A sértett mint pótmagánvádló az új Be.-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pótmagánvádas eljárás a vádindítvány benyújtásával indul, melyet a panasz elutasításától számított két hónapon belül kell benyújtania a sértettnek a panaszt elutasító ügyészségnél.

A pótmagánvád fogalma

A pótmagánvád az ügyészi vádmonopólium korrekciója, a büntetőjogi igény pótlólagos érvényesítése. A közvádló helyett végzett sértetti vádképviselet azokban az esetekben, amikor az állam erre feljogosított szerve nem emelt vádat, vagy azt elejtette. A jogintézménnyel a törvényhozó a sértett igényérvényesítési jogát szélesíti úgy, hogy a sérelmére elkövetett közvádas bűncselekmény miatt az ügyészi döntés ellenére a bírósági eljárást igénybe vehesse.

A pótmagánvádas eljárás

A régi Be. a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezéseket a kódex különböző fejezeteiben szabályozta, a hatályos Be. ezzel szemben koncepcionális változtatást hajt végre, és önálló fejezetet, valamint külön eljárást szentel ennek a jogintézménynek. A sértett pótmagánvádlóként három esetben léphet fel: a feljelentés elutasítása, az eljárás megszüntetése és a vádelejtés esetén.

A régi Be. további két esetben is megengedte a sértettnek, hogy igénybe vegye a pótmagánvádat: a vádemelés részbeni mellőzésekor, továbbá akkor is, ha az ügyész a vádat azért ejtette, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra volt üldözendő. Ezek a hatályos Be.-ben már nem szerepelnek. A vádemelés részbeni mellőzése a nyomozás részbeni mellőzésének megfelelő eljárás megszüntetési okként marad fenn, ha pedig közvádra üldözendő bűncselekmény nem állapítható meg, az egyrészt eljárás megszüntetési okként, másrészt a vádelejtés egyik okaként kerül szabályozásra.

A pótmagánvád tehát kizárólag közvádas ügyben megengedett. Az ügyészségnek a vádképviseletre vonatkozó negatív állásfoglalása teremti meg ennek a külön eljárásnak az alapját.

A sértett pótmagánvádlókénti fellépésének kizártsága

A Be. külön meghatározza, hogy a sértett pótmagánvádlóként milyen esetekben nem léphet fel:

• A közvetlen sérelem nem állapítható meg;
• Az állam a sértett;
• A hatóságot támogató személy ellen irányulna.

Az első helyen említett közvetlen sérelem hiánya a sértetti fogalom meghatározására vezethető vissza, mivel a Be. úgy határozza ezt meg, hogy a bűncselekménynek a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül kell sértenie vagy veszélyeztetnie, és ezt a pótmagánvádló esetében is megköveteli. A közvetlenség hiánya így kizáró ok a büntetőeljárásban.

A közvetlenség akkor állapítható meg, ha a bekövetkezett sérelem okozati összefüggésben áll a bűncselekménnyel (kauzalitás).

Nincs helye pótmagánvádlókénti fellépésnek akkor sem, ha a sértett az állam, vagy közhatalmat gyakorló szerv. Ide tartozik az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, de a költségvetési szerv is. Ennek hátterében az a korábbi vita áll, melynek eredményeként jogegységi döntés és AB határozat is született. (3/2004. BJE határozat; 3/2004. (II.17.) AB. számú határozat)

A harmadik helyen szereplő kizárási oknál szerepel az a kitétel, miszerint ha a pótmagánvádas eljárás a hatóságot támogató személy ellen indulna. Ez azt jelenti, ha a sértett, ügyészi tétlenség esetén pótmagánvádlóként úgy vinné tovább az ügyet, hogy abban a terhelt a fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy ilyen szervvel titkosan együttműködő személy, továbbá az együttműködő gyanúsított lenne.

Nem kizárt viszont a pótmagánvádlókénti fellépés lehetősége, ha az ügyész megszünteti az olyan bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást, amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett az elkövető felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége. Ellenben, ha az ügyész a terhelttel egyezség keretében állapodik meg ugyanerről, a pótmagánvád kizárt.

