A sértett/áldozat szerepe az új büntetőeljárási kódex tervezetében

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2016. augusztus 2.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új büntetőeljárási kódex tervezete az Európai Unió elvárásainak megfelelően, minden olyan személyt sértettnek tekint, aki a bűncselekmény közvetlen következtében akár fizikai vagy lelki sérülést, akár gazdasági, vagyoni hátrányt szenvedett.


A jövő büntetőeljárásának kialakításakor a kriminálpolitikai elképzelések között szerepel az a cél, hogy a sértettek és különleges bánásmódot igénylő személyek érdekeire fokozott figyelmet fordítsanak. Ennek megfelelőn fogalmazták újra a büntetőeljárási kódex tervezetét (tervezet), mely megfelel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (irányelv).

A sértett fogalma

A tervezet az Európai Unió elvárásainak megfelelően, minden olyan személyt sértettnek tekint, aki a bűncselekmény közvetlen következtében akár fizikai vagy lelki sérülést, akár gazdasági, vagyoni hátrányt szenvedett.

A hatályos fogalom és a joggyakorlatban elfogadott jelentéstartalom nem fedi egymást. A jelenlegi büntetőeljárási törvény (Be.) ugyanis túl tágan határozza meg a sértett fogalmát, ugyanakkor ezt a definíciót a Kúria 90. BK véleménye pontosítás címén szűkíti, így a jogalkalmazók ma a sértett fogalma alatt kizárólag az anyagi jogi értelemben vett passzív alanyt és azt a személyt értik, akivel kapcsolatban a bűncselekmény tényállásában megfogalmazott eredmény, ha egyáltalán van ilyen, megvalósult. Az irányelv ennél szélesebb körben ismeri el a bűncselekmény áldozatának jogi legitimációját, de természetesen az erre épülő Be.-tervezet nem ismerheti el azoknak a személyeknek a sértettként való fellépését, akik valamely bűncselekménynek a közvetett áldozatai lettek, viszont a passzív alanyon és azon személyen kívül, akivel kapcsolatban az eredmény megvalósult, azért azokat is a sértett fogalma alá tartozónak tekinti, akik a bűncselekmény közvetlen következtében sérelmet szenvedtek. A hangsúly így továbbra is azon van, miszerint a sérelemnek a bűncselekmény közvetlen következtében kell felmerülnie. A tervezet újítása leginkább a lelki sérülésre történő kiterjesztést jelenti. A tervezet indokolása szerint közvetlen lelki sérelem a tipikusan a testi sérülés, a vagyoni kárt nem okozó fenyegetés, vagy amikor a sérülésre, károkozásra irányuló cselekmény kísérleti szakban marad. De ide sorolható a személyi szabadságban történt korlátozás is, amely a külvilágban bár nem jelenik meg eredményként, ugyanakkor jelentős lelki sérelem okozására alkalmas.

A leendő új Be. egyik kiemelkedő része a sértettek számára történő hatékonyabb jogvédelem biztosítása: megteremti annak a feltételeit, hogy a büntetőeljárásban a sértettek – ha ezt igénylik – az egyéni jellemzőiken alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessenek

A tervezet nemcsak a természetes (fizikai) személyt tekinti sértettnek, hanem továbbra is felléphet a büntetőeljárásban sértettként a nem természetes személy is.

