Ajánlásgyűjtés nem köthető közterület-használati engedélyhez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkormányzat nem követelhet közterület-használati engedélyt az ajánlások gyűjtéséhez – állapította meg a Kúria 2014. március 5-ei végzésében.


Az ügy előzménye

A kérelmező 2014. február 23-án kifogást nyújtott be a Fejér megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), mivel Mór város közterület-felügyeletének vezetője 2014. február 21-én nem engedélyezte a Városi Piac bejárata előtt választási gyűlés tartását az egyik párt részére, arra hivatkozva, hogy a jelölő szervezet nem rendelkezett közterület foglalási engedéllyel és nem fizette be a területfoglalásért fizetendő díjat. Álláspontja szerint ugyanis az ún. kitelepülő pult önálló hirdető-berendezésnek minősül, ez pedig engedélyköteles. A kérelmező szerint ugyanakkor ez a tevékenység választási gyűlésnek minősül, ami szabadon tartható az érintett helyen és időszakban.

Az OEVB és a Nemzeti Választási Bizottság döntése

Az OEVB 2014. február 26-án tartott ülésén a kifogást elutasította. Álláspontja szerint a kitelepülő pult önálló hirdető-berendezésnek minősül, amire a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (6) bekezdése szerint a közterület-használatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami az ügyben Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használat szabályairól szóló  9/1998. (III.31.) önkormányzati rendelete. A rendelet alapján a hirdető-berendezés elhelyezése közterület-használati engedély köteles.

A kérelmező 2014. február 27-én fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely azt 2014. március 1-én elutasította, egyetértve az OEVB által megfogalmazottakkal. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ajánlásgyűjtés helyére vonatkozóan a Ve. 123. §-a állapít meg korlátozást (pl.: munkahely, tömegközlekedési eszköz), az ajánlásgyűjtés módja tekintetében azonban alkalmazandók más jogszabályokban szereplő korlátozások is, jelen esetben az önkormányzati rendeletben rögzített szabályok a közterület-használatról.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kérelmezők szerint az ajánlások gyűjtése az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében elismert, a választhatósághoz való jog által védett magatartás, mivel az ajánlások szükségesek ahhoz, hogy a jelölt a választásokon elindulhasson, illetve az őt támogató jelölő szervezet jelöltet állíthasson. Hivatkoztak a 31/2013. (X. 28.) AB határozatra és az 1/2014. (I. 21.) AB határozatra, melyek a népszavazás vonatkozásában rögzítik, hogy a népszavazáshoz való jog kiterjed a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások gyűjtésére is, így az ajánlások gyűjtése az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében elismert választójog védelmi körébe tartozik. A Ve. alapján ajánlásokat főszabály szerint bárhol lehet gyűjteni, a törvény kifejezetten rendelkezik arról, amikor egy választási kampánycselekmény elvégzésére alkalmazni lehet a közterület-használatra vonatkozó szabályokat, az ajánlás gyűjtése pedig nincs ezek között. A kérelmezők szerint ezek alapján az ajánlásgyűjtés szabadságáról szóló rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed az ajánlóív aláírásához szükséges, akár a jelölő szervezet jelképét tartalmazó berendezés közterületen való, külön közterület-használati engedély nélküli elhelyezésére is.

A kérelmezők szerint a választópolgárokkal közterületen politikai kérdésben folytatott kommunikáció az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a gyülekezéshez való jog védelme alatt áll, a közterületi kitelepülés során folytatott ajánlásgyűjtés pedig pont a választópolgárokkal való kommunikáció célját szolgálja. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a választási kampány idején a jelölő szervezetek által szervezett, a gyülekezési jog védelme alatt álló rendezvények választási gyűlésnek minősülnek, így a megtartásukhoz szükséges berendezések a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül is alkalmazhatóak, ahhoz alkotmányosan közterület-használati engedély nem írható elő. Ilyen esetekben a berendezések értelemszerűen tartalmazhatnak a rendezvény céljával kapcsolatos feliratot, ábrát vagy más kommunikációs tartalmat, ezek használata ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása is egyben.

A Kúria megállapításai

A Kúria nem találta helytállónak a Nemzeti Választási Bizottság döntését, mivel az, hibásan, a Ve. ajánlásra vonatkozó szabályai helyett a plakátokra vonatkozó rendelkezésen alapult. Jóllehet azt a Nemzeti Választási Bizottság is megállapította, hogy az ügyben a plakátokra vonatkozó 144. § nem kell alkalmazni, mégis az annak részét képező 144. § (6) bekezdés vette alapul döntéséhez [ez a rendelkezés utal tovább a közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazására (önkormányzatok rendelet)]. A rendszertani értelmezés figyelembevételével ugyanakkor ezt a rendelkezést nem lehet kiragadni szövegkörnyezetéből, így önmagában nem alkalmazható másra.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ezen túlmenően, mivel egyértelműen megállapítható volt, hogy célját tekintve a közterületen nem önmagában álló plakát került elhelyezésre, hanem a kitelepülő-pulton a Ve. 123. §-a szerinti ajánlásgyűjtés folyt, és az elsődlegesen ajánlásgyűjtésre létrehozott pult szükségképpen tartalmazza annak a pártnak (pártoknak) a megnevezését, jelölését, amelynek érdekében a helyszínen tartózkodó jelölő szervezet képviselője aláírást gyűjt, ezért az plakátnak, önálló hirdető-berendezésnek nem tekinthető. Így a Kúria ezen az alapon is kizártnak tekintette a plakátokra vonatkozó 144. § (6) bekezdés alkalmazását.

