A Tehetség – más megvilágításban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalati jogtanácsos pozíciót betöltő jogászok megfeszítettebben dolgoznak, mint eddig bármikor, ám forrásaink szerint munkaidejük még mindig rövidebb és rugalmasabb, mint ügyvédi irodáknál elhelyezkedő társaiknak. Az ügyvédi irodáknál jellemzően magasabb fizetés helyett akadnak, akik inkább a munka és magánélet egyensúlyát választják a jogtanácsosi pályára lépve, legalábbis a TopTierLawyers fizetéstanulmányában összegyűjtött adatok ezt támasztják alá, amennyiben a jogtanácsosi karriert választó jogászok nemzetközi magáncéghez szerződtek el.


A TTL 2012-es Jogtanácsosi Fizetéstanulmánya, Magyarországra levetítve, többek közt a következő érdekes részleteket hozta napvilágra:

1. Az átlagfizetés 10–15 év szakmai tapasztalattal, illetve a 15 év feletti szakmai tapasztalattal rendelkezők számára jóval magasabb a nemzetközi cégeknél, mint a hazaiaknál. A legmagasabb bérek akár a havi 15 000 Eurót is elérték;

2. Az átlagfizetések mind a nemzetközi, mind a hazai cégeknél hasonló szinten mozognak 9 év szakmai tapasztalatig, de efölött – az ügyvédek beszámolói alapján – a nemzetközi cégek a bérek akár kétszeresét is nyújták a hazaiakhoz képest;

3. Érdekes módon a kezdő jogtanácsosok bére a hazai cégeknél valamivel magasabb, ám minden más pozícióban a nemzetközi cégek lényegesen nagyobb fizetést kínálnak.

A jelentésben szereplő összes pozíció közül a jogi osztályvezetők fizetésénél a legkisebb az átlagtól való eltérés a hazai cégek tekintetében, jelezvén, hogy a jogi osztályvezetők fizetése többé-kevésbé megegyezik e területen. Ennél fogva, cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a nemzetközi cégeknél a jogi osztályvezetők fize­tése miért is több mint a duplája hazai kollégáiknak.

Különösen nemzetközi cégeknél a vállalati jogtanácsos pozíció nagyobb hangsúlyt kapott napjainkban Magyarországon. Eleddig a Jogi osztályvezető/Általános jogtanácsos szerepe leginkább a külső szakmai tanácsadás nyújtásában merült ki. A gazdasági válság beköszönte óta a külső tanácsadók által hozzáadott értékek megítélése – többek között – a magas költségek miatt megváltozott. Főleg a nemzetközi cégeknél az általános jogtanácsosoknak maga a szerepe változott meg, akiknek az utóbbi időben megnövekedett kor­rupciós, vesztegetési és pénzmosásra vonatkozó egyre növekvő számú szabályozás betartására kell figyelniük, továbbá a teljesítés és kockázatfelmérés ügyében is részletekbe menő vizsgálatokat kell folytatniuk.

A magyarországi osztályvezetőségi és igazgatósági tanácsok ráébredtek, milyen előnyei is vannak az ál­talános jogtanácsosok tényleges bevonásának a stratégiai folyamatokba, és ma már elvárás, hogy a cégnél alkalmazott jogászok kiváló és gyors üzleti reakciós készséggel rendelkezzenek. Az általános jogtanácsos már nem csak „a cég ügyvédje” hanem aktív tag a változáskezelésben, a vezetésben és a sales/marketing/­üzletfejlesztésben. Azok a jogtanácsosok, akik mindezeket a felelősségeket egyszerre kézben tudják tartani, hatalmas értékkel rendelkeznek a jogi életben való mozgásképességük révén, és a felmerülő kérdés inkább az; vajon etikus-e a viselkedésük?

„A legmagasabb szinten jelentkező bérkülönbség részben eltérést jelent azon jogtanácsosok között, akik jó menedzserek, vezetők és stratégák és azon kollégák között, akik pusztán a jogi osztály vezetői. Ennek az is része, hogy fel lehet építeni egy világszínvonalú jogi csapatot és felfedezni azokat a tehetségeket, akik a szokásostól eltérően tudnak gondolkodni, minél alacsonyabb költségvetéssel és létszámmal.” – nyilatkozta David Stuckey, a Legalis Global Kft. kereskedelmi igazgatója. „Az általános jogtanácsos feladata továbbá az is, hogy megértesse az alkalmazottakkal hogy kell »helyesen cselekedni«.”

Radu Cotarcea, a General Counsel Grapevine szerkesztője osztja David Stuckey véleményét. „A legkiválóbb általános jogtanácsosok, akikkel találkoztam Magyarországon, egyben az alkalmazó cégek oltalmazói is. A közösségi érdekeket is szem előtt tartják, nem csak az általuk képviselt cég privát érdekeltségeit.” Ezt Cotarcea „Feddhetetlenségi Tényezőnek” nevezi.

A nemzetközi és hazai cégek közötti bérkülönbséget kikényszerítő másik ok – véleményünk szerint – a stratégiai tényező. Egy általános jogtanácsosnak a vezérigazgatóval szorosan együtt kell működnie az ­üzleti sikerekhez vezető út széles skáláján: a legnagyobb tranzakcióktól kezdve az alapvető stratégiai kez­deményezésekig ugyanúgy, mint a kockázatelemzés-értékelésben. Ahhoz, hogy ezt a stratégiai szerepet megfelelően betöltse, az általános jogtanácsosnak a tisztán jogi elemzésen felül hosszú távra mutató üzleti ­tanácsadást is nyújtania kell.

Eddig még nem vizsgáltuk meg a technikai tényezőket. Ezek mindenképpen kulcsfontosságúak, hiszen – ­vitán felül a csapat tagjaként – a jogtanácsosnak elkerülhetetlen önállóan szembesülnie a problémás helyzetekkel, amellett, hogy szükséges időnként felülbírálnia a külső tanácsos által nyújtott tanácsadást és szolgáltatásokat.

Az olyan erős technikai készséggel rendelkező ügyvédek után, akik tisztában vannak a kereskedelmi helyzettel és gyakorlatiasak is, kapkodnak a munkaadók. Hogy magukhoz vonzzák ezeket a tehetségeket, a cégek hajlandóak alaposan kompenzálni őket – bónusz, illetve tőzsdei opciók nyújtásával és egyéb, kiemelkedő teljesítményért járó jutattásokkal. Mindezen tényezők hozzájárulnak a nemzetközi cégek regionális vezetői és hazai kollégáik közötti jelentős fizetésbeli különbségekhez.

(X)

(A cikk az Ügyvédvilág 2012. decemberi számában jelent meg.)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.