Elszántság és határozottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Asztalos Dóra ügyvéddel

A pályaválasztás nagyon határozott volt, hiszen már az “óvodában” ügyvédesdit játszottál.

Már kiskoromban megmutatkozott a vezető szerep, extrovertált voltam, az iskolában is mindig a középpontban szerettem lenni, minden egyes szavalóversenyen, megmérettetésen ott voltam, a precizitás, a mindenre nyitott vagyok és minden tevékenységben benne vagyok –, meg maga a szereplési vágy mindig jelen volt az életemben. Másrészt a családban mindenki egészségügyi pályán van és látva ennek a hátulütőjét, biztos voltam benne, hogy ezt a szakmát nem szeretném folytatni. A jogi pályán belül a büntetőjog volt az, ami vonzott (ami részben a tanáromnak is köszönhető), ebből a tantárgyból írtam a szakdolgozatomat, amivel az OTDK-n is megmérettettem magam.

 

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végeztél. Milyen ott az oktatás egy fővárosi jogi egyetemhez viszonyítva?

Ami az előnye egy budapesti egyetemhez (pl. ELTE) viszonyítva, hogy “családiasabb”a környezet, sokkal többet tudtunk a gyakorlati órákon egy jogesettel, szerződésekkel foglalkozni, vagy akár szerepjátékként egy bírósági tárgyalást is el tudtunk játszani, amihez adott volt egy tárgyalóteremként kialakított szoba. A szemináriumokon élesben tudják a diákok kipróbálni, hogy milyen egy pulpitus, hogyan kell egy perbeszédet elmondani stb. Ellenben vidéken nem volt annyi lehetőség élesben, gyakornokként kipróbálnunk magunkat.

Az élet úgy hozta, hogy sikerült kijutnom Erasmus-pályázattal Belgiumba. Egyéves képzésben vettem részt a Ghenti Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol lehetőségem volt elsajátítani az okiratszerkesztést, az európai uniós jogszabályokat, a módszertant stb. Hasonló feladatokat láttunk el a gyakorlati idő alatt, mint amit itthon végez egy ügyvédjelölt, de ez az időszak nagyon hasznos volt, egyrészt a nyelvtanulás szempontjából, másrészt abból a szempontból, hogy egy másik jogi hozzáállást megismerjek. Ami a legszembetűnőbb volt, hogy amíg itthon 10–25 oldalasak is lehetnek az általános szerződések, Belgiumban egy oldalban összetömörítik a lényeget. Persze az EU-s dokumentumok sokkal terjedelmesebbek, 100–150 oldalasak is lehetnek.

Ez jó tanulószakasz volt számomra, hogy megtapasztalhattam, hogy milyen a nemzetközi kitekintés. A tanulás szempontjából megint fontos lépés volt nekem, hogy láthattam a különbséget az itthoni és külföldi oktatás között. Míg a magyarországi egyetemeken a jog szó szerinti értelmezése és visszaidézése folyik, addig Belgiumban sokkal átfogóbb szemléletű megközelítés volt tapasztalható, megbeszéltük az adott esetet, kíváncsiak voltak a véleményünkre is. Az egy év letelte előtt már elkezdtem állásinterjúkra járni itthon, közben lemásoddiplomáztam nemzetközi gazdasági kapcsolatok Európa szakirányból. 6–8 állásinterjú után sikerült megtalálnom a számomra legmegfelelőbbet és elkezdtem az ügyvédjelölti korszakot.

 

Mik voltak azok a fő szempontok, amelyek szerint ügyvédi irodát választottál?

Először is nagyon fontos volt, hogy meglássam, hogy ki az a csapat, akikkel együtt fogok dolgozni. Ezzel párhuzamosan számított a fizetés is, meg az iroda elhelyezkedése. Azt hiszem, hogy jól döntöttem. Az iroda főként polgári joggal, gazdasági joggal, közbeszerzéssel, munkajoggal foglalkozott, és így lettem büntetősből polgári jogos. A büntetőjog érdekes szakterület meg nagy kihívás is maradt számomra.

 

Most más felállásban dolgozol, hiszen egy éve egyéni ügyvédként tevékenykedsz.

Annak idején 8-an voltunk az irodában, 2 vezető ügyvéd, asszisztencia és az ügyvédjelöltek. Hálás vagyok az akkori főnökeimnek, mert iszonyatosan sok energiát fektettek belénk, más ügyvédi irodákkal ellentétben, ahol nem adnak az ügyvédjelöltnek egyéni feladatot. Megvan az ügyfélféltés, csak részben ismerheti a jelölt az ügyet, mert akkor biztosan nem fogja az ügyfelet “lenyúlni”. Olyannal is találkoztam, hogy közös irodai e-mail címre jöttek be a levelek, pontosan azért, hogy ne tudjanak a jelöltek az ügyfelekkel magánlevelezést folytatni. A mi irodánkban minket az elejétől partnerként kezeltek, illetve nagy ügyeket is vihettünk, végigkísérhettük az ügyeket, megtanultuk az ügyfélkezelést, bírósági és üzleti tárgyalásokra járhattunk el. Ez a hozzáállás, mentalitás nagyon a hasznunkra vált, mindig ott voltak a háttérben a mentoraink, akik, ha kellett, segítettek, lehetett rájuk alapozni, támaszkodni. Kialakult egy nagyon jó csapat, egy remek irodai közösség, akikkel könnyű volt mindig is együttdolgozni. Azt gondolom, hogy nem feltétlenül abból lesz jó ügyvéd, aki kiválóan tanult az egyetemen, hanem az a lényeg, hogy rátermett legyen erre a szakmára.

