A tisztességtelen általános szerződési feltételek kontrollja és a tilalmak

Alábbi tanulmányában a szerző, Kis Balázs Ádám^[1] a tisztességtelen általános szerződési feltételek magánjogi kontrolljának korlátjait veszi számba – különös tekintettel a főszolgáltatást megállapító, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételek tartalmi kontrolljának tilalmára^[2] vonatkozóan.

A tanulmány a Polgári Jog Online Folyóirat című kiadvány 2022/7-8. számában jelent meg.

A hazai és nemzetközi szakirodalom az elmúlt évtizedekben részletesen foglalkozott az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos jogi problémákkal. A széles körű nemzetközi diskurzus ellenére viszont a hazai szakirodalom hallatlanul kevés figyelmet szentelt az általános szerződési feltételek típusainak és a tartalmának kontrolljával kapcsolatos tilalmi tényállásoknak.

Jelen tanulmány – mintegy hiánypótló jelleggel – az általános szerződési feltételek kontrolltípusait elemzi, amely után kitér a magánjogi tartalomkontroll egyik legjelentősebb, irányelvi gyökerű tilalmi tényállására: a főszolgáltatást megállapító, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó általános szerződési feltételek magánjogi vizsgálatának tilalmára.

A tanulmány a törvényi tényállást joggazdaságtani és jogdogmatikai szempontok alapján vizsgálja, alaposan elemezve két angol precedenst, majd szintetizálva a hazai és közösségi bírói gyakorlatot.

---

Hivatkozott jogszabályhelyek: Ptk. 6:78. § (1)-(2) bek., 6:102. § (1)-(3) bek., 6:103. § (2)-(3) bek., 6:104. § (1)-(2) bek.

---

1. Bevezetés

[1] A tömeges árutermeléssel, az ipari forradalommal és a tőkekoncentrációval egyidejűleg megjelenő általános szerződési feltételek háttérbe szorították a szerződéses alkut, a hatékonyság jegyében szabványosították a gyártók és a szolgáltatást nyújtók szerződéseit. Ennek szükségszerűen kellemetlen – de legalábbis kezelendő – mellékhatása a „kölcsönös akaratmegegyezés követelményének oldódása.”^[3] A sajátos szerződéskötési mechanizmus nem kérdőjelezi meg az általános szerződési feltételek kontraktuális természetét, de szerződési jogunk kétségkívül egy új fázisába lépett.^[4] Az alku legfőbb funkciója, a szerződéskötés előtti érdekérvényesítés, többé – ilyen lehetőség híján – nem tud érvényesülni,^[5] vagy gyakran azért nem vitatják a hátrányo…