A sértett/áldozat szerepe az új büntetőeljárási kódex tervezetében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új büntetőeljárási kódex tervezete az Európai Unió elvárásainak megfelelően, minden olyan személyt sértettnek tekint, aki a bűncselekmény közvetlen következtében akár fizikai vagy lelki sérülést, akár gazdasági, vagyoni hátrányt szenvedett.


A jövő büntetőeljárásának kialakításakor a kriminálpolitikai elképzelések között szerepel az a cél, hogy a sértettek és különleges bánásmódot igénylő személyek érdekeire fokozott figyelmet fordítsanak. Ennek megfelelőn fogalmazták újra a büntetőeljárási kódex tervezetét (tervezet), mely megfelel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (irányelv).

A sértett fogalma

A tervezet az Európai Unió elvárásainak megfelelően, minden olyan személyt sértettnek tekint, aki a bűncselekmény közvetlen következtében akár fizikai vagy lelki sérülést, akár gazdasági, vagyoni hátrányt szenvedett.

A hatályos fogalom és a joggyakorlatban elfogadott jelentéstartalom nem fedi egymást. A jelenlegi büntetőeljárási törvény (Be.) ugyanis túl tágan határozza meg a sértett fogalmát, ugyanakkor ezt a definíciót a Kúria 90. BK véleménye pontosítás címén szűkíti, így a jogalkalmazók ma a sértett fogalma alatt kizárólag az anyagi jogi értelemben vett passzív alanyt és azt a személyt értik, akivel kapcsolatban a bűncselekmény tényállásában megfogalmazott eredmény, ha egyáltalán van ilyen, megvalósult. Az irányelv ennél szélesebb körben ismeri el a bűncselekmény áldozatának jogi legitimációját, de természetesen az erre épülő Be.-tervezet nem ismerheti el azoknak a személyeknek a sértettként való fellépését, akik valamely bűncselekménynek a közvetett áldozatai lettek, viszont a passzív alanyon és azon személyen kívül, akivel kapcsolatban az eredmény megvalósult, azért azokat is a sértett fogalma alá tartozónak tekinti, akik a bűncselekmény közvetlen következtében sérelmet szenvedtek. A hangsúly így továbbra is azon van, miszerint a sérelemnek a bűncselekmény közvetlen következtében kell felmerülnie. A tervezet újítása leginkább a lelki sérülésre történő kiterjesztést jelenti. A tervezet indokolása szerint közvetlen lelki sérelem a tipikusan a testi sérülés, a vagyoni kárt nem okozó fenyegetés, vagy amikor a sérülésre, károkozásra irányuló cselekmény kísérleti szakban marad. De ide sorolható a személyi szabadságban történt korlátozás is, amely a külvilágban bár nem jelenik meg eredményként, ugyanakkor jelentős lelki sérelem okozására alkalmas.

A leendő új Be. egyik kiemelkedő része a sértettek számára történő hatékonyabb jogvédelem biztosítása: megteremti annak a feltételeit, hogy a büntetőeljárásban a sértettek – ha ezt igénylik – az egyéni jellemzőiken alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessenek

A tervezet nemcsak a természetes (fizikai) személyt tekinti sértettnek, hanem továbbra is felléphet a büntetőeljárásban sértettként a nem természetes személy is.

A sértett hatékonyabb jogvédelme

A leendő új Be. egyik kiemelkedő része a sértettek számára történő hatékonyabb jogvédelem biztosítása, mely abban is felismerhető, miszerint az új szabályozás megteremti annak a feltételeit, hogy a büntetőeljárásban a sértettek – ha ezt igénylik – az egyéni jellemzőiken alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessenek. Ez viszont nem jelenthet kötelezettséget, hiszen a kierőszakolt jogérvényesítés helyett a kíméletnek kell elsősorban érvényesülnie, ami azt jelenti, hogy a sértett döntheti el, akarja-e érvényesíteni a számára biztosított jogokat, melyek ugyan megilletik a törvény erejénél fogva, de ezekről a jogairól akár le is mondhat. Ha úgy dönt, hogy él a jogaival, akkor igényelheti, hogy az egyéni jellemzőin alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessen. A büntetőeljárásban a sértett így határozott törvényi támogatásban részesül. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a sértett a büntetőeljárások nagy részében tanú is, így ezek a kötelezettségei továbbra is megmaradnak. Ez azt jelenti, ha a bűncselekmény áldozata sértettként nem kíván részt venni az eljárásban, és ezzel lemond arról a jogáról, hogy jelen legyen és határozatokat kapjon, a jelenléti joga viszont egyből kötelezettséggé alakul át akkor, amikor tanúként akarják kihallgatni, és ezért megidézik például a tárgyalásra. Ez ugyanis már nem jog, hanem kötelezettség. Ha figyelembe vesszük, hogy a sértett multifunkcionális szerepeit illetően leginkább tanúvá degradálódik a Be.-ben, akkor akarata ellenére is részese lesz a büntetőeljárásnak az új kódex elfogadása után is.

A tervezetben meglévő és a sértettet érintő újítások közül leginkább az alábbiak emelhetők ki:

–           a sértett az eljárás elején kinyilváníthatja, hogy kéri-e az elkövető megbüntetését;

–           a sértett nyilatkozatban kifejtheti, hogy a bűncselekmény következtében milyen hatások érték őt, ezzel is megkönnyítve a sérelmére elkövetett bűncselekmény feldolgozását;

–           a sértettek érdekét elősegítő szabály, hogy feltételes ügyészi felfüggesztés esetén – szűk körű kivételtől eltekintve – kötelező lesz magatartási szabályként előírni a kár megtérítését vagy az eredeti állapot helyreállítását.

Vagyis a jövőben a sértett több lehetőséget és nagyobb segítséget kap ahhoz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal feldolgozhassa, továbbá jóvátételi igényének is érvényt szerezhet.

A különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítése

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

A tervezet külön foglalkozik a különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítésével annak érdekében, hogy a büntetőeljárási esélyegyenlőséget érvényre juttassa. Ennek érdekében a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személy esetén áttekinthetően és egységesen szabályozza a Be.-ben az egyes eljárási cselekményekhez rendelt, a hatályos kódexben viszont elszórt szabályokat. Teszi ezt úgy, hogy a védelmi célú szabályok alkalmazását valamennyi eljárási cselekményre kiterjeszti, így a védelemre szoruló megkülönböztetett személycsoportok védelmi eszközeinek fokozatosságán alapuló koherens szabályozást hoz létre.

Azzal, hogy a sértettekre, valamint a különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítésére vonatkozó szabályok nem szétszórtan, hanem egy helyen lesznek a kódexben, egyszerűsödik a szöveg, hiszen elhagyhatók azon részek, amelyek a széttagolt szabályozás miatt többször szerepelnek a törvényben.

A különleges bánásmódot igénylő személyek jogérvényesítése a mindennapok jogalkalmazásában azt jelenti majd: ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozóhatóság azt észleli, hogy a büntetőeljárással érintett személy vonatkozásában egyedi, sajátos igények merülnek fel, akkor döntést hoz arról, hogy az érintett különleges bánásmódot igénylő személy. Ez után pedig megnyílik az a sajátos eszközrendszer, amely az érintett személy egyedi igényeit a legmegfelelőbb módon tudja kezelni.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.