Nagyon nehéz helyzetben vannak azok, akik ügyvédjelöltből ügyvédekké válnak, mert megvan az ügyfélféltés, saját költségből ki kell termelni a rezsit, ügyfeleket kell szerezni stb. Mivel a piac telített, sajnos, a pálya elején nagyon alá kell menni az árakban is ahhoz, hogy az ember becsalogassa az ügyfeleket. Az ügyvédi reklám is korlátozva van. Míg Finnországban, amennyiben a reklám tartalma igaz és pontos, valamint nem sértő, akkor megengedett, addig ez Magyarországon sokkal összetettebben szabályozott, és a hirdetésekkel az ügyvédek – talán megszokásból – még mindig nem élnek. A médiából ismert sztárjogászok pedig majdnem mind büntetősök. Amikor kikerül az ember a pályára, fogalma sincs, hogy hogyan kezdje el az ügyfélszerzést. Sokszor, ha az ember nem kéri meg a munkája árát, akkor talán nem is becsülik annyira a munkáját. Kezdetben nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az, ami még egy általános konzultáció, és mi az, ami azon túlmutat. A legjobb cégér az, hogy a meglévő ügyfél mondja el az elégedettségét az ismerősének, ami alapján majd hozzám fordulnak jogi segítségért.

 

Nehézségnek látod nőként ezen a pályán tevékenykedni? Mi a fontosabb: karrierista nő vagy családanya? Hol kell az egyensúlyt megteremteni?

Nehéz önállóan elindulni a pályán. Az ügyvédi szakmában nincs megállás, reggeltől estig dolgozunk, kevés a szabadidőnk. Kezdetben azért kell dolgozni, hogy ügyfeleket szerezzen az ember, most meg azért, hogy megtartsuk őket, na meg küzdjünk a megélhetésért. A gyermekvállalásnál is eljön egy nehéz szakasz, hogy ezt mikorra időzítse az ember: még a pályája elején vagy amikor, már jól megy az iroda? Azt látom, hogy ha csapatban dolgozik az ember, akkor nem veszik el a klientúra. A jelölti időszakomban is nagyon szerencsés voltam, mert olyan csapatban dolgozhattam, ahol nem kellett attól tartani, hogy “hátba szúrnak”. Egy egészséges szakmai verseny volt közöttünk, de nem egymás ellen, hanem egymást segítve mentünk előre. Azt gondolom, ha egyszer gyerekvállalásra kerül a sor, akkor a kollégák ki fognak segíteni, meg fogjuk tudni oldani, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek kárt, hátrányt azzal, hogy én szüneteltetem az ügyvédi tevékenységemet. Szeretnék a jövőben több büntetőüggyel, főként gazdasági büntetőüggyel foglalkozni. Továbbra nagyon szeretnék egy női szervezetben, vagy más egyéb közhasznú szervezetekkel, alapítványokkal együttműködni (pl. a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, Nők a Pályán Egyesület stb.), a fiatalkorú bűnözések ellen, a családon belüli erőszak megelőzését segítő programokban jogi munkát végezni. Nem vagyok feminista, de azt látom, hogy kevés női vezető van a közéletben. Ez ellen is tenni kell.

 

Szabadidődben mivel szoktál foglalkozni?

Szenvedélyes utazó vagyok, mert érdekelnek a különböző kultúrák. Saját magam szervezem az utazásaimat, rengeteg országban jártam már, tele vagyok mindig élményekkel. Kedvenc ételem a Cézár saláta, de utazásaim során szeretem kipróbálni a helyi ízeket.

 

 

Dr. Asztalos Dóra 2005-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 2008-ban a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Európai tanulmányok szakán Európai szakértő oklevelet szerzett. 2005–2006-ig a belgiumi Ghenti Egyetem Állam- és Jogtudományi Karon tanult ösztöndíjasként LLM képzés keretében. Ügyvédjelölti időszakát az Esztári Ügyvédi Irodában töltötte. 2010 óta vezeti egyéni ügyvédi irodáját. Szakterülete a gazdasági jog, társasági jog, polgári jog, közbeszerzési jog és ingatlanjog. Folyékonyan beszél angolul és németül. Szabadidejében fut, úszik, fallabdázik, utazik, és színházba jár.

 

Az interjú az Ügyvédvilág 2012. februári számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két villamosenergia-termelő az ágazatra kivetett extraprofitadó ellen

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél (36 ezer forint) drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket – közölte kedden a News.ro hírportál.