AB: sérti a jogorvoslathoz való alapjogot, ha nem értesítik az összes érintett ügyfelet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság szerint mind a bírósághoz forduláshoz való jog, mind pedig a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát, a jogorvoslattal megtámadható döntésről való tudomásszerzést pedig garantálni kell.


Az Alkotmánybíróság (AB) egyhangú határozatával megsemmisítette a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel (Ftv.) összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103/A. § (2) bekezdésében foglalt, a képviselő-testület döntésének közlésére vonatkozó rendelkezés egy részét. A döntéshez Czine Ágnes csatolt párhuzamos indokolást.

Az alapügy

Az Alkotmánybíróság vizsgálatát a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája kezdeményezte. Az ügy tényállása szerint bizonyos ingatlanok értékesítésére került volna sor a vevő részére. A Ftv. előírásai szerint a szerződést az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztették, amelyre azonban az elővásárlási jogosult elfogadó nyilatkozatot tett.

Az AB szerint az egyik ponton kifogásolható a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény

Ezt követően az Ftv. szabályai szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv megkereste a helyi földbizottságot, amely állásfoglalásában mind az elővásárlásra jogosult, mind pedig a szerződés szerinti vevő tekintetében támogatta a szerződés jóváhagyását. Ennek következtében, elsőbbsége okán, az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosult vonatkozásában lett jóváhagyva.

Időközben azonban a vevő a helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogást nyújtott be, amit a helyi önkormányzat képviselő-testülete akként bírált el, hogy az elővásárlásra jogosult tekintetében mégsem támogatta a szerződés jóváhagyását. Az Fétv. támadott rendelkezése szerint ilyen esetben a képviselő-testület határozatát három féllel kell közölni: a helyi földbizottsággal, a kifogást benyújtó féllel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az elővásárlásra jogosultnak tehát nem kézbesítették a döntést, arról csak a kormányhivatal határozatából értesült, amikor már kifutott a felülvizsgálat beterjesztésére rendelkezésre álló határidőből. Az elővásárlásra jogosult ezért csak a kormányhivatal határozatának felülvizsgálatát kezdeményezhette. Sérelmezte, hogy nem kézbesítették számára az őt érintő képviselő-testületi döntést, és így garanciális jelentőségű ügyféli jogait nem gyakorolhatta: elzárták attól, hogy a kifogással kapcsolatban észrevételeit megtegye, illetve attól, hogy a számára kedvezőtlen képviselő-testületi határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezze.

Az AB-döntés indokai

A Fétv. 103/A. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a képviselő-testület határozatát kivel kell közölni: „A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.” A rendelkezés szűkíti tehát a jogosultak körét, mivel nem kell kézbesíteni a határozatot a többi érintett ügyfél részére, így annak sem, aki esetében életszerű, hogy nem élt kifogással az állásfoglalással szemben, hiszen az számára kedvező volt.

Az AB utalt a Ket. „ügyfél” fogalmára is, amely szerint ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A Ket. 78. §. (1) bekezdése szerint pedig a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A jogszabályok elemzése után az AB arra a megállapításra jutott, hogy ügyfélnek minősülnek olyan személyek is, akik a Fétv. 103/A. § (2) bekezdése utolsó mondatában nem szerepelnek. Sőt, azok az ügyfelek, akiket a helyi földbizottság állásfoglalása érintett, de sem a kifogás benyújtásáról, sem a képviselő-testület határozatáról nem értesültek, már csak a számukra sérelmes mezőgazdasági szakigazgatási szerv döntését támadhatják meg a bíróságon. Ebben az eljárásban azonban már nem vitathatják a képviselő-testület határozatát, amely ellen önálló jogorvoslatot biztosít a törvény, de azt a jogukat a határozat közlésének hiánya miatt nem gyakorolhatták.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, mind a bírósághoz forduláshoz való jog, mind pedig a jogorvoslathoz való jog gyakorlásához szükséges, hogy az érintettek értesüljenek a határozatról, amely jogukat vagy jogos érdekeiket érinti és megismerhessék annak tartalmát, a jogorvoslattal megtámadható döntésről való tudomásszerzést pedig garantálni kell.

Jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a tudomásszerzés garantáltsága hiányzik a szabályozásból, ezért a jogszabályi rendelkezést az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközése miatt alaptörvény-ellenessé nyilvánította, és részlegesen megsemmisítette, a bíróságok előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben pedig általános alkalmazási tilalmat írt elő. A döntés nyomán a rendelkezésből annyi marad hatályban, hogy „A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli”, a közlésre pedig a Ket. tágabb ügyfél fogalma lesz az irányadó.

(Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Varga Zs. András volt.)


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 27.

„A Praetor jóval több, mint egy ügyvédi ügykezelő rendszer”

Biztos voltam abban, hogy meg lehet könnyíteni az ügyvédek mindennapi adminisztrációját és az ügyek egy programban történő kezelését – mondja Martin Kašpar a Praetor Systems társalapítója, aki dolgozott ügyvédként, jelenleg pedig a Wolters Kluwer ČR, a.s. üzletfejlesztési vezetője.