A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban megjelenő egészségügyi jogi tárgyú meritum – A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve – a korábbi kiadás átdolgozott és hatályosított változata. Olyan szakkönyv, mely mindenképpen hiánypótló; eligazít az egészségügyi jogszabályok rengetegében, és nemcsak a vállalkozó orvosoknak nyújt segítséget, hanem azoknak a jogászoknak is, akik az egészségügy területén tevékenykednek. A könyv áttekinthető szerkezete és magas szakmai színvonala miatt oktatási tankönyvnek is kiváló, de ezen túlmenően ajánljuk mindenkinek, hiszen az egészségügyi ellátásban betegként, illetve leendő betegként valamennyien érdekeltek vagyunk. A könyv ugyanis kitér a betegek jogaira, az orvosok felelősségére, a fogyasztóvédelemre, a biztosítási rendszerre, a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekre, az Egészségpénztárakra is.


Bár a könyv nem öleli fel az egészségügyi jog teljes anyagát, minden olyan fontos kérdést érint, mely a hétköznapok gyakorlatában felmerül.

A meritum szerkezetileg 16 részből áll:
1. Az egészségügyi ellátórendszer
2. Gazdasági társaságok – vállalkozási formák
3. A legfontosabb hatóságok és egyéb szervek az egészségügyben
4. Az egészségbiztosítás ellátásai
5. Az Egészségpénztárak
6. Társadalom- és egészségbiztosítás az Európai Unióban
7. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása
8. Várólisták, betegfogadási listák
9. A gyógyszerekről
10. Fogyasztóvédelem, reklámjog, versenyjog az egészségügyben
11. Működtetési jog (praxisjog)
12. A betegek és az orvosok jogai, kötelezettségei
13. Adatkezelés és dokumentáció
14. Felelősség az egészségügyben
15. Az egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás
16. Munkajog az egészségügyben

A könyv szerkesztő-lektorai, akik a könyv szerzői között is szerepet kaptak, dr. Dósa Ágnes PhD és dr. Kovácsy Zsombor mindketten orvosi és jogászi végzettséggel rendelkeznek. A meritum többi szerzői szintén olyan szakemberek, akik az egészségüggyel, ennek jogszabályi hátterével – mivel ezen a területen dolgoznak – nap mint nap kapcsolatba kerülnek (dr. Hanti Péter, dr Barzó Tímea PhD, dr. Hódi Sándor, dr. Holchacker Péter, Kiss Norbert, dr. Kőszegfalvi Edit, dr. Ötvös Péter).

Beszélgetőpartnerünk dr. Kovácsy Zsombor, a könyv egyik szerkesztő-lektora és szerzője.

 

Az egészségügyi jog nagy kézikönyvét a CompLex Kiadó 2009-ben már megjelentette, és ha jól tudom, akkor ennek az első kiadásnak is Ön volt az egyik szerkesztője. Miért került sor a mostani második kiadásra?

Számos jogszabály megváltozott 2009 óta, ezért egyrészt ezeknek megfelelően dolgoztuk fel az egészségügyi területet, másrészt pedig a mostani kiadás még nagyobb hangsúlyt fektetett a megváltozott jogi környezet gyakorlatiasabb bemutatására. Az első kiadás értékeit megőriztük, ezeket beépítettük a mostani kötetbe, ugyanakkor új szemléletű fejezetekkel gazdagítottuk a 2011-es változatot. Ezáltal lehetővé vált, hogy hiánypótló témákat is feldolgozzunk.

A könyv címe: A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve. Belelapozva az előttünk lévő meritumba azt látom, hogy bár az elsődleges célközönséget a vállalkozó orvosok jelentik, mégis minden egészségügyben dolgozó szakembert megszólít ez a könyv. Sőt, számomra – aki nem az egészségügyben dolgozom – is hasznos olvasmány lehet, hiszen így első ránézésre is számos fejezete felkeltette az érdeklődésemet: a betegek jogairól, a várólistákról, a biztosítási rendszerről, az orvosok felelősségéről, az Egészségpénztárakról szóló részekre gondolok elsősorban.