A sértett hatékonyabb jogvédelme

A leendő új Be. egyik kiemelkedő része a sértettek számára történő hatékonyabb jogvédelem biztosítása, mely abban is felismerhető, miszerint az új szabályozás megteremti annak a feltételeit, hogy a büntetőeljárásban a sértettek – ha ezt igénylik – az egyéni jellemzőiken alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessenek. Ez viszont nem jelenthet kötelezettséget, hiszen a kierőszakolt jogérvényesítés helyett a kíméletnek kell elsősorban érvényesülnie, ami azt jelenti, hogy a sértett döntheti el, akarja-e érvényesíteni a számára biztosított jogokat, melyek ugyan megilletik a törvény erejénél fogva, de ezekről a jogairól akár le is mondhat. Ha úgy dönt, hogy él a jogaival, akkor igényelheti, hogy az egyéni jellemzőin alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessen. A büntetőeljárásban a sértett így határozott törvényi támogatásban részesül. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a sértett a büntetőeljárások nagy részében tanú is, így ezek a kötelezettségei továbbra is megmaradnak. Ez azt jelenti, ha a bűncselekmény áldozata sértettként nem kíván részt venni az eljárásban, és ezzel lemond arról a jogáról, hogy jelen legyen és határozatokat kapjon, a jelenléti joga viszont egyből kötelezettséggé alakul át akkor, amikor tanúként akarják kihallgatni, és ezért megidézik például a tárgyalásra. Ez ugyanis már nem jog, hanem kötelezettség. Ha figyelembe vesszük, hogy a sértett multifunkcionális szerepeit illetően leginkább tanúvá degradálódik a Be.-ben, akkor akarata ellenére is részese lesz a büntetőeljárásnak az új kódex elfogadása után is.

A tervezetben meglévő és a sértettet érintő újítások közül leginkább az alábbiak emelhetők ki:

–           a sértett az eljárás elején kinyilváníthatja, hogy kéri-e az elkövető megbüntetését;

–           a sértett nyilatkozatban kifejtheti, hogy a bűncselekmény következtében milyen hatások érték őt, ezzel is megkönnyítve a sérelmére elkövetett bűncselekmény feldolgozását;

–           a sértettek érdekét elősegítő szabály, hogy feltételes ügyészi felfüggesztés esetén – szűk körű kivételtől eltekintve – kötelező lesz magatartási szabályként előírni a kár megtérítését vagy az eredeti állapot helyreállítását.

Vagyis a jövőben a sértett több lehetőséget és nagyobb segítséget kap ahhoz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal feldolgozhassa, továbbá jóvátételi igényének is érvényt szerezhet.

A különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítése

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

A tervezet külön foglalkozik a különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítésével annak érdekében, hogy a büntetőeljárási esélyegyenlőséget érvényre juttassa. Ennek érdekében a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személy esetén áttekinthetően és egységesen szabályozza a Be.-ben az egyes eljárási cselekményekhez rendelt, a hatályos kódexben viszont elszórt szabályokat. Teszi ezt úgy, hogy a védelmi célú szabályok alkalmazását valamennyi eljárási cselekményre kiterjeszti, így a védelemre szoruló megkülönböztetett személycsoportok védelmi eszközeinek fokozatosságán alapuló koherens szabályozást hoz létre.

Azzal, hogy a sértettekre, valamint a különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítésére vonatkozó szabályok nem szétszórtan, hanem egy helyen lesznek a kódexben, egyszerűsödik a szöveg, hiszen elhagyhatók azon részek, amelyek a széttagolt szabályozás miatt többször szerepelnek a törvényben.

A különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítése a mindennapok jogalkalmazásában azt jelenti majd: ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozóhatóság azt észleli, hogy a büntetőeljárással érintett személy vonatkozásában egyedi, sajátos igények merülnek fel, akkor döntést hoz arról, hogy az érintett különleges bánásmódot igénylő személy. Ez után pedig megnyílik az a sajátos eszközrendszer, amely az érintett személy egyedi igényeit a legmegfelelőbb módon tudja kezelni.

Kapcsolódó cikkek:


Veszélyhelyzet – további enyhítések Budapesten és a szabadtéri rendezvények vonatkozásában, az utazási szerződés szabályai
2020. május 28.

Veszélyhelyzet – további enyhítések Budapesten és a szabadtéri rendezvények vonatkozásában, az utazási szerződés szabályai

Május 29-étől Budapesten is megnyílnak az éttermek belső részei, megtarthatóvá válnak a szabadtéri rendezvények (a zenei rendezvények továbbra sem). Ha 2020. augusztus 31-ig az utazási szerződés felmondására a koronavírus miatt került sor, lehetőség nyílik a befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett utalvány kiállítására.