AB: sérti a jogorvoslathoz való alapjogot, ha nem értesítik az összes érintett ügyfelet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság szerint mind a bírósághoz forduláshoz való jog, mind pedig a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát, a jogorvoslattal megtámadható döntésről való tudomásszerzést pedig garantálni kell.


Az Alkotmánybíróság (AB) egyhangú határozatával megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (Ftv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103/A. § (2) bekezdésében foglalt, a képviselő-testület döntésének közlésére vonatkozó rendelkezés egy részét. A döntéshez Czine Ágnes csatolt párhuzamos indokolást.

Az alapügy

Az Alkotmánybíróság vizsgálatát a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája kezdeményezte. Az ügy tényállása szerint bizonyos ingatlanok értékesítésére került volna sor a vevő részére. A Ftv. előírásai szerint a szerződést az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztették, amelyre azonban az elővásárlási jogosult elfogadó nyilatkozatot tett.

Az AB szerint az egyik ponton kifogásolható a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény

Ezt követően az Ftv. szabályai szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv megkereste a helyi földbizottságot, amely állásfoglalásában mind az elővásárlásra jogosult, mind pedig a szerződés szerinti vevő tekintetében támogatta a szerződés jóváhagyását. Ennek következtében, elsőbbsége okán, az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosult vonatkozásában lett jóváhagyva.

Időközben azonban a vevő a helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogást nyújtott be, amit a helyi önkormányzat képviselő-testülete akként bírált el, hogy az elővásárlásra jogosult tekintetében mégsem támogatta a szerződés jóváhagyását. Az Fétv. támadott rendelkezése szerint ilyen esetben a képviselő-testület határozatát három féllel kell közölni: a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtó féllel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az elővásárlásra jogosultnak tehát nem kézbesítették a döntést, arról csak a kormányhivatal határozatából értesült, amikor már kifutott a felülvizsgálat beterjesztésére rendelkezésre álló határidőből. Az elővásárlásra jogosult ezért csak a kormányhivatal határozatának felülvizsgálatát kezdeményezhette. Sérelmezte, hogy nem kézbesítették számára az őt érintő képviselő-testületi döntést, és így garanciális jelentőségű ügyféli jogait nem gyakorolhatta: elzárták attól, hogy a kifogással kapcsolatban észrevételeit megtegye, illetve attól, hogy a számára kedvezőtlen képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezze.

Az AB-döntés indokai

A Fétv. 103/A. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a képviselő-testület határozatát kivel kell közölni: „A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.” A rendelkezés szűkíti tehát a jogosultak körét, mivel nem kell kézbesíteni a határozatot a többi érintett ügyfél részére, így annak sem, aki esetében életszerű, hogy nem élt kifogással az állásfoglalással szemben, hiszen az számára kedvező volt.

Az AB utalt a Ket. „ügyfél” fogalmára is, amely szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A Ket. 78. §. (1) bekezdése szerint pedig a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A jogszabályok elemzése után az AB arra a megállapításra jutott, hogy ügyfélnek minősülnek olyan személyek is, akik a Fétv. 103/A. § (2) bekezdése utolsó mondatában nem szerepelnek. Sőt, azok az ügyfelek, akiket a helyi földbizottság állásfoglalása érintett, de sem a kifogás benyújtásáról, sem a képviselő-testület határozatáról nem értesültek, már csak a számukra sérelmes mezőgazdasági szakigazgatási szerv döntését támadhatják meg a bíróságon. Ebben az eljárásban azonban már nem vitathatják a képviselő-testület határozatát, amely ellen önálló jogorvoslatot biztosít a törvény, de azt a jogukat a határozat közlésének hiánya miatt nem gyakorolhatták.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, mind a bírósághoz forduláshoz való jog, mind pedig a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát, a jogorvoslattal megtámadható döntésről való tudomásszerzést pedig garantálni kell.

Jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a tudomásszerzés garantáltsága hiányzik a szabályozásból, ezért a jogszabályi rendelkezést az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközése miatt alaptörvény-ellenessé nyilvánította, és részlegesen megsemmisítette, a bíróságok előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben pedig általános alkalmazási tilalmat írt elő. A döntés nyomán a rendelkezésből annyi marad hatályban, hogy „A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli”, a közlésre pedig a Ket. tágabb ügyfél fogalma lesz az irányadó.

(Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

Sérelemdíj az elvesztett levelek miatt – eljárás a bv.-ben

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni – a Kúria eseti döntése.

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.