Az ügyvéd és az ügyész(ség)szerepe a pótmagánvádas eljárásban

 A Be. alapján továbbra is kötelező a pótmagánvádló jogi képviselete, mely a korábbi szabályozástól annyiban tér el, hogy abban az esetben is megköveteli ezt a kódex, ha a sértett jogi szakvizsgával rendelkezik.

A pótmagánvádas eljárásban védő részvétele is kötelező, közvetítői eljárásnak pedig akkor van helye, ha az ügyész a vád képviseletét átvette. A magánvádas eljáráshoz hasonlóan, az ügyész a vád képviseletét a pótmagánvádlótól az eljárásban csak egy alkalommal veheti át. Ebben az esetben a pótmagánvádlót a továbbiakban a sértett jogai illetik meg, de a vádat bármikor ejtheti. Az ügyész a vádat a vádképviselet átvétele esetén sem ejtheti, de annak képviseletétől elállhat. Ekkor a sértett ismételten pótmagánvádlóként léphet fel.

A Be. külön cím alatt szabályozza a pótmagánvádat a feljelentés elutasítása, valamint az eljárás megszüntetése és a vádejtés esetén. Utóbbi elkülönül az előbbi kettőtől. Ennek oka, hogy ha a feljelentett cselekményről kiderül, az nem közvádra üldözendő bűncselekmény, és a feljelentést ez okból elutasítják, vagy az eljárást megszüntetik, akkor a sértett választhat: vagy magánvádlóként, vagy pótmagánvádlóként léphet fel. (Ahogy erről már szó volt fentebb, a C) pontban.) Ez azt is jelenti, hogy az előbbi esetben az ügy a magánvádas eljárás szabályai szerint halad tovább, a második esetben pedig közvádas marad. A sértett pótmagánvádlói fellépésének további feltétele, hogy az ügyész a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett által bejelentett panaszt elutasítsa.

Vádindítvány a pótmagánvádas eljárásban

A pótmagánvádas eljárás a vádindítvány benyújtásával indul, melyet a panasz elutasításától számított két hónapon belül kell benyújtania a sértettnek a panaszt elutasító ügyészségnél. A vádindítványt a sértett jogi képviselőjének is alá kell írnia. Ha ez elmarad, és ezért utasítják el a vádindítványt, akkor ebben az esetben a sértett tizenöt napon belül ismételten benyújthatja azt. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a bíróság a vádindítvány hiányosságai miatt utasította el az indítványt. A hiányok pótlására tehát van lehetősége a sértettnek.

A vádindítvány kötelező tartalmi elemeit a Be. felsorolja. Ezek az alábbiak:

• A vádlott megnevezése;
• A cselekmény pontos leírása;
• A cselekmény Btk. szerinti minősítése;
• A bizonyítási eszközök megjelölése;
• A sértett polgári jogi igénye;
• A tárgyalásra idézendő személyek felsorolása;
• A felolvasandó tanúvallomások megjelölése.

A bíróság az alábbi esetekben utasítja el a vádindítványt:

• Elkésett;
• A sértettnek nincs jogi képviselője;
• Nincs helye pótmagánvádnak;
• A vádindítvány nem tartalmazza a kötelező elemeket;
• Nem írta alá a sértett, valamint a jogi képviselje;
• Mentességet élvező személy esetén a mentesség felfüggesztését elutasították.

A bíróság, ha elfogadja a sértett vádindítványát, akkor erről nem hoz külön határozatot, de tájékoztatja őt, hogy pótmagánvádlóként felléphet.

Ha az ügyész ejti a vádat, akkor ebben az esetben nem kell a pótmagánvádlónak újabb vádindítványt benyújtania, elegendő, ha az ügyész erre vonatkozó nyilatkozatának a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a sértett a bíróságnál bejelenti a vád további képviseletére vonatkozó szándékát, és a bíróságnak a tárgyalást folytatnia kell, feltéve, hogy a törvényben foglalt kizáró okok egyike sem áll fenn.