Nem tartotta ugyanakkor megalapozottnak a felülvizsgálati kérelem gyülekezési jogos érveit és az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét. A gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények közterület-használati engedélyhez és díjfizetéshez kötése minden esetben jogellenes, ebben a tárgyban az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk rendeletalkotásra. Ezek az összefüggések azért nem alkalmazhatóak a vonatkozó ügyben, mivel a gyülekezési törvény egyértelműen deklarálja, hogy hatálya nem terjed ki a Ve. hatálya alá  tartozó rendezvényekre.

Megalapozottnak tartotta ugyanakkor az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésbe foglalt véleménynyilvánítás szabadságára történő utalást.

A Kúria alapul vette a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltakat: különösen fontos, hogy a véleménynyilvánítási szabadság a választási kampány időszakában érvényesülni tudjon [60/2003. (XI. 26.) AB határozat], illetve hogy a választási kampányt a véleménynyilvánítás szabadsága megnyilvánulási formájának kell tekinteni [39/2002. (IX. 25.) AB határozat, 6/2007. (II. 27.) AB határozat], valamint az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának véleményét, mely szerint pedig annak érdekében, hogy a politikai részvételi jogok teljes mértékű gyakorlása biztosítva legyen, a közélettel és politikai ügyekkel kapcsolatos információk és elképzelések szabad közlése elengedhetetlen a polgárok, jelöltek és választott képviselők között. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy kampányidőszakban, közterületen, kitelepülő-pultnál történő ajánlásgyűjtés az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmi körébe tartozó politikai kommunikációnak tekintendő. Mivel a politikai kommunikáció jelen ügyben a legjelentősebb, s leginkább védelemben részesülő csatornán a polgárok és a jelöltek (jelölő szervezetek) illetve képviselőik között történt ennek korlátozása egyben alapjogi korlátozás, mely nem felel meg a rá előírt kritériumoknak.

Összegzésként a Kúria megállapította, hogy a Ve. 123. §-ának az ajánlásra vonatkozó szabályai az irányadók az ügybe. Az ajánlásra vonatkozó momentum volt a meghatározó, s nem pedig önmagában a politikai hirdetés. A politikai pártra, szervezetre utaló felirat, ábra elhelyezése az azzal szimpatizáló polgárok és a jelöltek, jelölő szervezetek közötti kapcsolat létrehozását szolgálta. Mivel az ajánlás főszabály szerint bárhol gyűjthető [kivéve Ve. 123. § (2) bekezdése], az a bárhol közterületet is jelent, a Ve. pedig nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint közterületen csak közterület-használati engedély és közterület-használati hozzájárulás fizetése mellett gyűjthető ajánlás.

A jelöltállításhoz szükséges ajánlások gyűjtésének természetes közege ugyanis pont a közterület, ahol a jelölt, jelölő szervezet és a választópolgár között az Alaptörvény által is védett politikai kommunikáció zajlik. Ennek engedélyhez és díjhoz kötése, lényegében a szabad, bárhol történő aláírásgyűjtés szükségtelen korlátozásának tekinthető.

Végezetül kitért még a Kúria a passzív választójog vizsgálatára is, hiszen a jelöltté váláshoz szükséges aláírásgyűjtés egyfajta akadályának tekinthető, ha a közterületen, kitelepülő pulton történő aláírásgyűjtéshez az engedélyező önkormányzati hatóság nem ad közterület-használati engedélyt. Álláspontja szerint, ha a törvényalkotó az ajánláshoz kapcsolódva a közterület-használati jogszabályok alkalmazását rendelné, ezt ugyan úgy meg kellett volna jelölnie – akár a Ve. 123. § (2) bekezdésben foglalt korlátozások között – mint a plakátra vonatkozó 144. § (6) bekezdésében. Mivel a Ve. a jelöltállítással kapcsolatban ilyen szabályt nem tartalmaz, az aláírásgyűjtés korlátozás nélkül kell, hogy érvényesüljön.

A vizsgálat eredményeként a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott, és a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta. Kimondta továbbá, hogy, hogy jogsértő volt 2014. február 21-én Mór városban a közterületen elhelyezett pulton történő ajánlásgyűjtés közterület-használati engedélyhez kötése.

Az ismertetett döntés (Kvk.IV.37.184/2014/3. számú határozat) a Kúria honlapján jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.