári jogi igényt tartalmaznia kell,

– fel kell sorolni a tárgyalásra idézendő személyeket,

– meg kell jelölni a tárgyaláson felolvasandó tanúvallomásokat,

– a jogi képviselőnek és a pótmagánvádlóként fellépő sértettnek alá kell írnia.

A benyújtott pótmagánvád sorsa

A bíróság a vádindítványt az alábbi esetekben utasítja el:

– nincs helye pótmagánvádnak,

– két hónapon túli (elkésett),

– nem tartalmazza a kötelező elemeket,

– a sértettnek nincs jogi képviselője,

– hiányoznak az aláírások,

– mentességet élvező személy esetében a mentesség felfüggesztését elutasították.

Amennyiben a bíróság a pótmagánvádról szóló vádindítványt nem utasítja el, akkor tájékoztatja a sértettet, hogy az eljárásban pótmagánvádlóként felléphet. A tájékoztatás mellett a bíróságnak nem kell határozatot hoznia.

Pótmagánvád vádejtés esetén

Ha az ügyészség a bírósági eljárás során ejti a vádat, ebben az esetben is megnyílik a sértett lehetősége arra, hogy az ügyészség helyett a vádat mint pótmagánvádló képviselje. Új vádindítványt nem kell benyújtania, az ügyészség által korábban emelt vádat képviseli ezentúl a sértett, ha él a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségével. Erről „csak” nyilatkoznia kell, mint ahogy arról is, hogy ki lesz a jogi képviselője. Ha ezt elmulasztja, akkor a hiány 15 napon belül pótolható.

Előkészítő ülés a pótmagánvádas eljárásban

Az előkészítő ülésen az alábbi személyek jelenléte kötelező:

– pótmagánvádló,

– pótmagánvádló jogi képviselője,

– vádlott,

– védő.

Tárgyalás a pótmagánvádas eljárásban

A tárgyaláson az alábbi személyek jelenléte kötelező:

– pótmagánvádló,

– pótmagánvádló jogi képviselője,

– védő.

A bizonyítási teher ugyanaz, mint a közvádas eljárásban, vagyis a vádló oldalán van.

Vádejtés

A sértett mint pótmagánvádló a tárgyaláson bármikor ejtheti a vádat, azt nem köteles indokolni.

Hallgatólagos vádejtés

Az alábbi esetek minősülnek hallgatólagos vádejtésnek:

– a pótmagánvádló és a jogi képviselője nem jelennek meg az előkészítő ülésen vagy a tárgyaláson, és nem mentik ki magukat,

– a pótmagánvádló nem jelenti be a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás során a lakcímének – a megváltozását.

– a pótmagánvádló rendzavaró magatartásával ellehetetleníti a tárgyalást.

A hallgatólagos vádejtés három esete közül az első kettő egyaránt vonatkozik a tárgyalás előkészítésére és a tárgyalásra is, a harmadik csak a tárgyalásra.

Fellebbezés

A pótmagánvádló és jogi képviselője külön is élhet fellebbezési jogával. Utóbbi esetében szükséges, hogy a pótmagánvádló a jogi képviselője által benyújtott önálló fellebbezéshez hozzájárulását adja.

A pótmagánvádló csak a terhelt terhére nyújthat be fellebbezést, és ezt írásban indokolnia kell.

Rendkívüli jogorvoslatok

A pótmagánvádló abban az esetben terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a terheltet felmentették, vagy az eljárást megszüntették.

Az ügyészség szerepe a pótmagánvádas eljárásban

Az ügyészség a pótmagánvádas eljárásban kizárólag egyszer teheti meg, hogy átveszi a vád képviseletét, de ebben az esetben is lehetősége van a sértettnek arra, hogy ejtse a vádat, a többi jog és kötelezettség tekintetében a sértett szerepébe helyezkedik.

Az ügyészség, ha átvette a vád képviseletét, akkor a vádat nem ejtheti, de elállhat attól. Vádtól elállásnak minősül, ha az ügyész nem jelenik meg a tárgyaláson.

Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, akkor helye van közvetítő eljárásnak.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Pótmagánvádas eljárás és bíróság elé állítás/büntetővégzés/távollétes eljárások/különleges eljárások

Pótmagánvádas eljárásban kizártak az alábbi eljárások:

– bíróság elé állítás,

– büntetővégzés,

– távollétes eljárások,

– különleges eljárások.

A bűnügyi költség viselése

A pótmagánvádló felmentés és vádejtés esetén viseli mindazt a díjat vagy költséget, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben, a fellépését követően az állam előlegezett, továbbá a terhelt meghatalmazott védőjének díját és költségeit is, kivéve, ha a felmentés oka a terhelt kóros elmeállapota volt, mert ebben az esetben a bűnügyi költséget az állam viseli.

A törvény értelmében a pótmagánvádlónak kell megfizetnie a felmentés, illetve az eljárás megszüntetése esetén azt a költséget is, amely a pótmagánvádló fellépése után annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri. Az általános szabályok szerint, amikor a vádat az ügyészség képviseli, ezt a költséget az állam viseli. (Lásd: 576. § (1) bekezdés b) pontját!)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.