A pótmagánvád az új Be.-ben

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. július 12.
Rovat:

A pótmagánvád közvádas ügyekben az ügyészség vádmonopóliumának korrekciójára ad lehetőséget azáltal, hogy a sértett büntetőjogi igényét pótlólagosan érvényesítheti.


A közvádló helyett végzett sértetti vádképviselet, azaz a pótmagánvád azokban az esetekben indítványozható, amikor az állam erre feljogosított szerve a feljelentést elutasította, a büntetőeljárást idő előtt megszüntette, vagy a vádat a bírósági eljárásban elejtette. A jogintézménnyel a törvényhozó a sértett igényérvényesítési jogát szélesíti úgy, hogy a sérelmére elkövetett közvádas bűncselekmény miatt a nyomozóhatóság vagy az ügyészség döntése ellenére a bírósági eljárást igénybe vehesse.

A pótmagánvádas eljárás helye az új büntetőeljárásban

Koncepcionális változás történik az új büntetőeljárási törvényben (Be.) a pótmagánvádas eljárásra vonatkozó szabályozást tekintve. A most hatályba lépő kódex a pótmagánvádas eljárást már külön eljárásként egy önálló fejezetben szabályozza, s ezzel azt ígéri, hogy az erre az eljárásra vonatkozó rendelkezések könnyen áttekinthetők, és a sértetti igényérvényesítés egyszerűbb. A régi Be.-ben ugyanis a széttagolt szabályozás miatt többször szerepelt a törvényben a pótmagánváddal kapcsolatos néhány rendelkezés.

A pótmagánvádas eljárás feltételei

A sértett korrekciós jogával akkor élhet, vagyis abban az esetben emelhet pótmagánvádat, ha

– a nyomozóhatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasította,

– a nyomozóhatóság vagy az ügyészség az eljárást megszüntette, vagy

– az ügyészség a vádat elejtette.

A pótmagánvádas eljárás akadályai

A sértett nem léphet fel pótmagánvádlóként az alábbi esetekben:

– hiányzik a közvetlen sérelem,

– a sértett az állam,

– fiatalkorúak elleni eljárásban,

– az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,

– hatóságot támogató személy ellen.

Hatóságot támogató személy

Az új Be. értelmében a sértett nem léphet fel pótmagánvádlóként, ha a büntetőeljárásban a feljelentést hatóságot támogató személyek miatt utasították el, vagy szüntették meg az eljárást. Ez a tilalom az alábbi személyek esetében áll fenn:

– fedett nyomozó,

– leplezett eszközt alkalmazó szerv tagja,

– titkosan együttműködő személy,

– együttműködő személy,

– csekélyebb súlyú bűncselekmény miatt folyó eljárásban egyezséget kötő terhelt.

Ha az ügyészség a bírósági eljárás során ejti a vádat, ebben az esetben is megnyílik a sértett lehetősége arra, hogy az ügyészség helyett a vádat mint pótmagánvádló képviselje. Új vádindítványt nem kell benyújtania, az ügyészség által korábban emelt vádat képviseli ezentúl a sértett, ha él a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségével

A pótmagánvádas eljárás lefolytatásának általános feltételei

A pótmagánvádas eljárásban kötelező a jogi képviselet. Amennyiben a sértett jogi szakvizsgával rendelkezik, ebben az esetben is ügyvédet kell meghatalmaznia.

A sértett pótmagánvádlóként – az egyéb feltételek fennállása esetén is – csak akkor léphet fel, ha a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése miatt bejelentett panaszát elutasították.

A pótmagánvád mint vádindítvány

Vádindítványt kizárólag a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése esetében kell a sértettnek benyújtania, vádejtésnél nem. A vádindítvány benyújtására nyitva álló idő a panasz elutasításától számított két hónap. Annál az ügyészségnél kell benyújtania, amelyik a panaszát elutasította.

A vádindítványnak vannak kötelező tartalmi és formai elemei, melyeket az új Be. meghatároz. Ezek az alábbiak:

– a vádlottat meg kell nevezni,

– a cselekményt pontosan le kell írni,

– a cselekményt a Btk. szerint minősíteni kell,

– a bizonyítási eszközöket meg kell jelölni,

– a polgári jogi igényt tartalmaznia kell,

– fel kell sorolni a tárgyalásra idézendő személyeket,

– meg kell jelölni a tárgyaláson felolvasandó tanúvallomásokat,

– a jogi képviselőnek és a pótmagánvádlóként fellépő sértettnek alá kell írnia.

A benyújtott pótmagánvád sorsa

A bíróság a vádindítványt az alábbi esetekben utasítja el:

– nincs helye pótmagánvádnak,

– két hónapon túli (elkésett),

– nem tartalmazza a kötelező elemeket,

– a sértettnek nincs jogi képviselője,

– hiányoznak az aláírások,

– mentességet élvező személy esetében a mentesség felfüggesztését elutasították.