Örülök, hogy ezt mondja, mert valóban az volt a célunk, hogy ne csak az orvosoknak és az egészségügyben dolgozóknak nyújtsunk segítséget. Bízom abban, hogy a témával foglalkozó ügyvédek és más jogászi szakmák képviselői is hasznosan forgatják majd, mivel a meritum második kiadása az egészségügyi jog talán egyetlen naprakész, átfogó áttekintése, és nem csupán jogszabályok bemutatása és értelmezése, hanem e speciális joganyag gyakorlatorientált elemzése is. Nem az volt a célunk, hogy a jogszabályok elrettentő tilalmait tárjuk az olvasó elé, hanem sokkal inkább az, hogy ezen a területen feltárjuk a lehetőségeket, és mindemellett bemutassuk a jogi szabályozás korlátait, sőt hibáit is.

 

A könyvben számos helyen szerepelnek forrásként az EBF határozatok. Ezek pontosan mit jelentenek?

Ezek az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet kiemelt jelentőségű határozatai.

 

Ez az intézmény már megszűnt, nem?

Igen, 2007 és 2010 között működött. Ugyanakkor a megszűnt intézmény – számos ügyben – határozataival precedens jelleggel befolyásolta a jogalkalmazást, ezért úgy gondoltuk, hogy a fontosabbak bemutatása a mai gyakorlat számára is hasznos lehet.

 

Tudna pár ilyen példát mondani?

Igen, természetesen.

Pl. az egészségügyi szolgáltatónak a rendelési időben végig a betegek rendelkezésére kell állnia, és a betegeket a rendelési idő alatt végig fogadnia kell.

Köztudott, hogy léteznek térítés ellenében végzett tevékenységek is. A jogszabály által megállapított díjakat a beteg számára jól látható helyen ki kell függeszteni, és a szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatása díjának és esetleges egyéb költségeinek várható mértékéről. Ezzel kapcsolatban precedens jellegű volt az az EBF határozat, mely kimondta, hogy a térítési díjakról történő tájékoztatásnak a jogszabályváltozásokra is tekintettel naprakésznek kell lennie. Nem hivatkozhat joggal az intézmény arra, hogy belső szabályzatát, illetve tájékoztató tábláját még nem aktualizálta, ha jogellenesen kér már hatálytalan jogszabályból fakadó térítési díjat.

Szintén precedensértékű az a korábbi határozat, miszerint helyettesítés esetén is pontosan fel kell tüntetni az ellátó (helyettesítő) orvos nevét az egészségügyi dokumentációban.

Érdekes lehet talán annak az EBF-határozatnak a megemlítése is, amelyik azt mondta ki, hogy a betegszállítás határidőn belüli késedelme nem jogellenes, amennyiben rendkívüli esemény történik, és a beteget a várható késedelemről tájékoztatják, vagy talán még azt említeném meg, miszerint a betegszállítás úttakarékos megszervezésére, vagyis gazdasági okokra nem lehet hivatkozni abban az esetben, ha ez befolyásolja a határidőben történő teljesítést.

 

Gyakorló szülőként azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy a 14. életévét elérő, de a 18-at még be nem töltő gyereket még vihetjük-e a házi gyerekorvoshoz, vagy már ő is a szülők háziorvosához tartozik?

Szabály szerint a házi gyermekorvosi ellátás a 14 éven aluliak háziorvosi ellátását jelenti, de a házi gyermekorvos “felkérésre” 14 és 18 év közötti gyerekeket is elláthat. Mindez azt jelenti, hogy szabály szerint a 14 éven aluliak ellátását házi gyermekorvos, a 18 éven felüliekét háziorvos végzi, míg a 14–18 év közöttiek esetében – választás szerint – házi gyermekorvos vagy (felnőtt) háziorvos is lehet az ellátó. A helyzetet még inkább bonyolítja, hogy léteznek ún. vegyes háziorvosi körzetek, ahol a háziorvos gyermekkorúak, vagyis 14 év alattiak ellátását is végzi. Ez olyan kistelepüléseken fordul elő, ahol a gyermekek száma nem éri el körzetalakításhoz szükséges létszámot, és a környező településeken sem működik olyan házi gyermekorvosi szolgálat, ahol az érintett gyermekek ellátása megfelelően biztosítható volna.

