A társasházi közös képviselet határai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, ezért, ha olyan szerződést köt, amelyről csak a közgyűlés dönthet, de ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn szerződéskötési akarat, így a kontraktus nem jön létre – a Kúria eseti döntése.

A társasház képviseletében eljáró közös képviselő a lakóépület közös tulajdonú részeinek felújítása céljából 7 163 558 forint kölcsön felvételére kötött szerződést az alperessel. A képviselő a felperes közgyűlésén felvett jegyzőkönyvvel és jelenléti ívvel igazolta a képviseleti jogosultságát. A kölcsön részbeni felhasználásával elkészült a tervezett nyílászárócsere. A felperes a felvett kölcsön egy részét visszafizette, de a törlesztések elmaradása miatt az alperes a szerződést felmondta.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes szerint a kölcsönszerződés akarathiba folytán nem jött létre, mert azt a közös képviselő közgyűlési felhatalmazás nélkül írta alá. Álláspontja szerint a közgyűlés nem hozott határozatot hitel felvételéről, a jegyzőkönyv és a jelenléti ív pedig hamisítvány.

Az elsőfokú bíróság szerint a kölcsönszerződés közgyűlés általi jóváhagyása a felperes társasház belső ügye, kívülálló, harmadik személyekkel szemben a közgyűlés jóváhagyásának a hiányára nem lehet hivatkozni. A közgyűlési jóváhagyás elmaradása nem eredményezhette a szerződés létre nem jöttét.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kiemelte, hogy a közös képviselő felhatalmazás nélküli eljárásának a jogkövetkezményeit a társasház és a közös képviselők közötti belső jogviszonyban kell levonni. A szerződés hatálybalépéséről maga a szerződés rendelkezett és az annak alapján hatályba is lépett, a jó erkölcs körében pedig a szerződést és nem az azt megkötő képviselő eljárását kell értékelni.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes hangsúlyozta, hogy a társasházi törvény alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról szóló döntés meghozatala. Álláspontja szerint ezért a közös képviselő ebben a körben csak korlátozott képviseleti joggal rendelkezik, ha túllépi hatáskörét, akkor ahhoz joghatás csak akkor fűződik, ha a nyilatkozatát a közgyűlés utóbb jóváhagyja. A korlátlan képviseleti jog a közös képviselőt csak a bíróság és más hatóság előtti eljárásban illeti meg.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint mivel a közgyűlés határoz a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról, ezért a kölcsön felvételéről csak a közgyűlés dönthet. Ha ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem állt fenn szerződéskötési akarat a kölcsönszerződés megkötésére. A szerződési akarat hiánya esetén pedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a kontraktus nem jön létre. A közös képviselő nyilatkozata nem alkalmas a szerződési akarat pótlására, hiszen szerződési akarata nem a közös képviselőnek, hanem csak az általa képviselt társasháznak lehet. Ha ilyen akarat nincs, úgy nem tud a képviselő mi alapján eljárni, nem tudja e vonatkozásban a társasház képviseletét ellátni. A képviselő joga tehát nem lehet korlátlan.

A társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan

Az ügyet nehezítette, hogy nem vizsgálták meg az eljárás során, ténylegesen ki volt a szerződés megkötésekor a felperes közös képviselője. Ebben a körben rendelkezésre álló okiratok ellentmondásosak voltak (az egyik szerint szeptember 20-án X-et választották meg közös képviselőnek, míg egy november 4-ei jegyzőkönyv szerint a korábbi közös képviselő lemondását elfogadva a társasház Y-t választotta meg közös képviselőnek).

A Kúria szerint ennek jelentősége ezért kiemelt, mert ha nem X volt a közös képviselő, akkor álképviselőként járt el a szerződés megkötése során, és így másodlagos jelentőségűvé válik az is, hogy volt-e egyáltalán közgyűlési határozat a kölcsön felvételéről vagy sem. Az álképviselő nyilatkozata ugyanis a képviseltet ez esetben eleve nem köti. Ám ha X volt a tényleges közös képviselő, akkor azt kell vizsgálni, volt-e olyan érvényes közgyűlési határozat, amely őt a kölcsön felvételére feljogosította. Utóbbi esetnél ezt azért tartja különösen fontosnak a Kúria, mert azt a kölcsönszerződés tartalma alapján a közös képviselőnek csatolnia kellett a banki iratokhoz. Ha nem volt érvényes közgyűlési határozat, akkor a Kúria álláspontja szerint a felvett kölcsönt meg kell osztani, mivel annak egy részét a felperes nem vitásan felvette és fel is használta a nyílászárócseréhez. A kölcsönszerződés ebben a részben tehát ezáltal utólagos jóváhagyással, vagy akár ráutaló magatartás útján, de létrejött a felperes és az alperes között.

Ha azonban a felperes nem hozott határozatot, kérdéses lehet az is, hogy az alperes milyen okiratok, egyéb adatok birtokában döntött a szerződés megkötéséről és a kölcsönösszeg folyósításáról. Jogszerű szerződés esetén az alperesnél a hitelnek a felperes által felhasznált összeget meghaladó része kárként jelentkezik, így abban az esetben, ha X a felperes közös képviselője volt, a felperes megbízottjaként járt el, tevékenységéért a felperes a meghatalmazottért való felelősség szabályai alapján felel.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítélet vonatkozó részeit, és e részek tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. VI. 20.823/2014.) a Kúriai Döntések 2015/7. számában 191. szám alatt jelent meg.

---