Amennyiben a bíróság a pótmagánvádról szóló vádindítványt nem utasítja el, akkor tájékoztatja a sértettet, hogy az eljárásban pótmagánvádlóként felléphet. A tájékoztatás mellett a bíróságnak nem kell határozatot hoznia.

Pótmagánvád vádejtés esetén

Ha az ügyészség a bírósági eljárás során ejti a vádat, ebben az esetben is megnyílik a sértett lehetősége arra, hogy az ügyészség helyett a vádat mint pótmagánvádló képviselje. Új vádindítványt nem kell benyújtania, az ügyészség által korábban emelt vádat képviseli ezentúl a sértett, ha él a pótmagánvádlókénti fellépés lehetőségével. Erről „csak” nyilatkoznia kell, mint ahogy arról is, hogy ki lesz a jogi képviselője. Ha ezt elmulasztja, akkor a hiány 15 napon belül pótolható.

Előkészítő ülés a pótmagánvádas eljárásban

Az előkészítő ülésen az alábbi személyek jelenléte kötelező:

– pótmagánvádló,

– pótmagánvádló jogi képviselője,

– vádlott,

– védő.

Tárgyalás a pótmagánvádas eljárásban

A tárgyaláson az alábbi személyek jelenléte kötelező:

– pótmagánvádló,

– pótmagánvádló jogi képviselője,

– védő.

A bizonyítási teher ugyanaz, mint a közvádas eljárásban, vagyis a vádló oldalán van.

Vádejtés

A sértett mint pótmagánvádló a tárgyaláson bármikor ejtheti a vádat, azt nem köteles indokolni.

Hallgatólagos vádejtés

Az alábbi esetek minősülnek hallgatólagos vádejtésnek:

– a pótmagánvádló és a jogi képviselője nem jelennek meg az előkészítő ülésen vagy a tárgyaláson, és nem mentik ki magukat,

– a pótmagánvádló nem jelenti be a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás során a lakcímének – a megváltozását.

– a pótmagánvádló rendzavaró magatartásával ellehetetleníti a tárgyalást.

A hallgatólagos vádejtés három esete közül az első kettő egyaránt vonatkozik a tárgyalás előkészítésére és a tárgyalásra is, a harmadik csak a tárgyalásra.

Fellebbezés

A pótmagánvádló és jogi képviselője külön is élhet fellebbezési jogával. Utóbbi esetében szükséges, hogy a pótmagánvádló a jogi képviselője által benyújtott önálló fellebbezéshez hozzájárulását adja.

A pótmagánvádló csak a terhelt terhére nyújthat be fellebbezést, és ezt írásban indokolnia kell.

Rendkívüli jogorvoslatok

A pótmagánvádló abban az esetben terjeszthet elő perújítási indítványt, ha a terheltet felmentették, vagy az eljárást megszüntették.

Az ügyészség szerepe a pótmagánvádas eljárásban

Az ügyészség a pótmagánvádas eljárásban kizárólag egyszer teheti meg, hogy átveszi a vád képviseletét, de ebben az esetben is lehetősége van a sértettnek arra, hogy ejtse a vádat, a többi jog és kötelezettség tekintetében a sértett szerepébe helyezkedik.

Az ügyészség, ha átvette a vád képviseletét, akkor a vádat nem ejtheti, de elállhat attól. Vádtól elállásnak minősül, ha az ügyész nem jelenik meg a tárgyaláson.

Ha az ügyészség a vád képviseletét átvette, akkor helye van közvetítő eljárásnak.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Pótmagánvádas eljárás és bíróság elé állítás/büntetővégzés/távollétes eljárások/különleges eljárások

Pótmagánvádas eljárásban kizártak az alábbi eljárások:

– bíróság elé állítás,

– büntetővégzés,

– távollétes eljárások,

– különleges eljárások.

A bűnügyi költség viselése

A pótmagánvádló felmentés és vádejtés esetén viseli mindazt a díjat vagy költséget, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben, a fellépését követően az állam előlegezett, továbbá a terhelt meghatalmazott védőjének díját és költségeit is, kivéve, ha a felmentés oka a terhelt kóros elmeállapota volt, mert ebben az esetben a bűnügyi költséget az állam viseli.

A törvény értelmében a pótmagánvádlónak kell megfizetnie a felmentés, illetve az eljárás megszüntetése esetén azt a költséget is, amely a pótmagánvádló fellépése után annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri. Az általános szabályok szerint, amikor a vádat az ügyészség képviseli, ezt a költséget az állam viseli. (Lásd: 576. § (1) bekezdés b) pontját!)

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.