 

A média többször is felkapott olyan eseteket, amikor a kórházakban felcseréltek betegeket, és így azok nem a betegségüknek megfelelő ellátást kapták. Hogyan lehet ezeket kivédeni?

A betegazonosítás valóban nagyon fontos ahhoz, hogy kivédhetők legyenek az Ön által is említett esetek. A kórházakban többnyire valamilyen kódot (pl. vonalkód) tartalmazó karszalagot használnak. A betegazonosítás jelentőségének felismerése magával hozta, hogy szigorú követelmények lépjenek életbe ezen a területen is.

 

Az Egészségpénztárakkal kapcsolatban gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy rekreációs üdülés. Ez pontosan mit jelent?

A rekreációs üdülés az életmódjavító szolgáltatások közé tartozik. Ennek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülést jelent, mely az életmódjavító szolgáltatások részeként támogatható.

 

Milyen más életmódjavító szolgáltatások léteznek még a rekreációs üdülés mellett?

A természetgyógyászati szolgáltatás, a sporteszköz vásárlása, az életmódváltozást elősegítő szolgáltatás és a gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlása.

 

Érdekes kérdéseket vet fel a gyógyszerekről szóló IX. rész, melyből megtudjuk, hogy csak meghatározott gyógyszereket írhatnak fel az arra jogosult orvosok.

A részletes előírásokat az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet tartalmazza. Rövidebb nevén a Gyr. Rendelet.

 

És kik lehetnek az arra jogosult orvosok?

A gyógyszerek rendelésére képesítésüknél fogva minden orvos és fogorvos jogosult. Szűkítést csak a konkrét egészségügyi ellátás szintje jelent.

 

Ez pontosan mit jelent?

Egyes gyógyszereket csak az az orvos rendelhet, akinek a készítmény alkalmazási előírásában szereplő indikációja szerinti klinikai szakágban szakorvosi képesítése van. Ezt egyébként az említett Gyr. Rendelet 2. §-a mondja ki.

***

 

A kézikönyv még számos egyéb olyan kérdést vet fel és ad rá választ, amely segítséget jelenthet a háziorvosnak a mindennapokban. Az egyik nagyon érdekes kérdés pl. a praxis értékesítése. A háziorvosi praxis eladásával felmerülő aggályokat az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is vizsgálta, mely során megállapítást nyert, hogy az önkormányzatok jogszerű magatartásukkal is okozhatnak kárt a háziorvosi működtetési jog tulajdonosának. Nincs szabályozva a meritum XI. része szerint, hogy miképpen kártalaníthatják azokat az orvosokat, akik elvesztik több millió forintért vásárolt háziorvosi praxisukat.

 

 

Dr. Kovácsy Zsombor, ügyvéd

Orvosként végzett a SOTE-n, 1995-ben, 6 évvel később pedig a Pécsi Tudományegyetemen ÁJK-n az állam-és jogtudományok doktorává avatták. 2004-ben egészségügyi szakmenedzseri képesítést szerzett. 2006-ban tette le a jogi szakvizsgát. Ezt követően pedig, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében szabályozási szakjogász diplomát kapott. 1998-tól köztisztviselő, 2001-től 2006-ig az EüM, illetve az IRM főosztályvezetője, majd 2006 és 2007 között az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára, ezt követően pedig az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Utóbbi pozíciójában számos eredményt ért el, többek között a várólisták nyilvánosságra hozatalát, a kórházak minőségi mutatóinak közzétételét és sok ezer betegpanasz érdemi kivizsgálását.

Több OECD munkacsoportban képviselte Magyarországot, és 4 éven keresztül tevékenykedett az Európai Bizottság minőségi jogalkotás magas szintű szakértői csoportjában.

2009-től a Kovácsy Zsombor Ügyvédi Iroda vezetője.

Számos szakmai könyv szerzője és szerkesztője. Legutóbbi munkája a CompLex Kiadó gondozásában jelent meg. Címe: A vállalkozó orvosok nagy kézikönyve.

 

Az interjú az Ügyvédvilág 2012. februári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.