Aggályos a térfigyelő kamerák szabályozása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A térfigyelő kamerák alkalmazásának jelenlegi gyakorlata sérti az szabályszegést elkövető személyek tisztességes eljáráshoz, jogbiztonsághoz és jogorvoslathoz való jogait.
Az alapügy
A panaszosok azért fordultak az alapvető jogok biztosához, mert térfigyelő kamerák alkalmazásával, az objektív felelősség szabályai szerint szabott ki velük szemben bírságot a közterület-felügyelet.
A belügyminiszter korábban tájékoztatta az önkormányzatokat, hogy a bírság kiszabására jogszerűen nincs lehetőségük, hanem minden esetben az illetékes rendőrséghez kell fordulni a szabálysértések ügyében.
A belügyminiszter ismertette az eljárás szabályait és kifejtette, hogy a közlekedési szabályok megsértése esetén, amennyiben a járművezető a felelősségét elismeri jogosult a helyszínen bírságot kiszabni. Ha a járművezető nem ismeri el a szabálysértést, akkor a a közterület-felügyelő további intézkedésre nem jogosult, ezért közigazgatási hatósági eljárást vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményeznie a rendőrségnél. A belügyminiszter álláspontja szerint a kamerafelvételeknek nem az eljárás lefolytatása, hanem a jogsértő cselekmények bizonyítása szempontjából van jelentősége.
Abban ez esetben, ha a gépjárművezető nincs a helyszínen a közterület- felügyelet az objektív felelősség szabályainak alkalmazásával bírságot szabhat ki a jármű üzembentartójával szemben, azonban ennek minden esetben feltétele a gépjármű szélvédőjén való értesítés elhelyezése. Ellenkező esetben az intézkedés és a kiszabott bírság jogszabálysértő, amely a döntés megsemmisítéséhez vezet.
Az ombudsman megállapításai
Az ombudsman megállapította, hogy a közterület-felügyelet a helyszíni eljárás során hatóságként jár el azonban döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség. A közterület-felügyelet nem folytat le hatósági eljárást, hanem csak kiszabja a bírságot és erről értesíti a járművezetőt.
A megbírságolt személy kizárólag akkor tudja álláspontját előadni, ha a bírságot nem fizeti meg határidőben, mert ebben az esetben a közterület felügyelet közigazgatási hatósági eljárást vagy szabálysértési eljárást kezdeményez a rendőrségnél.
Az alapvető jogok biztosa megkereste a térfigyelő kamerákat alkalmazó kerületeket is, amelyek eltérően értelmezték a jogszabályt. Volt olyan álláspont, amely szerint a kamerák megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, ezért alkalmasak az objektív alapú bírság kiszabására, más kerületek szerint éppen azért van lehetőség az objektív alapú bírságolásra, mert a kamerák nem felelnek meg az erről rendelkező jogszabálynak, míg egy harmadik értelmezés szerint a kameráknak nem is kell megfelelniük a külön jogszabályban foglalt feltételeknek.
A biztos ezért megállapította, hogy a kerültek nem ugyanazon a jogalapon szabták ki a bírságokat, volt olyan aki objektív alapon és volt aki szubjektív alapon bírságolt sőt a jogszabályi rendelkezéseket is eltérően értelmezték.
A kerületek többségének álláspontja szerint az általuk alkalmazott kamerák nem feleltek meg a külön jogszabályban foglalt követelményeknek, ezért a bírságot a jogszabály által lehetővé tett szubjektív alapú bírságolásnak tekintették.
Az ombudsman szerint a kamerák alkalmazása során nem lehetne hivatkozni a távolléti bírságolás szabályaira sem, mert a szabályszegés elkövetésekor a helyszíntől a közterület-felügyelő van távol és nem a járművezető, illetve a közterület-felügyelő az értesítést sem tudja elhelyezni a járművön, mert az nem várakozik.
Az ombudsman azt is kifogásolta, hogy az önkormányzatok által megküldött bírságlevelek azt a látszatot keltették, hogy a meg nem fizetés esetén az összeg behajtható lesz.
A közterület-felügyelet által készített képfelvételek megőrzési idejében sem alakult ki egységes szabályozás, amely a biztos szerint visszaélésre adhat okot. A jogszabály értelmezése alapján a felvételeket 8 vagy 30 napig lehet őrizni.
A fentiek alapján az ombudsman megállapította, hogy a közterület-felügyelet hatóságként történő megítélése, az eljárása során tett intézkedések, valamint a jogorvoslattal kapcsolatos hiányosságok jogbizonytalanságot eredményeznek, amely sérti az szabályszegést elkövető személyek tisztességes eljáráshoz, jogbiztonsághoz és jogorvoslathoz való jogait.
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a belügyminiszternél és az innovációs és technológiai miniszternél a közterület-felügyelet által alkalmazott térfigyelő kamerákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát és egységesítését.
