Aggályos a térfigyelő kamerák szabályozása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 28.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A térfigyelő kamerák alkalmazásának jelenlegi gyakorlata sérti az szabályszegést elkövető személyek tisztességes eljáráshoz, jogbiztonsághoz és jogorvoslathoz való jogait.

Az alapügy

A panaszosok azért fordultak az alapvető jogok biztosához, mert térfigyelő kamerák alkalmazásával, az objektív felelősség szabályai szerint szabott ki velük szemben bírságot a közterület-felügyelet.

A belügyminiszter korábban tájékoztatta az önkormányzatokat, hogy a bírság kiszabására jogszerűen nincs lehetőségük, hanem minden esetben az illetékes rendőrséghez kell fordulni a szabálysértések ügyében.

A belügyminiszter ismertette az eljárás szabályait és kifejtette, hogy a közlekedési szabályok megsértése esetén, amennyiben a járművezető a felelősségét elismeri jogosult a helyszínen bírságot kiszabni. Ha a járművezető nem ismeri el a szabálysértést, akkor a a közterület-felügyelő további intézkedésre nem jogosult, ezért közigazgatási hatósági eljárást vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményeznie a rendőrségnél. A belügyminiszter álláspontja szerint a kamerafelvételeknek nem az eljárás lefolytatása, hanem a jogsértő cselekmények bizonyítása szempontjából van jelentősége.

Abban ez esetben, ha a gépjárművezető nincs a helyszínen a közterület- felügyelet az objektív felelősség szabályainak alkalmazásával bírságot szabhat ki a jármű üzembentartójával szemben, azonban ennek minden esetben feltétele a gépjármű szélvédőjén való értesítés elhelyezése. Ellenkező esetben az intézkedés és a kiszabott bírság jogszabálysértő, amely a döntés megsemmisítéséhez vezet.

Az ombudsman megállapításai

Az ombudsman megállapította, hogy a közterület-felügyelet a helyszíni eljárás során hatóságként jár el azonban döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség. A közterület-felügyelet nem folytat le hatósági eljárást, hanem csak kiszabja a bírságot és erről értesíti a járművezetőt.

A megbírságolt személy kizárólag akkor tudja álláspontját előadni, ha a bírságot nem fizeti meg határidőben, mert ebben az esetben a közterület felügyelet közigazgatási hatósági eljárást vagy szabálysértési eljárást kezdeményez a rendőrségnél.

Az alapvető jogok biztosa megkereste a térfigyelő kamerákat alkalmazó kerületeket is, amelyek eltérően értelmezték a jogszabályt. Volt olyan álláspont, amely szerint a kamerák megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, ezért alkalmasak az objektív alapú bírság kiszabására, más kerületek szerint éppen azért van lehetőség az objektív alapú bírságolásra, mert a kamerák nem felelnek meg az erről rendelkező jogszabálynak, míg egy harmadik értelmezés szerint a kameráknak nem is kell megfelelniük a külön jogszabályban foglalt feltételeknek.

A biztos ezért megállapította, hogy a kerültek nem ugyanazon a jogalapon szabták ki a bírságokat, volt olyan aki objektív alapon és volt aki szubjektív alapon bírságolt sőt a jogszabályi rendelkezéseket is eltérően értelmezték.

A kerületek többségének álláspontja szerint az általuk alkalmazott kamerák nem feleltek meg a külön jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért a bírságot a jogszabály által lehetővé tett szubjektív alapú bírságolásnak tekintették.

Az ombudsman szerint a kamerák alkalmazása során nem lehetne hivatkozni a távolléti bírságolás szabályaira sem, mert a szabályszegés elkövetésekor a helyszíntől a közterület-felügyelő van távol és nem a járművezető, illetve a közterület-felügyelő az értesítést sem tudja elhelyezni a járművön, mert az nem várakozik.

Az ombudsman azt is kifogásolta, hogy az önkormányzatok által megküldött bírságlevelek azt a látszatot keltették, hogy a meg nem fizetés esetén az összeg behajtható lesz.

A közterület-felügyelet által készített képfelvételek megőrzési idejében sem alakult ki egységes szabályozás, amely a biztos szerint visszaélésre adhat okot. A jogszabály értelmezése alapján a felvételeket 8 vagy 30 napig lehet őrizni.

A fentiek alapján az ombudsman megállapította, hogy a közterület-felügyelet hatóságként történő megítélése, az eljárása során tett intézkedések, valamint a jogorvoslattal kapcsolatos hiányosságok jogbizonytalanságot eredményeznek, amely sérti az szabályszegést elkövető személyek tisztességes eljáráshoz, jogbiztonsághoz és jogorvoslathoz való jogait.

Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a belügyminiszternél és az innovációs és technológiai miniszternél a közterület-felügyelet által alkalmazott térfigyelő kamerákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát és egységesítését.

Kapcsolódó cikkek:


Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét
2019. szeptember 16.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/151–153. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai döntések és tanácsadó testületi vélemények közül válogattunk.

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban
2019. szeptember 13.

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban

Egyszerűsített ítélet akkor hozható, ha a fellebbezés és az ellenkérelem újdonságot nem tartalmaz, azokban kizárólag az elsőfokú eljárásban előadott, a bíróság által elbírált és helyesen megindokolt tényekre, jogértelmezésre vonatkozó érvelés található. Ha a fellebbezési eljárásban új hivatkozás merült fel, akkor arra az indokolásnak ki kell térnie – a Kúria eseti döntése.