A tárgyalás folytonosságára vonatkozó szabályok itt is érvényesülnek.

Ha a büntetőeljárás több bűncselekmény miatt folyik, vagy ugyanazon bűncselekmény miatt több terhelt ellen folyik, és az ügyész a vádat csak valamelyik bűncselekmény, vagy valamelyik terhelt vonatkozásában ejti, pótmagánvádnak lehet helye, feltéve, hogy az ügy, amely miatt az ügyész a vádat ejtette, elkülöníthető.

Előkészítő ülés

A tárgyalás előkészítésekor az előkészítő ülésen a pótmagánvádló jogi képviselőjének, valamint a vádlottnak és a védőnek a jelenléte kötelező. A pótmagánvádló kötelező jelenlétéről nem szól a Be., de ha az előkészítő ülésről a jogi képviselőjével együtt maradnak távol, akkor ez hallgatólagos vádejtésnek minősül, feltéve, hogy nem mentik ki magukat. Ugyancsak a hallgatólagos vádejtésnek minősül, ha a pótmagánvádló lakcíme megváltozik, és ezt nem jelentik be.

Tárgyalás

A tárgyaláson a pótmagánvádló jogi képviselőjének, valamint a védőnek a jelenléte kötelező. A bizonyítási teher az általános szabályok szerint alakul, vagyis a vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a pótmagánvádlót terheli. A bíróság pedig itt is, amikor a tényállást tisztázza, az ehhez szükséges bizonyítékokat indítvány alapján szerzi be. Indítvány hiányában a bíróság bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles.

A sértett a tárgyaláson bármikor ejtheti a vádat, és ezt indokolnia sem kell. A hallgatólagos vádejtés szabályai itt is érvényesülnek, vagyis a pótmagánvádló és a jogi képviselő távolmaradása, valamint a pótmagánvádló lakcímének változása esetén ennek be nem jelentése ugyanúgy vádejtésnek minősül, mint az előkészítő ülésnél. A tárgyaláson további hallgatólagos vádejtésnek minősül, ha a pótmagánvádló rendzavaró magatartásával ellehetetleníti a tárgyalást.

Bűnügyi költség

A bűnügyi költség viselésével kapcsolatban az a szabály, hogy ez az ügyészi vádképviseletnek megfelelően történik. Vagyis felmentés és vádejtés esetén a pótmagánvádló köteles viselni a terhelt meghatalmazott védőjének díját és költségeit, kivéve, ha a felmentés oka a vádlott kóros elmeállapota. Ebben az esetben ugyanis a bűnügyi költséget az állam viseli.

Jogorvoslat a pótmagánvádas eljárásban

Pótmagánvádas ügyben az ügyésznek az ügydöntő határozatot akkor kell kézbesíteni, ha a vád képviseltét átvette, a jogerős ügydöntő határozatot pedig az ügyben korábban eljárt ügyésznek is meg kell küldeni.

Új szabály, hogy az elsőfokú ügydöntő határozat ellen nemcsak a pótmagánvádló, hanem a pótmagánvádló hozzájárulásával a jogi képviselője önállóan is fellebbezhet, és mindketten kizárólag csak a vádlott terhére.

Ha a pótmagánvádló az elsőfokú határozat ellen a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, a másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen csak a terhelt felmentése vagy az eljárás megszüntetése érdekében fellebbezhet.

A pótmagánvádló a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen is fellebbezhet, kivéve, ha az ítélet ellen a hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, és a hatályon kívül helyezésre ez okból került sor.

A pótmagánvádló nem nyújthat be felülvizsgálati indítványt, a vádlottat nem állíthatja bíróság elé, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lefolytatását, a távollévő terhelttel szembeni, továbbá a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő bírósági eljárást, illetve a különleges eljárások lefolytatását sem indítványozhatja. Kizárt az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás indítványozása is. Hivatalból, vagy ügyészi indítványra – ahol a törvény így rendelkezik – ezen eljárásoknak pótmagánvádas eljárással összefüggésben viszont helye lehet.

---